„Bár alattomosan vicces képregénynek álcázta őket, Larry Gonick tudományos lexikonjainak minden könyvtárban és iskolában ott a helyük.“ Lynn Johnston, képregényrajzoló

Ez ez egyik legtalálóbb hátsó borítón szereplő ajánló, amit valaha láttam. Képes voltam reggelente két bögre hideg – mert olvasás közben kihűlt -, kávét inni, hogy tovább olvashassam. Egyébként szerencsém is volt a töritanárokkal, gimiben például nem adatokat, hanem összefüggéseket kellett tanulni, a térképnek meg az volt a lényege, hogy lássuk mikor kik éltek (háborúztak) egymás mellett (egymással), nem megtalálni rajta fura helyeket. Aztán pedig a töris kollégáimmal is szerencsém volt, különösen eggyel, az őrületbe kergettük a közös osztályainkat azzal, hogy nem tanítottunk duplán: „Ezt töri órán már tanultátok!“ És vica versa. Szerintem ezt a könyvet ők is élveznék, sőt!

Larry Gonick, aki önmagát is belerajzolta a képregényébe, 1977-ben elkezdte feldolgozni a világtörténelmet képregényes formátumban, és 32 év alatt meg is csinálta. A befejező kötet 2008-ig tárgyalja a világ eseményeinek folyását. Egyébként a tudományos ismeretterjesztés a specialitása, a The Cartoon Guide sorozatában olyan témákkal foglalkozott, mint a genetika, a fizika, a kémia vagy épp a statisztika. A reáltudományok iránti vonzalmán nincs mit csodálkozni, lévén, hogy a Harvardon végzett matematika szakon, nem meglepő tehát, hogy briliáns logikával építi fel a más tárgykörnek számító történelemi ismeretterjesztő könyvét.[1] Mármint úgy más tárgykör, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy a történelem ok-okozati viszonyban lévő események láncolata, avagy egy időnként sok, máskor zéró ismeretlenes egyenlet.

Gonick nem felejtette el, s bár néha ugrál kicsit az időben, mivel népek és területek szerint csoportosítja az eseményeket, de nem felejt el előre- és visszautalni. Néhány helyen megmutatja a háború borzalmait, például elmondja a gyerekek keresztesháborújának a végét, miközben képi vagy nyelvi poénokkal aktuális kérdésekre is ráirányítja a figyelmünket.

„A szemetek! Nem fogják fel, hogy akkor legalább nem csavarognánk?”
„Hm… Gondolják, hogy nekünk szülőknek kellett volna jobban odafigyelnünk?” (229.p.)

Mivel világtörténelem, így mi magyarok érintőlegesen vagyunk csak benne, pontosan annyira, amennyire szerepet játszunk a világtörténelem alakulásában. Mondjuk azt, azért nem ártott volna becsempészni fordításkor, hogy is volt pontosan Magyarországgal meg azzal a hatvanezres sereggel. Időnként van némi gond az arányokkal, legalábbis, ha a magyar történelemoktatás szempontjából nézzük, ami meglehetősen Európa-központú szemléletet képvisel.
Viszont rengeteg újdonságot megtudhatunk Arábia felemelkedéséről, az arab világról és a mongolokról. Olyan birodalmak születésének lehetünk tanúi, és olyan alakokat állít előtérbe, pl. Kublaj kán, akikről eddig annyit tudtunk, hogy Batu kánnak haza kellett rohannia a halála miatt. És a törököket is egész más szemszögből láthatjuk.
A legbrutálisabb eseményeket sem hallgatja el, például karóbahúzó Vladot, de letompítja képi vagy verbális poénnal. Itt azzal, hogy olyan rémes volt, még a törökök is elrettentek a vele való szövetségtől.
A képek fekete-fehér karikatúrák, remekül megfelelnk a célnak. A szövegbuborékos megoldást nem szereti a szerző, a szereplői folyton mozgásban vannak, a humor egyik eszköze a népcsoportra jellemző, de sokszor nem korhű ruhákban való ábrázolás.

A magyar fordítás Kepes János munkája jól sikerült, egyetlen feltűnő, ám annál idegesítőbb hibája, hogy a történelmi neveket lefordítja ugyan, de nem a közkeletű magyar formába. Így lesz I. Edward-ból Edvard, Bartolomeu Dias, Bartolomeoból, meg hasonlók. A puha fedeles, több részt összevont vastag kiadású könyveket füzetként is biztosan szívesen gyűjtenénk, és bár mestermunka, lássuk be a külön füzeteket egyszerűbb lenne tanóra alatt olvasni. Persze nincs igazi rizikója, mert ezt még a tanárok sem koboznák el, bár ha igen, várhatnánk, hogy visszadják!
Annak idején a Képes enciklopédia és egyéb sorozatokat gyűjtöttük történelmi ismeretterjesztőként, most képregényt fogunk. Olyat, amelynek a humor és irónia mellett nagy előnye, hogy kép és szöveg egysége, vagyis a Z generáció multitaskingolt, megosztott figyelmű olvasóit is képes tartósan lekötni.

Tessék kérem képregényt olvasni!

Fülszöveg:

Larry Gonick sorozata egyszerre komoly tudományos munka, és mesterien megírt szórakoztató irodalom, a képregény és az átfogó történelmi elemzés különös ötvözete. Rajzai megtévesztőén könnyed hangnemben adnak leckét az emberiség sorsát meghatározó eseményekről és személyekről. A Képregényes világtörténet harmadik részében a középkorba utazunk: megismerkedünk az iszlám születésével és elterjedésével, a Szaharán keresztül vezető kereskedelmi útvonalak kialakulásával, a Bizánci Birodalom történetével, a keresztes hadjáratokkal, az Európára lesújtó Fekete Halállal, az olasz reneszánsszal vagy épp Kolumbusz Kristóf kalandjával az Újvilágban. A legfontosabb eseményeket és néhány elfeledett összefüggést kiemelve Gonick egy olyan történelemfelfogást ismertet meg olvasóival, ami egyszerre multikulturális, humanista, szemtelen, ironikus és eget rengetően vicces!

Larry Gonick: Képregényes világtörténet – Arábia felemelkedésétől a reneszánszig. 
Nyitott Könyvműhely

Advertisements