Egy sima: Ruki – Egy fordított: Kinga

A csíkszeredai Gutenberg Könyvkiadó 2010-ben alakult. Először tavaly,  a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron mutatkozott be az erdélyi olvasóközönség előtt, három igen szép kivitelezésű Mátyás király mesekönyvvel, melyek illusztrálására három jól ismert erdélyi illusztrátort kért fel. A kiadó így próbálta közelebb hozni a hagyományos meseirodalom klasszikus darabjait a mai gyerekolvasók számára.


A csíkszeredai Gutenberg Kiadó 2011 őszén újra örömet hoz a kisgyerekes családok életébe. A tavaly megjelentetett három látványos kiállítású, Mátyás királyról szóló meséskönyvvel tanúságot tett arról, hogy magas mércét állított.  Idén a kisebbeknek szánt két lapozóval még messzebb bátorkodik: elismert, nagy tehetségű, kortárs erdélyi szerzők lírájával és neves illusztrátorok részletgazdag világával ismerkedhetnek a legkisebbek és a felolvasó felnőttek.

A gyermekkönyv kategóriával indító hazai kiadó az idén a legkisebb korosztályt megcélozva új műfajjal jelentkezett, a jelenlegi erdélyi gyerekkönyvpiacról hiányzó lapozó-sorozattal, mely mind ötletével, megszerkesztésével, tipográfiai koncepciójával, nyomdai kivitelezésével is a Gutenberg kiadó és nyomda életképességéről, hozzáértéséről tanúskodik. Szakmai berkekben ismert tény, hogy a leporellók, lapozók többségét Kínában gyártják, a kiadó érdeme ezúttal nemcsak abban rejlik, hogy kiadványával a legkisebb „olvasó” korosztály igényeire is figyel, hanem abban is, hogy ennek a műfajnak a hazai körülmények között megvalósítható technikai kivitelezésére is vállalkozott.

A Kossuth-díjas Kovács András Ferenc (1)  (továbbiakban KAF) Napsugár-csízióját Faltisz Alexandra (2) illusztrálta. Az édesapja révén erdélyi származású, pécsi születésű illusztrátor nagy felelősségtudattal adja ki kezéből munkáit. Tapasztalatból, őszinte hittel vallja, hogy a jó könyv (az illusztráció révén is) egy életre meghatározó tud lenni. A József Attila-díjas László Noémi (3)(továbbiakban Nonó) Afrika című verskötetét a csíkszeredai Csillag István (4)  képzőművész illusztrálta kifinomult humorral, sajátos stílusban.

A lapozó-sorozat a kortárs erdélyi gyermeklíra legmarkánsabb képviselőinek, Kovács András Ferencnek és László Noéminek a verseit választotta. Az előbbiben a költő Napsugár-csízió című versével hívja játékra a gyermeki képzeletet, az évszakok váltakozásával érzékeltetve az idő múlását, az élet ritmusát. Az ősi mágikus természetszemlélet, a gyermeki antropomorfizáló világlátás  elevenedik meg úgy a vers tartalmában, mint az illusztrációk bájában. KAF versének zseniális szövege, nyelvezete, valamint Faltisz Alexandra kedves kompozíciói találóan simulnak egybe a könyvben, újra és újra lapozásra hívva a kisgyereket.

Nonó kötete három soros, haikuszerű versikéket tartalmaz nálunk nem honos állatokról: a vízilóról, krokodilról, orrszarvúról, elefántról stb. A legtöbb kisgyerek ösztönösen nyitott a természet, az állatvilág felé. E könyv nem művi környezetben, állatkertben vagy cirkuszban láttattja ezeket, hanem szabadságukban, természetes környezetükben, érdekes együttélésben. Csillag István illusztrációi révén (is) izgalmas felfedeznivalók várnak a kicsikre. Érdemes elidőzni a részletekkel. Egyik kedvencem az orrszarvú, aki hanyag eleganciával, mégis kissé unottan, megelégelve tartja az ernyőt a hátán beszélgető, trécselő madarak fölé. Csupa játék, közös meseszövés, tartalmas együttlét bontakozik ki kép és szöveg együtteséből. Ezt folytathatják, gondolhatják tovább kisebb-nagyobb olvasók.

A  lapozóban László Noémi Afrika című versét kínálja fel a gyermeki fülnek, elmének, Csillag István plasztikus, egyéni stílussal megfestett játékos illusztrációi pedig gyermeki szemeket bájolnak.

kép forrása: www.rukimese.blogspot.com

A kisgyerekek pillanatok alatt magukba verselhetik az afrikai országokat, közben szembenézhetnek Csillag István vidám és nagyszemű vízilovával, a focizni csatangoló rózsaszín elefántkölyökkel, a bájosan bamba kafferbivalyával.  Ilyenkor megállhatnak, szembenézhetnek egy-egy gyermekszemmel (önmagukkal is), és azt érezhetik: “jó helyen járok.”

KAF Napsugár-csízióját már ismerheti az olvasóközönség, hiszen korábban már több kötet ékes darabja volt. A 2003-as Szép Magyar Könyv-díjas Vásárhelyi vásár című kötet nyitóverse. Majd napvilágot lát a 2007-es, IBBY-díjas Hajnali csillag peremén című kötetben is.

kép forrása: www.rukimese.blogspot.com

KAF a versnyelv zeneiségéből indul ki, a dal, a ritmus, a rímek sodrásából. Középpontjában nem a gyermeki gondolkodásmód, hanem a nyelvi játék, a rímtechnika, a szójáték, a versépítkezés áll. A címben megnevezett csízió versbe szedett örök naptár. A napsugár egy-egy évszakhoz kötődő kedves játéka vezet végig bennünket az idő telésének örökérvényű egymásutánján. A keretes szerkezetű csízió arcot csípkedő télen kezdődik és téllel ér véget, azaz egy naptári éven át vándorol a napsugár. Télidőn jégcsapokon csúszkál, “cimpát veresebbre húzgál”, farsangolni illan. Tavasszal pillangót lehel a napsugár, “tenyerében madárfüttyöt, rügyeket melenget”. Csupa gyöngéd védelem, meleg teremtés, csupa szeretet! Nyáron “zöldet özönöltet”, ősszel gerezdet szopogat, rideg szelet penget. Az év újra télbe fordul és a legszebb megszemélyesítéssel zárul a kör: “a fény széncinkét diderget”.

KAF világteremtő nyelvi zenéjét, Faltisz Alexandra színek és formák, szeretnivaló részletek gazdagságával egészíti ki. Jó elidőzni ebben a világban! Jó hideg időkben, hosszú estéken, gyermeket ölbe venni, összebújva-melegedve lapozgatni. Ezt kívánom nektek is!

Tudjuk, hogy az olvasóvá nevelésnek, a könyv megszerettetésének már egész kicsi korban kell elkezdődnie, amikor az anya ölében tartva gyerekét mondókás-könyvek, lapozók, leporellók forgatása közben segíti gyerekét a zenei anyanyelv elsajátításában, a szókincsnek, a beszédészlelésnek és beszédértésnek a fejlesztésében. A leporellók a gyerek anyanyelvi képességeinek kiművelésén túl az auditív és vizuális emlékezet fejlesztésében is igen nagy szerepet játszanak. Éppen ezért ilyen nagyon fontos szempont ennek a műfajnak  az esetében az igényes szöveg és illusztráció megválasztása. A leporellók művészi szempontból értékes, a gyermeki világlátáshoz igazodó illusztrációi a kisdedek vizuális kultúráját fejlesztik, hiszen a rajzok segítik a gyerekeket az őket körülvevő valóság felfedezésében, mélyebb megismerésében, művészi leképezésében. A könyvek keménytáblás formája lehetőséget kínál az önálló lapozgatásra is, hiszen  2 éves korig a gyerek a könyvre, mint játéktárgyra tekint. Ez a fajta mozgásos késztetés sajátosan illeszkedik alapvető tevékenységébe, a mindennapos játékba.

„Gyermekversből sosem elég” – szoktuk mondani mi, szülők, pedagógusok. És íme egy hazai kiadó, mely kívánságunknak eleget téve az erdélyi könyvkiadás szomorú helyzetének dacára úgy dönt, hogy vállalja a színvonalas kortárs magyar líra népszerűsítését a legkisebbek körében is. Mert ugye tudjuk, hogy mint minden nevelést, az olvasóvá nevelést is a legkisebb korban kell elkezdeni. És nem is mindegy, hogy hogyan és mivel.

Mindkét bejegyzése másodközlés, Rukitól az eredeti itt, Kingától pedig itt olvasható.

A főcímben látható kép forrása: www.rukimese.blogspot.com

Jegyzetek:

1 KAF számos neves díj birtokosa. Ezek közül néhány fontosabb: Déry Tibor-díj (1992), Füst Milán-díj (1994), Alföld-díj (1995), József Attila-díj (1996), Szépíró Díj (2002), Palládium díj (2002), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2006), Kossuth-díj (2010). KAF a Vásárhelyi vásár c. kötetével 2003-ban elnyeri a Szép Magyar Könyv-díjat, majd a Hajnali csillag peremén c. kötettel 2007-ben az Év Gyermekkönyve díjat érdemli ki.

2 Faltisz Alexandra fõként mesekönyvek illusztrálásával foglalkozik, de készített már animációs filmeket, báb- és díszletterveket is. 1979-ben a Dixieme Muse / Decima  Musa animációsfilm fesztivál nagydíját  kapta meg. 1986-ban Ankarában a “Turkey in my Mind” pályázaton illusztrációival 3. Helyezést ért el. 1994-ben az Év Mesekönyve Csillag Albert-emlékdíjat kapta meg. 1995-ben a Soros Alapítvány  és  Más-Kép Alapítvány az  ÉV tankönyve  díjjal  jutalmazta. Munkáját  1993-ban  a  Nemzetközi  Gyermekkönyv Tanács  IBBY díjjal  honorálta  Lázár Ervin: Manógyár és  Nemes Nagy Ágnes Aranyecset c. könyvek  illusztrációiért. 2006-ban a Betûvetés címû, II. Szegedi Könyvkiállításon és Vásáron a Tág a világ címû könyv Fesztiváldíjat nyert Ifjúsági kategóriában. Holnapja: http://alexandrafaltisz.fw.hu/menuh.htm

3 Nonó fontosabb díjai: Látó Debüt-díj (1995, 2009), Sziveri János-díj (1996), Petőfi Sándor irodalmi díj (1999), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (2003), Irodalmi Jelen költészeti díj (2004), József Attila-díj (2010). 2010-ben a Marosvásárhelyi Könyvvásáron Ladbarózsa című gyermekverskötetével elnyeri a Szép Könyv-díjat.

4 Csillag István képzőművész 1997-ben a Barabás Miklós Céh nívódíját kapta meg, 2007-ben Kolozsváron Avantgardrob-díjat, 2009-ben Alkotói díjat kapott a Zalai Nemzetközi Alkotótelepen. Számos (gyerek)könyv illusztrátora. Ő illusztrálta Orbán János Dénes Búbocska (2004) c. ördögregényét. A Gutenberg Kiadó Benedek Elek Mátyás-meséit. Rendszeresen illusztrál a Pallas Akadémia Könyvkiadónak, az Erdélyi Híradó Könyvkiadónak, erdélyi diák- és gyereklapoknak: a Cimborának, Szivárványnak és Napsugárnak.

Advertisements