Nevelő mesék didakticizmus, mesterkéltség nélkül – Finy Petra: Seprűsrác meséi

Este van, és én mesét olvasok fiaimnak. Ismerős pillanatkép egy kisgyerekes családban. Terítéken: Finy Petra nemrég megjelent Seprűsrác meséi. Fiaim ellazulva merednek a mennyezetre, és közben elmélkednek a 6 és fél éves, iskolába készülő Rufusz Rafael csínytevésein, illetve azok következményein. Teljesen otthon érzik magukat a történetben, magukra ismernek a főhős személyében, és újra átélik a hasonló élethelyzeteiket. Csakhogy most másképpen, mintegy kívülről szemlélve a történteket, mely velük is nemrég hasonlóképpen megesett.

Tasnádi Emese: Julijuli és Mackó

Teljesen világos volt, ha medve és Agócs Írisz, akkor egyszercsak könyvtulajdonosok leszünk. Az viszont egyáltalán nem volt világos, hogy ettől kitör nálunk a mackóőrület, s karácsony kellős közepén a huszon-sokéves (igazából harminc-kevés), szóval ősöreg medvém kopott, foszladozó bundáját kell javítanom, mi több védőruhát kell fabrikálnom neki! Hát így kezdődött a mi történetünk Julijulival (meg Mackóval!).

Az igazat megvallva arra sem számítottam, hogy egy este végig kell olvasnom az összes történetet, arra meg aztán végképp nem, hogy a mesék hosszát leszámítva még élvezem is.

Annie M. G. Schmidt – Fiep Westendorp: Szutyoksári

Van az úgy, kérem szépen, hogy az ember leánya, fia, sosem akar rossz fát tenni a tűzre, jólnevelt és tiszta szeretne lenni, de a világ dolgai furcsa módon mindig ellene esküsznek. Ez történik Annie M. G. Schmidt mindig piszkos Szutyoksáriával is, aki akarva-akaratlanul magához vonzza a bajt, és valahogy mindig úgy adódik, hogy a bajjal a kosz, a szutyok is együtt jár.
(A képek forrása a Pagony Olvasósarka.)

Máté Angi: Volt egyszer egy…

Máté Angit 40.születésnapja alkalmával köszönjük szeretettel.

Máté Angi ritka magas fokon kezdi az írást, sajátos kiforrott, Máté Angi-s nyelvezetet és világot teremt. Indulását azonnal siker koronázza. Első gyermekkönyve a Volt egyszer egy… 2010-ben születik a Pozsonyi Pagony égisze alatt.[1] 2011-ben az IBBY az Év Gyermekkönyve-díjat ítéli oda a látványos kiállítású, különleges szövegvilágú kötetnek.

Könyvespolc – őszi újdonságok

A hosszú indián nyár után beköszöntött az esős, nedves, ködös ősz. A hétvégén átállítottuk az órát is, így még jobban lerövidült a szabadban tölthető idő, de szívesebben is maradunk a meleg szobában. Ilyenkor gyakrabban kerülnek elő a könyvek is.
Szétnéztünk, mit is tehetnénk a befőttekhez hasonlóan, na, nem a kamra-, hanem a könyvespolcra.

Az egyik, engem talán a leginkább érdeklő könyv, Julia Donaldson – Alex Scheffler A legcsinosabb óriás című kötete, a Tölgyerdő meséihez hasonlóan a Pagonynál jelent meg. Gyuri, az óriás, változni szeretne, a legcsinosabb óriássá válni, ezért új ruhákat vásárol magának. A történet végére azonban megtanulja, nem feltétlenül a ruha teszi az embert, sokkal fontosabb kiben mi lakik. Fontos könyv, nincs az az óvoda, ahol legalább egyszer elő ne fordulna ez a probléma. Nálunk éppen most aktuális.

Jeli Viktória – Tasnádi István: Rozi az égen

„A talaj is veszettül nyomta a talpát, hiszen mezítláb volt és pizsamában. Mondjuk a doktor bácsi szerint mezítláb járni egészséges, de fogadjunk, hogy a doktor bácsi még soha nem mászkált mezítláb az égen.” (19.p.)

Van annál bosszantóbb, amikor csak úgy ukmukfukk szó nélkül felszívódik, elillan, elkóborol az ember szülinapja? Hát, nincs, kérem alásan. Mondom ezt én, aki a családi krónikák szerint apró gyermekkorában, szülei nagy örömére, elég  gyakran szervezett szombati szülinapokat magának, hozzánk invitálva a tömbház körül játszó gyermekeket.

(Meglepetés: Éva különleges szülinapi ötlete a kreatívban.)

A műfordítás rejtelmei – Győri Hanna fordító, Dóka Péter szerkesztő

Nemrégiben olvashattátok Beate Teresa Hanika Soha senkinek című, nem éppen könnyű témájú kötetének recenzióját. Mivel abban a rendkívül szerencsés helyzetben vagyok, hogy mind a szerkesztővel, mind a fordítóval beszélgethettem a munkáról, mi több, mind a ketten szerkesztők és fordítók is, így A műfordítás rejtelmei sorozatunk apropóján megkérdeztem őket erről.

Győri Hanna – a kötet fordítója, a Pagony szerkesztője
Dóka Péter – a kötet (és a Móra) szerkesztője, író, fordító