A Csiri-biri torna-tár első és második köteteit tartom a kezemben, lapozgatom őket, és miközben elhatározom, hogy mi mentén írok e két könyvről, leginkább a másodikról, nincs könnyű dolgom. Írtunk már ezen az oldalon az első részről, Éva írását itt olvashatjátok.

Előzetesen, amiről nem írok:

Nem írok a csiri-biri torna mozgalmáról, mert könnyű róla információt találni az Interneten, saját oldala is van, ezen a linken egyébként egy kedvcsináló videót is találhattok.

Magát a tornát egyébként nálam sokkal jobban hozzáértő szakemberek méltatták, ajánlották több nívós fórumon.

Nem írok a torna kitalálójáról, Orszáczky Ildikóról, hiszen róla is sokat megtudhattok például itt.

Nem írok magáról a tornáról sem, mert a gyakorlatban még soha nem volt lehetőségem kipróbálni, de még csak végignézni sem egy foglalkozást. Ír majd róla Eszter ennek az ajánlónak a végén, mert ők bizony azon szerencsések közé tartoznak, akik próbálták, mi több, gyakorolták ezt a tornát.

Írok azonban legelőször arról a nagyszerű dologról, hogy egyáltalán VAN ilyen könyv ma a magyar könyvesboltokban.

olvasásának folytatása

Reklámok