Már régóta tervezem, hogy írok erről a meséskönyvről. Valószínűleg azért is, mert idén nyáron listát készítettem azokról a gyerekkori könyveimről, amelyek gyerekként nagyon sokat jelentettek nekem. Minden létező kedvenc régi könyvet elővettem, kupacba raktam őket, és melengettem velük a szívem. Lassan, ráérősen újraolvasgattam őket. A Mórának köszönhetően most újra kézbe vehettem ezt a mesekönyvet is.

Mészöly meséit gyerekként sokszor hallottam a szüleimtől. A hetvenes években kiadott A pipiske és fűszálból olvastak fel nekem. Később, amikor megtanultam olvasni, az egyik kedvenc könyvem lett. Meg is viselte a sok szeretet.

Ruki írása.

A most kezembe vett Mészöly-mesekönyv az idén jelent meg, ugyancsak a Móránál. Ez A pipiske és fűszál második, hasonmás kiadása, Reich Károly illusztrálta. Tizenöt rövid mesét tartalmaz. Nincsenek bonyolult, szétágazó cselekményszálak, a történeket nyelvezete egyszerű, tiszta, néhol a népmesék, fabulák világát elevenítik fel. A mondatszerkesztésre jellemző, hogy az élőbeszéd hangulatát idézi. A kerek történetekből üdeség, frissesség árad. A természetközeliség végigvonul a tizenöt kis történeten. Ez a meseválogatás a kisebbeket célozza meg, hisz a mesék tisztaságukból, rövidségükből adódóan az óvodáskorúak (3-6 éves) számára nyújthat maradandó élményt. Mészöly meséire jellemző, hogy néha ki-kiszól az őt olvasóknak. Kérdez, megszólítja az olvasót, és ez a közvetlen hangnem, még közelebb viszi a mese világát az olvasójához, aki így a mese részesévé válik.

A mesekönyv a címadó történettel indít. Kerek, frappáns, kedves kis mese. Ez is azok közé a mesék közé sorolható, ahol Mészöly már az első sorban kapcsolatot teremt az olvasójával, kérdez. És mit is kérdezhet, hát azt, láttunk-e már pipiskét? Bevallom, én gyerekként sem, és most felnőttként sem láttam. A kérdés után érkezik is az azonnali válasz. A pipiske egy apró madár, a markunkban is elférne. A háta barna, a szárnya fehér, foltos. A réteken lakik, fészkét a bokrok alá rakja. Azt is megtudhatjuk, hogy jókedvű madár, s úgy tud repülni, mint a nyíl.
De nem is ez a legjellemzőbb a pipiskére, hanem az, hogy kis termete ellenére önbizalomban nincs hiánya, talpraesett, találékony. A mezőn meglát egy fűszálat, és azt gondolja, ez a fűszál nagyobb, mint ő, hát mi lenne, ha kihúzná. És amint nekiveselkedik, odarepül a barázdabillegető, a tövisszúró gébics. Jót nevetnek, amikor a kismadár elmeséli, ki akarja húzni a fűszálat, és azt mondják neki, hát akkor húzza ki a bokrot is. A pipiske nem hátrál meg, minden erejével nekilendül, de „hátrahömbölödik”, és leesik. Mészöly a tőle megszokott közvetlenséggel újra kiszól az olvasónak. Megkérdezi, hogy azt hisszük-e, mérges lett-e a kismadár? Kicsit sem. Talpra ugrik és azt kiáltja, ő akarta így, aztán elrepül, mint ki jól végezte dolgát. A mese záró sora pedig önmagáért beszél: „Ha a bokrot is kihúzta volna, bizony nem tudom, most hol aludna.”

A mesekönyvből nem hiányzik a humor, a tréfa sem. Jókat lehet nevetni, és ez a könyv igazi élménnyé válhat, ha a szülők együtt lapozgatják a gyermekeikkel. Sok fontos kérdésre választ kaphatunk a mesékben, például arra, miért bánatos a medve, miért nem tudnak a halak beszélni, mi is az a vakarocska. Megtudhatjuk, mi történt a heggyel és az árnyékával, a Kuckó városi babával, Palkóval és szamarával. Megismerkedhetünk a szomjas rocskával, Kökény kisasszonnyal, Kiskatival, aki világgá indul és a napernyőjével, a kiskutyával és az irigykedő szamárral.

Reich Károly illusztrációi beolvadnak a történetekbe. És nemcsak átvitt értelemben. A gyönyörű, színes képek beékelődnek a szövegbe,  szoros egységet alkotva  ezáltal a mesével. Emlékszem, gyerekként az Állatok beszélgetése éppen emiatt lett az egyik kedvenc mesém. Az udvarban élő állatok besétálnak az oldalakra.
Nagyon szeretem Reich Károly rajzait. Az évek során sokszor rákerestem, mi, hol jelenik meg az ő illusztrációival. A Móra Kiadónál nagyon sok ilyen mesekönyvet lehet találni. Örömömre. Pl. Vázsonyi Endrétől Rémusz bácsi meséit, Bálint Ágnestől Az elvarázsolt egérkisasszonyt, Móra Ferenctől a Csilicsali Csalavári Csalavért, Zalán Tibor HI – SZEN, a guruló madár című könyvét.

Ennek a kedves könyvnek nemcsak a közvetlenségében, személyes hangvételében, humorában rejlik a varázsa, hanem Reich Károly kedves illusztrációiban is.

Hírdetés