“Olvasni jó.” ” Szeretek olvasni.” Közhely lenne az ilyesféle kijelentés? Aligha. Mindannyiunk számára itt a Könyvmutatványosoknál az olvasás szeretete magától értetődő. Lételemünk. Kissé szentimentális dolog elmélázni azon, vajon mi hogyan lettünk könyvszerető emberekké, és sokkal fontosabb és valóságosabb, miként tudjuk gyermekeinkben is felébreszteni az olvasás szeretét.
A tavalyi tanévben debütált az akkor még Rainbow, most már Kaméleon Olvasóklubként elnevezett levelezős játék, amihez csatlakozott néhány kisiskolás a falunkból. A programmal kapcsolatos tapasztalataimról a Rainbow oldalán olvashattok, más szakértőké mellett. Pásztor Csörgei Andreát, aki nem mellékesen a mi kedves mutis barátunk is, kifaggattuk a kedvetekért.
A Kaméleon Olvasóklubot jobban ismerők körében rajtad ragadt az „olvasóklub anyukája” elnevezés. Mesélj nekem, kérlek, hogyan született meg az Olvasóklub ötlete? Mi motivált elsősorban benneteket?
A Kaméleon Olvasóklubot a Rainbow Könyvközösség hozta létre. A Könyvközösségről azt érdemes tudni, hogy egy olyan kortárs gyerekirodalmi fórum, amelyik csaknem harminc hazai, és néhány határon túli gyerekkönyvkiadó legszínvonalasabb kiadványait gyűjti egybe és teszi elérhetővé. Az értékesítés mellett azonban nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy minél szélesebb körben, minél több alkalmat megragadjunk a kortárs gyerekirodalom népszerűsítésére. Ez volt a fő motivációnk akkor is, amikor tavaly, nyár elején felkeresett bennünket néhány pedagógus azzal az ötlettel, hogy mi lenne, ha egy levelezőjátékkal próbálnánk felhívni az alsó tagozatosok figyelmét az olvasásra. Annyira megtetszett a gondolat, hogy azon nyomban hozzáláttunk a részletek kidolgozásához, és szeptemberben el is indítottuk a játékot.
Milyen szempontokat vesztek figyelembe az egyes korosztályok, és az egyes feladatlapok összeállításakor?
A játék az 1-4. osztályos korosztálynak szól. A 2-4.osztályosok feladatlapja két részből áll. Az első rész egy részletet tartalmaz valamilyen kortárs gyerekirodalmi műből, és ehhez tíz kérdést kapcsolunk. A második részben pedig egy klasszikus, könnyen elérhető mese címét adjuk meg, és a játékosoknak maguknak kell azt megkeresni az otthoni könyvespolcon vagy a könyvtárban. Ehhez a meséhez további öt feladat tartozik. A szövegeket kiválasztásánál figyelembe vesszük az adott évfolyam érdeklődését, olvasásértési szintjét. A feladatokat pedig igyekszünk úgy összeállítani, hogy változatosak, érdekfeszítőek legyenek, fejlesszék a gyerekek szövegértését és kreativitását is.
Az elsősök különleges feladatlapokat kapnak. Mivel kezdetben ők még nem tudnak olvasni, ezért a hangsúlyt az olvasás- és írástanulás előkészítésére helyezzük. Fokozatosan, fordulónként emeljük a szövegek hosszát, amelyek elolvasásához kezdetben szülői, pedagógusi segítséget kérünk. És, hogy ne terheljük le őket túlságosan, és a sok feladat ne vegye el a kedvüket a játékos olvasástól, nekik minden alkalommal összesen csak tíz feladatot adunk.
Hogy zajlik egy-egy forduló a gyakorlatban, onnét kezdve, hogy egy feladatsor kijött a nyomdából?
A kész lapokat postázzuk a koordinátoroknak (a játékra minimum 10 fős csapattal lehet jelentkezni, és minden csapatnak szüksége van egy felnőtt lebonyolítóra: pedagógusra, könyvtárosra, lelkes szülőre). A koordinátorok kiosztják a feladatlapokat, és a gyerekek belevágnak a nagy munkába. Míg ők dolgoznak, mi sem pihenünk: összeállítjuk és kinyomtatjuk a következő kör feladatlapjait.
Ha elérkezett a visszaküldési határidő a lebonyolító összeszedi a kész lapokat, majd az általunk előre megcímzett, felbélyegzett válaszborítékban postázza nekünk. Ha megérkezik, kijavítjuk és értékeljük azokat, és némi apróság, no meg a vadonatúj feladatlapok kíséretében visszaküldjük a gyerekeknek. Az elért eredményeket mi rögzítjük, és akik végig jól teljesítettek, év végén jutalomkönyvet kapnak.
Zökkenőmentes volt-e a határidők tartása, a javítás?
Tulajdonképpen igen, néha előfordult egy-két nap csúszás, de arra mindig gondosan ügyeltünk, hogy a gyerekeknek elegendő idejük maradjon megoldani a feladatokat. A javítás pedig kifejezetten élmény volt: nagyszerű érzés volt látni a sok helyes választ, az ötletes, vicces fogalmazásokat és a gyönyörűbbnél gyönyörűbb rajzokat!
Mi garantálja a szakmaiságotokat?
Az Olvasóklub csapatát pedagógusok, illetve gyerekkönyvkiadással foglalkozó szakemberek alkotják. Partnereink között pedig szép számmal akadnak, könyvtárosok, gyógypedagógusok is, akikhez bármikor fordulhatunk tanácsért, ha szükséges.
Érkezett-e időközben visszajelzés? Mind a pedagógusok, szervezők visszajelzése is érdekel, de még inkább a gyerekektől kapott visszacsatolás és kritika is kíváncsivá tesz. Természetesen a saját tapasztalataitokra is kíváncsi vagyok!
Igen. Menet közben is kaptunk apró tanácsokat, javaslatokat a szülőktől, pedagógusoktól. Az utolsó körrel együtt pedig kiküldtünk egy kérdőívet a pedagógusoknak és a 3-4. osztályos diákoknak. Nagyon sok dicséretet kaptunk, de ami talán még fontosabb, kaptunk néhány építő kritikát is, ami reméljük, segítségünkre lesz abban, hogy még színvonalasabbá tehessük a játékot. Aminek viszont nagyon örülünk, hogy a gyerekek túlnyomó többsége – az eddigi visszajelzések alapján – szívesen játszana velünk jövőre is.
Stabil, sikeres programnak látod az Olvasóklubot?
Ez alapján, az első, ún. „teszt-évünk” alapján azt mondhatom, igen, amit talán az is alátámaszt, hogy olyan szervezetek álltak mellénk, mint a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése, a Könyvtárostanárok Egyesülete, a Tanítók Egyesülete és a Magyar Olvasástársaság. Természetesen az igazi sikert az jelentené, ha minél szélesebb körben tudnánk elérni a gyerekeket, minél több diák játszana velünk.
Kinek ajánlod a becsatlakozást?
Azoknak ajánlom, akik szeretnek olvasni és azoknak, akik kevésbé (mert bízunk benne, hogy most majd megszeretnek). Akik szeretnék fejleszteni a szövegértésüket, és akik szeretnek játszani. Akik kedvelik az apró meglepetéseket (mert az minden fordulóban, mindenkinek jár), és akik szívesen kapnának a helyes válaszaikért év végén egy-egy jutalomkönyvet.
Egyszóval minden 1-4. osztályos kisiskolásnak nagy szeretettel ajánlom!
Újítások a következő évben? Lesznek-e meglepetések?
Igen. Ami már biztos, hogy ősztől szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni a diszlexiaprevencióra. Ezért az első osztályosok számára ilyen típusú feladatokkal is készülünk majd, egy gyógypedagógus kolléganőnk segítségével.
Igen, tervezünk mindenféle izgalmas meglepetést is, de ugye a meglepetés csak akkor meglepetés, ha előre nem árulunk el belőle semmit! 🙂
Köszönöm szépen!