Mottó: „Csúnya vagy, csúnya vagy, de azért rád is süt a nap” (Lázár Ervin: A Hétfejű Tündér)

A Csimota Kiadó Tolerancia-sorozatának[1] célja egyfajta újító szellemiség. Ráirányítja a figyelmet a másság elfogadására, a fizikai tökéletlenség, rútság mögött rejlő igazi értékekre, a belső értékek felismerésére, a szerethetőségre. A magányban, vagy bármilyen jellegű másságban a gyermekolvasó ráismer saját érzéseire, tapasztalataira. Akárcsak a csoportdinamikában nagyon fontos, hogy felismerjék, nincsenek egyedül nehéz érzéseikkel, kilátástalan, szívszorító élethelyzeteikkel. A mese pedig a legjobb műfaji közeg arra, hogy az egzisztenciális problémákat szimbolikus formában közölje, hogy nyíltan szóljon a gyermekhez, hogy megoldásokat kínáljon a problémáikra. Mély, merész és a gyermekirodalomban szokatlan témákat választ: élet és elmúlás, gyász, duciság, kiközösítés, szerelemben való visszautasítottság, emberi és kulturális különbözőségek, genetikai rendellenességek.[2]A Csimota Kiadó Tolerancia-sorozatának 5. kötete  A csúnya királyfi és a szép királykisasszony (2011.) ismert Benedek Elek-mesét gondoltat újra. A szövegválasztás és az illusztráció Rippl Renáta nagyszerű munkája. Kép és szöveg, népies és modern összhangja érvényesül benne. Továbbgondoljuk a történetet és gyönyörködünk Rippl Renáta vizuális interpretációjában. Nagy érdeme a könyvnek, hogy a klasszikus mesét az igényes illusztrációk révén közel hozza a mai vizuális világunkhoz.[3] A pauszpapírra tervezett figurákat, formákat félfamentes színes papírra viszi át, kollázsolja és kifesti. Ez a homogén háttér szépen kiemeli, kihangsúlyozza az aprólékos mintákat. Különösen a ruhák díszítése, és a padlócsíkok kidolgozottsága tetszetős. Rippl Renáta textil-öltözéktervező végzettségéből fakadhat, hogy szeret „pepecselni”: „nagy kedvvel vágok ki körömollóval, hangyabokányi ficniket[4], amiket a nem létező körömhegyemmel kell a helyükre varázsolni. Szeretem tologatni a papírdarabkákat, próbálgatni, hogy a kis virágos papírruha áll jobban a figurának vagy netán a kockás.”[5]

Benedek Elek szövege kilóg a sorozatból, hiszen határozott klasszikus népies vonalat hoz be a modern kortárs mesék közé, tartalmi szempontból viszont szervesen kapcsolódik a tolerancia-témakörhöz. A mese témája a csúnyaság, pontosabban a szép és a rút egymásra találása, a fizikai csúfság lelki értékekkel való kompenzálása, a ragyogó csillag (királykisasszony) és a sötét éjszaka (királyfi) összetartozása, egymás tükrében való felértékelődése, a más(ságg)al való együttélés felvállalása.

Az élet nem csupa napfény, nehézségekkel kell megküzdeni. A párkapcsolati boldogsághoz nem egyszerű az út. Ezt közvetíti Benedek Elek meséje vázlatos formában, a gyermek számára jól érthetően. A kikosarazott csúnya királyfi cselhez folyamodik: álruhába öltözve inasnak szegődik, és aranytárgyakkal (aranytyúk 12 csibével, aranyguzsaly, muzsikáló tükör) csalogat ki néhány sorsfordító csókot a rátarti világszépségtől. Ezzel átmenetileg felülkerekedni látszik a rossz a jó fölött. Az élményt mégis az jelenti, hogy a szeretet kap teret végül.

Az érzelmek, kapcsolatok biztonsága, az igazi interperszonális kapcsolat megszabadít a magánytól, szeparációs szorongástól. Ehhez azonban arra van szükség, hogy el tudjon szakadni a gyermek(hős) saját anyjától, apjától. József Attila szavaival „az meglett ember, akinek szívében nincs se anyja, apja.”[6] A saját helyének megtalálása feltételezi a világba való kilépést. A csellel kicsalt csókok indítják el a királykisasszonyt a világ, s ezáltal az önállósulás felé. Mindkettejüket elkergetik a királyi háztól. Ebben a kitaszítottságban csak önmagukra és egymásra számíthatnak. Egymásba kapaszkodva találják meg az egzisztenciális válságból való kiutat.

A csúnya, ám mély érzésű királyfi maga minősül át széppé. Nem változik át egy csóktól, nem derül ki semmi gonosz varázslat, mégis személyes vonzereje, kitartása győzelmet arat. A hős sorsával, küzdelmeivel azonosul a gyermek.[7] Közhelyszerűen kifejezve a boldogság eléréséhez a lelki szépség, a jóság fontosabb. Ha elfogadó társra találunk, már nem is látjuk a fizikai rútságainkat, hiányosságainkat. Mindez lényegtelen részletté válik, és feloldódunk az elfogadó szeretetben. A zárómondat “ma is élnek, hogyha meg nem haltak” jelzi, hogy ez a harmonikus együttlét feledtetheti az elmúlás fölött érzett félelmünket, fájdalmunkat is.


[1] Eddig megjelent kötetek: A fehér Hercegnő és az Aranysárkány, Emberke színe, A hálás virág, Lenka, A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
[2] A készülő 6. kötet egy Down-kóros kislányról szól – tudjuk meg Csányi Dórától. L. Tsík Sanya: A Csimota Kiadó igazi arca (Beszélgetés Csányi Dórával a kiadó sorozatáról) http://csimota.blog.hu/2011/05/20/a_csimota_kiado_tolerancia_sorozata_beszelgetes_csanyi_doraval)
[3] Vö. Tsík Sanya, uo.
[4] fecniket – Tsík Sándor megjegyzése. In: Tsík Sanya: Interjú Rippl Renátával, a Csúnya királyfi… alkotójával. http://csimota.blog.hu/2011/05/20/interju_rippl_renataval_a_csunya_kiralyfi_alkotojaval
[5] Uo.
[6] József Attila: Eszmélet 10.
[7] Vö.: Bettelheim, Bruno, A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, Szombathely, 2000. 14-15.o
A sorozat többi kötetéről itt írtunk:
Finy Petra – Takács Mari: A Fehér Hercegnő és az Arany Sárkány
 Szegedi Katalin: Lenka
 Szulyovszky Sarolta: A hálás virág
Advertisements