Könyvhétre kiballag Pipogya a nyomdából. Nem kapkodta el a dolgot, de mintha meg is komolyodott volna. Mikor dőlt el, hogy lesz folytatása a kalandoknak?
Már akkor, amikor az első rész első változatát folytathatatlanul írtam meg, és Kovács Eszter újraíratta velem, hogy lehessen folytatni. Aztán persze át kellett úsznom néhány tengeren, mire könyv lett a második részből, de nem csüggedtem…

A Pipogya1 óta folyamatosan pörögsz, jobbnál jobb dolgokat csinálsz, fémjel kezd lenni a Bátky név. Pedig az Aranyvackoron még Balogh Andrásként szerepelt Pipogya megalkotója. Hogy is van ez?
Írói név a Bátky, amolyan tiszteletadásul Szerb Antal előtt. A Pendragon legenda főhőse, Bátky János, mint lélek testvér, minden lében kanál, senki se érti mit csinál ott és miért…
Az intenzív mindenkedés meg azért van, mert negyvenhat éves vagyok. Nincs annyi időm, mint húszéves pályatársaimnak…
Azon a bizonyos pagonyos részleten a szemfüles olvasó több változást is észrevehet. Ha jól tudom négyszer írtad újra az első részt. Avass be, hogy készült a folytatás?
A folytatás egy levegőre készült, és gyakorlatilag komoly változtatást nem elszenvedve került nyomdába. Ez a történet most csak egyetlen utat járhatott be, izgultam is, hogy mit fog szólni hozzá az Eszter (Kovács)…
És mit szólt hozzá?
Tetszett neki. Úgyhogy nem is kellett átírnom, mint az elsőt…
Kinek az ötlete volt a bevezető és a fekete-fehér fénykép? Vagy logikusan adta magát? (Személy szerint megvettem, azonnal, kilóra.)
Gyöngyösi Adrienné az érdem, és az ötlet. A munkamegosztás szerint minden vizualitás hozzá tartozik, én nagyjából vak vagyok ilyen szem(!)pontból…
A bevezető, vagyis hogy az első kötetet nem olvasók, vagy már arra nem emlékezők a homlokukra csapjanak, hogy ja, tényleg, az az Eszter (Kovács) ötlete volt. Én valamifajta képregényben gondolkodtam, de aztán az Adrienn egyszerű és nagyszerű megoldással átvágta a gordiuszi csomót.
Honnan a második rész témája? A Városvédő Szent. Van valós párhuzam, vagy ahogy mondani szokták minden csak a véletlen műve?
Nincs direkt analógia az élettel, de persze a tendencia, hogy a jó és a rossz nem könnyen azonosítható, hogy ami egyik oldalról támadhatatlan, az a másikról tarthatatlan, az része lett a napjainknak. Maga a cím viszont megint csak kigurult, mint annak idején Pipogya neve…
Jól érzem, hogy bár a környezet urbánus maradt, mégis természet(érték)védő tematikájú könyv született?
Nem hinném, hogy tudatosan lenne így, és nem is akarnék, tudnék versenyezni Gévai Csillával. Azt hiszem, csak arról van szó, az ember önkéntelenül a saját mintájára rajzolja a szereplőit.
Szerinted beköszönt a tolerancia korszaka? Hiszen Aranyka óvatosságból, és mint kiderül nagyon is előrelátóan, megszüntette a varázsgolyók hatalmát…
Én pesszimista vagyok. De írni szerintem csak optimista alapállásból szabad, minden másra ott vannak a hírműsorok…
Hol lehet a nyáron veled, Pipogyával, és az Egyesült Meseművekkel találkozni?
Rendszeresen lehet velem és a Meseművekkel találkozni a szentendrei Skanzenben, a Művészetek Palotájában, a Millenáris gyerekprogramjain és nemsoká elkészül egy gyereklemez, amihez könyv és színpadszerű előadás is társul majd, amit a magyar jazz néhány legjobbjával készítünk…

Reklámok