Archive for október, 2011


ARC-MÁS-KÉP(P): Bátky András

Újonnan útjára induló rovatunkban megkíséreljük listába szedni a kortárs magyar gyerekirodalom szerzőit, és illusztrátorait. (A listák jelentőségéről érdemes Umberto Eco és/vagy Nóri írását elolvasni.) Most a szerzők közül mutatunk be egyet. olvasásának folytatása

Reklámok
Valahol a roxforti könyvtár mélyén rejtőzik egy terjedelmes tudományos értekezés professzor doktor Hermione Weasley, született Granger tollából, bocsánat pennájából. A vaskos pergamen tartalma – úgy képzelem – nem más, mint a manók, koboldok és egyéb álomlények tudományos bemutatásról, rendszerezéséről szóló doktori értekezés. Különös tekintettel a manók homályba vesző történelmére, hagyományaira.
Magyar vonatkozás tekintetében minden bizonnyal szerepel benne a szépirodalmi igénnyel megírt összefoglaló munka a Manógyárról, a látszólag két keresztnevű Lázár Ervintől.
A legújabbkori manókat pedig vélhetően a Mikula nevezetű, foglalkozására nézve zoknimanó képviseli a terjedelmes disszertációban. olvasásának folytatása

„A talaj is veszettül nyomta a talpát, hiszen mezítláb volt és pizsamában. Mondjuk a doktor bácsi szerint mezítláb járni egészséges, de fogadjunk, hogy a doktor bácsi még soha nem mászkált mezítláb az égen.” (19.p.)

Van annál bosszantóbb, amikor csak úgy ukmukfukk szó nélkül felszívódik, elillan, elkóborol az ember szülinapja? Hát, nincs, kérem alásan. Mondom ezt én, aki a családi krónikák szerint apró gyermekkorában, szülei nagy örömére, elég  gyakran szervezett szombati szülinapokat magának, hozzánk invitálva a tömbház körül játszó gyermekeket.

(Meglepetés: Éva különleges szülinapi ötlete a kreatívban.)

olvasásának folytatása

Kalandos tanulás – Dóra és a hátizsák

Határozottan emlékszem a jelentre, amikor első gyermekem rácsodálkozott a televízióra. A nappali padlóján ült, úgy féléves múlhatott, és egyszer csak a játékáról a képernyőre tekintett. Azonban látványosan be is szippantotta őt a mozgókép. Gondoltam, nem lesz ez így jó, és kikapcsoltam a készüléket.

Egy év múlva, ahogyan nőtt, és változtak a szabályok, már simán végignézett egy reggeli gyerekblokkot, amelynek egyik fénypontja az általunk csak “Tüptüptüptüptü Dórának” emlegetett hátizsákos kislány kalandozásai voltak. Amikor pedig azért kezdett el vigasztalhatatlanul sírni, mert vége lett a mesének, de ő még akarta volna nézni tovább, ismét csak azt gondoltam, hogy nem lesz ez így jó, és lemondtam az előfizetést.

Újabb két évnek kellett eltelnie, hogy Dórát ismét „beengedjem” a nappalinkba, de ezúttal könyv formájában érkezett. olvasásának folytatása

Papírszínház, azaz a kamishibai

Először 2009-ban találkoztam a papírszínházzal Sepsiszentgyörgyön, ahol egy Benedek Elek Emlékünnepségen megrendezett könyvkiállítás kapcsán a Csimota kiadó is képviseltette magát. A Bod Péter könyvtárban gyerekek gyűltek össze meghallgatni a Hamupipőke meséjét. Drámai hatásával igazi színházi élménnyé varázsolta a meseolvasást. Akkor döntöttem el, hogy megvásárolom gyerekeimnek is, talán elsőként városunkban. Ma már nemcsak az esti meseolvasáshoz használom, hanem a tanítóképzőkben, leendő pedagógus-hallgatók körében, illetve különböző rendezvényeken, gyermekfoglalkozásokon is népszerűsítem ezt a csodálatos mesélési technikát. olvasásának folytatása

Nehéz és egyben felemelő is megírni ezt a bevezetőt. Ha emlékeztek még a Pagonynak adott interjúra, ott jeleztük, hogy féléves szerkesztői váltásban dolgozunk. Eltelt  fél év, rengeteg kitűnő írással, és most egy erőssé kovácsolódott társaságot bízhatok rá Katára. A meglévő dolgokat, sorozatokat visszük tovább, a felelősök változatlanok, de mostantól tehát Kata ötleteit, elképzeléseit látjátok viszont. Fogadjátok őt nagy szeretettel!

Hogy ne csupán prózai, de szimbolikus is legyen az átadás: régóta forgatjuk Lackfi János Bögre család című kötetét a Csimota Kiadótól, kétkezes ajánlóként.

És egyúttal mintegy jelképesen átnyújtom a mi kis bögre családunkat Szabó-Tasi Katának. Kívánom neki, hogy legalább annyi szeretetet, sikerélményt, és örömet kapjon a következő fél év alatt, mint amit én kaptam tőletek, kedves olvasók, és amit ezúton hálás szívvel köszönök!

Következzék: Lackfi János Bögre család olvasásának folytatása

Kedvelem a papírszínházat. Nagy sikerrel „játsztam” már az ovis csoportban, a parókián babazsúron. Kárpáti Tibort a Csókolom, pókmajom (Csodaceruza) révén ismertük és kedveltük meg a kislányommal. Az volt az érzésem, hogy az a típusú könyv, amit rögtön mindenki megkedvel.
Aztán beszélgettünk róla egyik barátnőmmel, akinek a fiai szeretik, de ő maga nem tartotta rendkívülinek.
Amikor választani lehetett, hogy ki miről írna szívesen ajánlót, akkor rögtön lecsaptam a Valentinre. Meg is érkezett egy szignós példány, amit a szerzőnek és a Csimotának is hálásan köszönök.

olvasásának folytatása

Nemrégiben Éva különleges kérdéssel fordult hozzánk.
Számomra azért is különleges volt a kérdés, mert még a nyáron írtam néhány cikket a kismamatitkok.hu partnerportálunknak éppen a gyerekrajzok témájában. Azóta is szívfájdalmam, hogy nem volt időm befejezni.

Éva

Az első kérdésem ez lenne: be szoktátok-e nevezni a gyerekeiteket olvasmányélményekkel kapcsolatos rajzpályázatokra, hogyan bátorítjátok, motiváljátok őket?
Mi történik a gyermekrajzokkal a pályáztatónál? A lenti példám erre vonatkozik és ahhoz kapcsolódik a második kérdésem: vannak-e gyermekrajzokkal illusztrált könyveitek és mi a véleményetek az ilyenekről? olvasásának folytatása

Réka, ahogy azt említette is, Spanyolországba költözött, mi is lenne természetesebb, mint hogy a két gyerekkönyvek iránt elkötelezett szakember rövid idő alatt összeüljön egy kávéra. Fogadjátok szeretettel Ruppl ZsuZsannát.

Nemrég személyesen is volt alkalmam megismerni Ruppl ZsuZsannát, a Spanyolországban oly népszerű Manolito Gafotas (Pápaszemes Manolito) sorozat fordítóját. Szerettem volna megtudni
tőle, hogyan érzi magát Madridban, ahol fordít és spanyol gyermekirodalmat tanít, mivel foglalkozik mostanában, és milyen terveket szövöget. olvasásának folytatása

A Holnap Kiadó két gyönyörű kiállítású verseskötetét ajánlom a figyelmetekbe.

Kiss Benedek (Költő, műfordító. Gyermekkora a Kiskunsághoz köti, iskoláit Kalocsán végezte. Az ELTE magyar-népművelés szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Magyar Ifjúság és a Magyar Nemzet c. lapoknál volt újságíró. Később nevelőtanárként dolgozott, 1967-től jelennek meg versei, 1969-től szabadfoglalkozású író és műfordító. A bolgár költészet ismerője, tolmácsolója. Gyermekversei a népköltészet világát idézik. PIM, Wiki) verseit nagyalakú, keménytáblás, fényes, puhapapiros kötetben adták ki, Kass János  illusztrációival.

(Páratlanul gazdag, sokszínű művészetében jelentős helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Hegedűs András alapította Kincskereső munkatársa, művészeti vezetője. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkatWass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életmű legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi. Információ még itt és itt.) olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: