Archive for január, 2012


Marie Dorléans: Vigyázz, vadász, ne gatyázz!

Főszereplő: Bruti király.
Külső jellemzése: „csöppet délcegebb, mint három szem mák egymásra tornyozva, ám némicskével apróbb három szem töpörödött mazsolánál.”
Belső jellemzése: brutális = durva, erőszakos.
Bonyodalom (probléma): korona lecserélése medvebőr kucsmára.
Kifejtés (akció): medvevadászat. Sikeres volt az akció? Nem, mert nem élt medve az erdőben.
Megoldás: Bruti király medvebőr kucsmában érkezett haza a vadászatról. Lássuk azt a medvét! olvasásának folytatása

Reklámok

Miklya Zsolt: ABC lakópark

Megfigyeltem a gyerekkönyvek kapcsán azt a tendenciát, hogy azokat a köteteket, amelyek valamilyen aspektusból személyesen is megérintenek, tovább hordom magamban a szokásosnál. A tavalyi év recenzálandó kötetei közül A Tabu könyvek harmadik része az egyik, Miklya Zsolt ABC lakóparkja volt a másik.

Egyrészt, mert a 4,5 éves csemetém állandóan iskolást játszik, és szorgalmasan gyakorolja a betűket, (egyelőre leírni), így aztán ideálisnak gondoltam, ha már lakópark, hogy megismerhesse alaposan a figurákat, a későbbi mesebirodalmi kalandozásokhoz. olvasásának folytatása

NYULÁSZ PÉTER

Lovász Andrea:

Ha csupán belőle állna a magyar gyerekirodalom, akkor ma sok jó helyen sok jó gyerekirodalommal foglalkozó újság, honlap, rádió és TV-műsor lenne. olvasásának folytatása

A magyar fordításban 2011-ben a Scolar könyvkiadónál megjelent Semmi című regény esszenciája, kiinduló problematikája – ami a jövőben irodalmi szállóigévé válhat – ez a néhány mondat:

” Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá. “

Pierre Anthon szájából hangzanak el ezek a regényindító sorok. A 14 éves kamasz a nyári szünidő utáni első iskolanapon megvilágosodik, egyfajta egzisztencialista nihilizmus-követővé avanzsál és felköltözik a főút menti szilvafára, onnan osztja meglátásait s intelmeit.   olvasásának folytatása

Mikó Csaba: Mász Kálmán, a faljáró

 E könyvről úgy szereztem tudomást, hogy felfedeztem a Facebook-on a könyvről készült videót. A szerzőről, Mikó Csabáról annyit tudtam, hogy korábban egy fantasy könyve jelent meg a Móra kiadónál  Tükörváros titka címmel. Így aztán úgy sejtettem, hogy a szójátékra épülő Mász Kálmán is fantasy lesz. Nem tévedtem.

olvasásának folytatása

Andrew Lang: Maflázia

<Hogy miért nem került ez a könyv a kezembe tizenéves koromban?! Objektíve persze azért, mert első magyar kiadása 1984-es. Pedig nagyon-nagyon élveztem volna, ahogy most is. Kezdem a negatív kritikával, de ennyi az összes: annyira semmitmondó a címe, hogy most sem figyeltem volna fel rá, ha nincs Székely András fülszövege.

Általában nem szoktam az ajánlóban a cselekményt is rövidítetten megírni, most mégis kivételt tettem, hogy éreztessem: a cselekmény a varázsmesék sémáját követi, ami a zsigereinkben van, de mégis olyan újszerű meglátását kapjuk a jól ismert mesei fordulatoknak, amelyek nemcsak hogy mosolyt csalnak az arcunkra, de az olyasfajta rácsodálkozás élményét is adják, amelynek klasszikus példája Newton esete az almával. olvasásának folytatása

Fotó: Várkonyi Péter

Szegedi Katalin 

Paulovkin Boglárka:

Szegedi Katalin a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1989-ben. Már ekkor megjelent tőle a piacon egy olyan Tarot-kártya csomag, amely az akkor megszokott esztétikai minőségekhez egyáltalán nem hasonlított. Korszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a nemrégiben történt ismételt kiadás. Később az „Ipar” Mesterképző Intézetben egyetemi szintű diplomát szerzett alkalmazott grafika – könyvtervezés szakon. olvasásának folytatása

Osvát Erzsébet: A szerencsét hozó kiscsacsi

Osvát Erzsébet izgalmas játékot, zökkenőmentes átjárást teremt a magyar népmesék hagyománya és a modern világ, illetve a (varázs-, állat)mese és a valóság között. Úgy szelidíti egymáshoz a két pólust, ahogy a  gyermek jár át a valóságból a képzeletbeli világba: könnyed természetességgel.

Ha a csodák, a varázslatok lelepleződni látszanak, azonnal bölcs mentsvárba helyezi a gyermek olvasót. Nem lerombol egy képzeletben épített világot, hanem elfogadható fogodzót kínál: az ember nem érti a természet nyelvét. (1) Csodák márpedig vannak, csak értőik kevesen. Ezzel lehetőséget kínál a gyermeknek, hogy igényeinek megfelelően válasszon. olvasásának folytatása

Az aranypatájú kiscsikó

Szárnypróbálgató mesemondóként újabban megszállottan vadászom a mesegyűjteményeket, ezért nagyon örültem, hogy Anga Mária, mesemondó, Az aranypatájú kiscsikó című meseválogatását én mutathatom be.

A könyvről két szempontrendszert érvényesítve fogok írni. Egyrészt az oldalon megszokott szubjektívebb, kifejezetten a könyvről szóló értelmezési mód szerint, másrészt a kötet esti mesék felolvasásakor való „használhatósága” szempontjából, és különös tekintettel  a mesék fejből való elmondásakor történő átváltozására is. A kötetben szereplő mesék megítélése ugyanis e két különböző percepcióban nagyon különbözik egymástól.

olvasásának folytatása

Mit mondott a bálna Jónásnak?

 Zólya Andrea Csilla vendégírását olvashatjátok, az A nagy az isten állatkertje című könyvről, amely ” gyerekeknek szánt Szentírást kiegészítő irodalomként bibliai történeteket olvas újra, illetve az állatok szemszögén keresztül, az ő perspektívájukból meséli el a megidézett jeleneteket.”  Ez a cikk a 2011. decemeberében a barkaonline.hu-n megjelent írás szerzői engedéllyel szerkesztett másodközlése, az eredeti itt olvasható.

Kétségtelen, hogy az utóbbi évek gyerekirodalmi kiadványait nézve kiemelt figyelmet érdemelnek a Koinónia Kiadó igencsak szép és igényes gyerekkönyvei. A kiadó sorozatának méltán fontos kiadványa a Varga-Klein Noémi és Nádori Gergely 2011-ben megjelent, különleges állattörténeteket tartalmazó Nagy az Isten állatkertje című mesekönyve. olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: