Paulovkin Boglárka illusztrátor talán napjaink egyik legaktívabb gyerekirodalmi szereplője. Azon felül, hogy tervezőgrafikus, gyerekkönyveket illusztrál és ír, a Könyvmutatványosok magyar gyerekkönyv-illusztrátorokat bemutató ARC-MÁS-KÉP(P) rovatának állandó szerzője, sőt még blogja is van. Nagy eséllyel minden, a gyerekirodalomban kicsit is jártas személy ismeri a munkáit. Személyes kedvencem tőle a Csimota kiadó Design-sorozatából való Csizmás kandúr: ez a kisméretű, szöveg nélküli könyv az ő olvasatában 18. századi, rokokós környezetbe helyezi az ismert mesét. A cirádás stílus remekül illik a meséhez: a kandúr, a király, a hintó, a vár csupa gyönyörű, részletgazdag képben jelenik meg az olvasó (néző, mesélő) előtt. Ez a kicsit pointillista stílus egyébként Boglárka Elbújtam! (Csodaceruza) című könyvében is visszaköszön, de ott teljesen más kontextusban.

Most a szerző-illusztrátor ismét életre keltette a két, mára klasszikussá olvasott Pagonyos állatkát: itt a Róka és Egér folytatása, A nagy utazás. Sokat kellett várni rá, de most végre kiderül, hogyan alkalmazkodtak az erdőlakó kisállatok az urbánus környezethez, milyen is az életük azóta, hogy Andris jóvoltából otthonra leltek Pali bácsi budapesti kertjében.

A nagy utazás 2012. decemberében jelent meg a Pozsonyi Pagony kiadónál, és formátumát tekintve nem illeszkedik az első részhez. A célközönsége is részben nagyobb korosztály (négy évtől ajánlja a kiadó), lévén, hogy ez már nem képeskönyv, de gazdagon illusztrált mesekönyv öt történettel. A nagy utazás a négy új meséhez ötödikként (sorrendben elsőként) a Róka és Egér új otthont keres teljes szövegét (és képi világát) is átvette, bekebelezte, ami egyrészt érthető kiadói fogás, hisz azok a gyerekek már igencsak megnőttek, akik a kezdeti kalandokat olvasták, másrészről viszont a még kapható Róka és Egér létjogosultsága kérdőjeleződik kicsit meg.

Paulovkin Boglárka képvilága megnyerő, gyerekbarát világ. A Róka és az Egér gyakorlatilag egyetlen vonalvezetéssel készült figura, mintha megálmodójuk arra is figyelt volna, hogy az őt barátjukká fogadó gyerekek könnyen elsajátíthassák, hogyan lehet újra és újra felidézni a rajzpapíron a könyvbéli két hőst. Az állatfigurák egyszerűsége ugyanakkor művészi igényű rókát és kisegeret eredményez, mégpedig a meseillusztrációk modern korszakából, friss, színes, letisztult, nagyon szerethető szereplőket.

A nagy utazás című mesekönyv részben Budapesten játszódik, az öt történet egyikében a magyar főváros néhány ismert helyszínén csatangol Róka és Egér. Felbukkan a villamos, a troli, a metró, egy nagy pályaudvar (a Keleti pályaudvar?), a pesti bérházak romantikája, a Budavári sikló, a Vár, a Duna, a Mátyás-templom. Budapesti lakcímük is egy létező, terézvárosi utcában van, a Nefelejcs utca 30. szám alatt.

A Mosonyi Alíz-féle, 1982-es, frappáns Budapesti mesék (Móra) óta és főként a közelmúltban sorjában születtek a fővároshoz kötődő gyerekkönyvek. A teljesség igénye nélkül íme néhány közülük: a kiadvány formátumából adódóan elsősorban óvodásokat megcélzó Gyere velem Budapestre! című leporelló Nyulász Pétertől (Color Plus kft.) könnyed, szerethető, humoros szöveggel, verses formában csalogat városnéző körútra, ahol sok-sok látványosság kerül terítékre. A Scolar Kiadó ifjúsági könyve, a Budapesti kis boszorkány (Bosnyák Viktória – Stany Spote), ami angol nyelven is megjelent, szintén ismert helyszíneket jár körül egy kislány, Lizi szemével, kellően misztikus, boszorkányos körítéssel. Bátky András Pipogya, a budapesti medve című, 8- 12 éves iskolásoknak szóló műve, illetve Berg Judit Két kis dinó Budapesten című könyve szintén állatokat (igaz, láthatatlan, illetve már kihalt, ezért különösen egzotikus állatokat) helyez a fővárosi környezetbe. Mindkettő a Pozsonyi Pagony gondozásában jelent meg. A Két Egér kiadónál pedig pár éve jelent meg a remek Bolyongások Budapesten (Mészáros János, Jánosi-Halász Rita, Entz Sarolta) a magyar gyerekirodalomban hiánypótló művészettörténeti, játékosan didaktikus sorozat részeként. Small Róza Budapesti böngészője pedig a legújabb a témában Kolibritől.

Paulovkin Boglárkánál Budapest nem elsősorban mint főváros, hanem egyszerűen mint város fontos, meg talán hogy még nagyobb legyen a kontraszt a nagy, a lehető legnagyobb város és az erdő, Róka és Egér előző otthona között. A szerzőnek fontos a Balaton is, az ausztriai síelés (bár nincs kimondva a helyszín, a szövegkörnyezet Ausztriára enged következtetni) meg az erdei túra is, mindegyik egyenértékű történet. A budapesti epizód a legmozgalmasabb, hiszen Egér elvész a metró forgatagában, ezért egérfelkutató akció indul, ám a végén természetesen minden jóra fordul. A balatoni nyaralás a legromantikusabb közülük (fürdőzés, sátor, szalonnasütés, a csillagos balatoni ég), a téli kirándulás a hegyekben pedig a legtechnikásabb – Egérrel és Rókával együtt még a magamfajta antisíelők is megvilágosodnak bizonyos csúszási technikákat illetően. A zárómese, a Róka és Egér újra az erdőben pedig – csak hogy folytassam az analógiát – a legbúcsúzkodóbb: szívszorító, de logikus kifejletként Róka és Egér újra erdőlakóvá válik.

Paulovkin Boglárka plasztikus, realisztikus képi világa kíséri végig a történeteket. Lekerekített formák és beszédes színvilág jellemzik A nagy utazás illusztrációit. Feltűnő a két könyv, a Róka és egér új otthont keres, illetve a mostani folytatás borítójának a kontrasztja. Míg az előbbi sötétebb tónusú környezetben ábrázolja a vonaton ülő két hőst – hisz a két kis állat, aki még nem tudja, mi következik az erdő után, szorongással teli, ismeretlen útra lépett -, addig A nagy utazás borítója maga a színpompa: vidám narancssárga, vörös, piros dominál, Róka és Egér pedig magabiztosan, céltudatosan megy előre, vállalva a kalandokat, ugyanakkor sejtetve a hazatérést is. A kezdetben passzív, ülő helyzetben ábrázolt kis barátok világot látnak, majd a körutazás utolsó állomásaként visszatérnek az övéikhez, és egy új erdőben új otthonra lelnek. Kiteljesedik a történet, jelképesen bezárul a kör. És ki tudja, még akár újra fel is bukkanhatnak itt-ott, az Egri várban vagy Pécs köves utcáin, hisz annyi még a felfedeznivaló.

Hírdetés