Ma pedig a Holnap Kiadó kínálatát vettük szemügyre. Kaptunk tőlük egy szép képet is, de a gépem valamiért nem volt hajlandó letölteni hagyni, aztán meg a portál igényeinek megfelelően konvertálni, sőt maga a wordpress is újított a képszerkesztőjén, szóval nem akart összejönni a dolog, de már tudom miért. így ugyanis rámentem a kiadó honlapjára, és azt láttam, hogy borzasztó szerények voltak. Úgyhogy jöjjön egy igazi dömping finom csemegékkel.

Bálint Ágnes: A szitakötők szigetén

A legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű a Szitakötők Szigetén, az egyik dunai szigeten nő. Itt él Kecske mama Giduci nevű kisfiával, aki bizony akaratos jószág, legszívesebben felöklelne mindent és mindenkit. Kalandok sorozatában jön rá, hogy sem félni nem jó, sem félelmetesnek látszani, s más dolog a tigrist a háta mögött bosszantani, mint parolázni vele. Giduci kedves és türelmes szeretetre indító vidám története az új kiadásban Pásztohy Panka rajzai nyomán elevenedik meg.

Tverne.hector.servadac_Layout 1

Vernét, akkoriban még Gyulát már kamaszként is szerettem, Sevardac kapitány kalandjait ugyan sosem olvastam. A Holnap kiadó jóvoltából különleges illusztrációkkal foglalhatja el méltó helyét a könyvespolcunkon. Vagy a kamaszainkén. 

Jules Verne: Hector Sevardac

Az Algériában állomásozó francia Servadac kapitány és tisztiszolgája, Ben-Zuf hirtelen különös körülmények között találják magukat: könnyűvé váltak, a Nap nem ott kel fel, ahol szokott, s mintha lerövidültek volna a nappalok és az éjszakák….

Verne izgalmas könyvének soknemzetiségű szereplői – az orosz Timasev gróf, akivel a kapitány épp párbajozni készült, Prokop hadnagy és a Dobryna legénysége, néhány angol katona, egy olasz kislány, egy német uzsorás, tíz spanyol földműves, köztük egy tizenkét éves fiú – leleményes megoldásokkal próbálnak életben maradni.

Az olvasmányos, humorral átszőtt kalandos történet – a sci-fi afféle ősregénye – remek szórakozást ígér.

Jules Verne: Hódító Robur

Verne “fantasztikus elképzeléseit” ugyan túlszárnyalta a technikai fejlődés, de az utazás és a repülés szerelmeseinek minden bizonnyal különleges élményt jelent majd a repüléstörténeti utalásokban gazdag regény. A cselekmény folytatásának tekinthető egy másik Verne mű, A világ ura -de a két regény önmagában is érthető, élvezhető.

Öreganyám lúdláb nevű süteményének ugyan semmi köze sincs az ezen a néven ismert sütihez, viszont ennek következtében a cím és a szerző igazán pikánsan csendül össze számomra. Mondhatni összefutott a nyál a számban.

Anatole France: A Lúdláb királynő, Nyársforgató Jakab meséi

A sikeríró tele volt témával, tele volt érdekes alakokkal, gondolataiból népszerű életfilozófiát lehetett kiépíteni. A Lúdláb királynő főalakja Jerome Coignard, egy szabadgondolkodó abbé, aki a XVIII. század elején, a felvilágosodás bontakozásakor él kalandos életet. Ő ad bölcs tanácsokat az élethez Nyársforgató Jakab meséi mulatságos elbeszéléskötetében, melyben egy egyszerű kocsmáros éles eszű fiát és annak mesterét, a világi örömöknek és a tudománynak egyaránt hódoló abbét egy alkímiával foglalkozó arisztokrata meghívja a palotájába…

melville mobydick borito nyomdai

Klasszikusok következnek, olyanok, amiket az alapműveltséghez ismerni kell. Kötelezők listája ide vagy oda.

Herman Melville: Moby Dick, vagy a fehér bálna

“A bálnavadászhajó és a fregatt volt az én Harvardom és Yalem” – vallotta a skót-holland kereskedő-család sarja, Herman Melville, akinek apja tönkremenése és korai halála után kalandos ifjúság jutott osztályrészül: volt bolti segéd, banki alkalmazott, 18 éves korában hajósinasnak szegődött egy Angliába induló kereskedelmi hajóra, majd négy évvel később tengerésznek állt egy bálnavadászhajóra.

1851-ben még The Whale – A bálna címen megjelent regénye, a Moby Dick, a bálnavadászat hőseposza prózában elbeszélve. Izgalmas kalandregény, egyszersmind mély bölcseleti mondanivaló hordozója: ember és természet drámai küzdelmének sokrétű szimbolikájú ábrázolása.

Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus

Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé, Kass János művészi, gyönyörű illusztrációi pedig még emlékezetesebbé teszik a meseregényt.Tersánszky Józsi Jenő: Misi mókus kalandjai (ill. Kass János)

KacorDaniTersánszky Józsi Jenő: Kacor Dani

A rejtelmes bábu című kötetünkben már olvashattak a gyerekek a rosszaságairól hírhedt Kacor Daniról. Az újabb csínyéről szóló elbeszélő költemény 1957-ben jelent meg. A népmesei ihletésű Makk Marci hőstettében (1956) a falusi gyerekek Julika elveszett kismalacait keresik erdőn-mezőn keresztül, kiket a ravasz Rókakoma csalt el… A verse mesében a rét, két tücsök és a vörös hangyák életébe csöppenünk, amikor a látszólag békés mindennapjaikat felbolygatja Kacor Dani és barátja, Jani. Az erdő nyugalmát sem kímélik, szórakozásból csúzlival vadásznak a madarakra. Esztike, az erdőőr lánya óva inti őket: “Tudjátok-e? Olyan fiúk meglakolnak, / Akik a hasznos madárkákat bántják!” Tersánszky műveiből sugárzik a természetszeretet, a ma is aktuális mondanivaló. A mesék szövegét az írói nyelvhasználat sajátosságait megtartva és ritka szavak jegyzékével közöljük. Hogy végül hogyan lakol meg a két lógós gyerek, valamint Rókakoma, hogy tulajdonképpen mi is Marci hőstette, az kiderül a jó és a rossz fiú egy-egy történetéből,  melyeket Pásztohy Panka kedves rajzai elevenítik meg.

Mándy Iván: Csutak színre lép

Az író, Mándy Iván a mai gyerekek hétköznapjaiból meríti a könyv témáját. Az egyszerű és mégis felejthetetlen pillanatokból, amikor a gyerek felfedezi az utcát, a teret – és egy kicsit saját magát. Amikor Csutak észreveszi, hogy egy öreg kerítéssel kitűnően el lehet beszélgetni. Egyáltalán, hogy a tér, az utca hűséges barátok. Csutak egy igazi nagyvárosi fickó, aki olyan otthonosan mozog az utcákon, mintha a járdából nőtt volna ki. Érdemes vele elkalandozni kicsit.

elefantkolyokRuyard Kipling: Az elefántkölyök

A világhírű író, Rudyard Kipling, A dzsungel könyve szerzőjének számos állatmeséjét olvashatták már a gyerekek. Ez a válogatás most olyan humoros eredettörténeteket tartalmaz, melyekből a kíváncsi olvasó számára jó néhány állati furcsaságra fény derül.

A bájos, csodákkal teli meséket Sajdik Ferenc szellemes rajzai díszítik.

Hat éven felülieknek

Reklámok