Írtuk – olvastátok ti, olvastuk egymást mi. Beszélgetni kezdtünk, összebarátkoztunk, mostantól együtt (is) írjuk.
Átlépve téren és időn könyveket mutatunk, szépet és csúnyát, magyart és idegent.
Nektek írjuk. Olvassátok!
Lázár Ervin 75. születésnapjára szeretettel.
Mi így emlékezünk.
“Mert akarhatunk mi bármit, ha nincsenek segítőink, akkor olyanok vagyunk mint kicsikirályfi táltos paripa nélkül.”
Kovács Marianna, mesemondó
MUTATVÁNYOSOK
Demeter Éva, Sepsiszentgyörgy.
Néprajzkutató, muzeológus, jelenleg múzeumpedagógiai foglalkozásokat szervezek. Három éves kislányommal sokat olvasunk. Könyvajánlóimat ide fogom írni, saját blogom a kreatív hobbi kategóriába tartozik:
http://puhakonyv.blogspot.com/
***
Hamar Nóri, Brünnből.
A történetek úgy vannak benne az életben, ahogy az élet a történetekben. E mondatban benne van a szakmám (nevezzük narratív szociológiának), s e mondat perspektívájából mustrálgatom szabadidőmben a gyerekkönyveket (amióta “mama” lettem).
Blog: http://betweenkidsandnarratives.blogspot.com***
Kőrössy Erika – Ruki, Csíkszeredából.
Pszichopedagógusként, bölcsészként és főként 3 gyerek édesanyjaként olvasgatom a gyermekkönyveket. Szeretem, ha egy szöveg megérint, elindít bennem gondolatokat, ha gyermekeimet játékba hívja, és kérdéseket tettet fel. Nemcsak az lehet jó szöveg, amit rímbe és ritmusba szednek nagy gonddal, hanem az is, amelyben a gyermek világlátása érvényesül, amely minőségileg különbözik a felnőttétől. Jó ha egy szöveg eszünkbe juttatja, hogy mi is voltunk gyermekek, ha segít abban, hogy szülőként megértsük gyermekünk gondolatait, örömét-félelmét.
Blog: http://rukimese.blogspot.com/
***
Larsson Mária, Göteborgból.
2006 óta foglalkozom könyvtárosként gyerekkönyvekkel. Családi kiadónk, a Felis Förlag magyar gyerekkönyveket jelentet meg svédül.
Blog: http://melissaofficinalis.blogspot.com/
***
Makkai Kinga, Marosvásárhelyről
A marosvásárhelyi állami tanítóképzőben szereztem tanítói oklevelet, majd ezt követően a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán folytattam tanulmányaimat. Gyermekirodalmat mindkét intézményben tanultam, de behatóbban a gyerekkönyvekkel csak édesanyaként kezdtem el foglalkozni. Az utóbbi években figyelmem az erdélyi kortárs gyermekirodalom, illetve az olvasóvá nevelés megalapozása fele fordult. A gyerekkönyvek iránti rajongásom az anyaság érzésével párhuzamosan szépítette meg életem.
Blog: http://tunderorszag-meseorszag.blogspot.com
***
Németh Eszter, Graz mellől.
Tanár, irodalmi és alkalmazott írói referens, drámapedagógus meg “sokmindenmás”. Két gyerek hívja anyának folyton-folyvást.
Végzettségem fuvolaművész, -tanár. Kisfiamat születése – magzatkora – óta nap mint nap kincsekkel gazdagítom: verssel, mesével és zenével rakom ki az utat, ami az emberré válásig vezet. Hogy mit visz magával, ő dönti el. Hiszem azt, hogy így sikerül őt kiegyensúlyozott, színes, kreatív személyiséggé nevelni.Saját blog nálunk: https://konyvmutatvanyosokfulelo.wordpress.com/
***
Simon Réka Zsuzsanna, Lleidából.
Göngyölítek. Meséket. Szóban sokat gyerekként, aztán később óvó néniként, majd pszichopedagógusként, magyartanárként. Manapság inkább papíron. Idén jelent meg első önálló mesekönyvem, “Pukka és az évszakok” címmel. Gyerekeknek írni számomra felelősség, móka és öröm egyaránt. Ez az, ami úgy igazán tele tudja tölteni az ember szívét.
Mesefűzés mellett többek között a kisebbségi anyanyelvoktatás kérdéseivel, nyelvi jogokkal, nyelvgazdaságtannal foglalkozom, ezt kutatom. Leginkább az foglalkoztat, hogyan lehet a nyelvgazdaságtan segítségével életben tartani, revitalizálni egy kisebbségi nyelvet, hogyan lehet meggyőzni egy ország többségét, hogy a kisebbségek anyanyelvoktatására pénzt, energiát fordítson.
Blog magyarul: http://gyerekkonyvolelo.wordpress.com/
***
Szabó-Tasi Kata, Budapestről
A férjem igazi ezermester. Kisfiam három éves, de már most a nyomába kívánkozik. Sokszor előállt fura kérdésekkel, amit én azzal hárítottam mindig, hogy ezzel várjuk meg apát, ehhez ő ért. Egyszer aztán megkérdezte: “anya, te mihez értesz?”. Gondolkodtam ezen pár napig, és ha megint ezt kérdezné, azt felelném neki, hogy a szavakhoz.
Gyerekkoromban mindenkitől mesét követeltem. Aztán továbbmondtam az iskolában, a gyerekek meg szájtátva hallgatták.
Jogot végezetem – öt év a szakszavak birodalmában.
Japánban voltam ösztöndíjas – képekben gondolkodsz, ecsettel írsz.
Emlékbe szavakat hoztam, könyv lett belőle.
Most az a munkám, hogy leveleket írok.
Otthon pedig már tőlem követelnek mesét.
Mesélek fejből, szívből, könyvből.
Blog: http://csupamese.blogspot.com/
***
Veress Gyöngyi, Párizs
Állomásaim: Marosvásárhely, Budapest, Párizs. Szülővárosom, benne egy fantasztikus magyar tanár, Kozma Béla, a helyi színház és a Színművészeti Egyetem előadásai, amelyekre egész pici koromból emlékszem, és az otthoni könyvtár egyengettek a bölcsészet felé vezető úton. Néhány éve Párizsban élek es gyakorlatilag azóta foglalkozom kétnyelvű gyerekekkel – nemes, nehéz feladat. A gyerekirodalom tehát nemcsak kedvtelésből, nemcsak gyakorló anya muníciójaként, de munkaeszközként is jelen volt és van életemben.
Írásai a Revizor – kritikai portálon.
***
2004 óta publikálok kritikákat, tanulmányokat, recenziókat folyóiratokban, antológiákban, napilapokban (Kalligram, Korunk, Bárka, Litera, Látó, Irodalmi Jelen, Székelyföld, Parnasszus, Napkút, Veritas Nova, Szőrös Kő és a pozsonyi Új Szó). Érdeklődésem középpontjában elsősorban a kortárs irodalom és a különböző eseményei állnak. Doktori disszertációmat az 1945 utáni erdélyi magyar irodalomban fellelhető irodalmi paródia változatairól és a parodisztikus beszédmódok vizsgálatából írtam. Az ebből készülő tanulmánykötetem várhatóan 2012 nyarán jelenik meg a kolozsvári Komp-Press Kiadónál.Jelenleg részben szabadúszóként, másrészt álláskeresőként igyekszem megtalálni a helyem.
Cserháti Hajnalka
Blog: http://ojni.blogspot.com/
***
Rét Viktória
***
Vanya Magdolna
***
Papsai-Felföldi Judit
Svéd irodalom és rajztanár vagyok, Svédországban élek több, mint húsz éve. Folyton mesék, történetek után szomjazom , így szabadidőmben kisebb nagyobb meséket, történeteket gombolygatok, gurítgatok, de ha tehetem, legszívesebben a gyermekeimmel játszom, alkotok, barkácsolok.
***
Pásztor Csörgei Andrea (Csöri), Budapest
Amióta az eszemet tudom a mesékkel, a gyerekirodalommal akartam foglalkozni. Ezért aztán elvégeztem a magyar szakot, írtam, írok cikkeket és gyerekkönyv kritikákat, ügyködöm egy olvasóklub működésén, doktori tanulmányokat folytatok ebben a témakörben és beszélek boldog-boldogtalannak arról, miért fontos szép, jó, igényes könyveket adni a gyerekek kezébe. Teszem mindezt egy fiú és két kislány mamájaként.
Írásait a Csodaceruzában, a prae.hu portálon is megtaláljátok.
***
„A könnymutatványosok legendájában olvasható történetek helyszínei és szereplői több kultúra, nemzet vagy nyelv képviselőiként bukkannak fel egy esetleges multikulturális értelmezésben, ami a regionális viszonyok térbeli elrendeződését egy magasabb szinten képes felmutatni. Jelképes értelmű ezen interpretáció keretein belül például a könnymutatványosok alakja. Ők azok, akik mind az öten különféle nemzetiségűek, (…) A könnymutatványosok, mint egy tágabb térség képviselői, bár egymás közötti összekülönböződésükről is olvashatunk, mégis egy közös cél érdekében adják elő mutatványaikat „Rostocktól Fiuméig, Münchentől Kijevig”.
(Bedanics Gábor: Egy könyvmutatványos legendáriuma, Darvasi könyvéről )
A könyvmutatványos több mezőre osztott, festett vagy nyomtatott vászon- v. papírképét állványra vagy a tp. oldalára akasztva, kis székről vagy padról hosszú pálcával mutogatta, melyik kép eseményét mondja el először prózában, majd versben. Előadását hangszerrel kísérték. A mutatványos általában családjával együtt járta a vásárokat. A mesterség a 11-12. századból való. Magyarországon a 19. században volt a legnépszerűbb. Változatos témáinak célja volt a szórakoztatás mellett az erkölcsi nevelés. A mutatványos mesterségének gyökerei a Biblia pauperumhoz >>> is visszanyúlhatnak. (Magyar Katolikus Lexikon)
Korábbi tagok:
Harányi Anna
Nemes Orsolya
