Réka a saját blogjaira három nyelven (spanyolul, katalánul és magyarul) készít interjúkat magyar és külföldi írókkal, illusztrátorokkal. E bejegyzésben adjuk mi is közre – folyamatosan frissítve – az interjúk bevezetőjét. Akinek kedve van a tovább gombra kattintva olvashatja a teljes szöveget!

Jó szórakozást, Rékának pedig további jó munkát!

AGÓCS Írisz (illusztrátor)

Az első interjúalanyom: AGÓCS Írisz. Írisz ma Magyarországon az egyik legkedveltebb és az egyik legtöbbet foglalkoztatott illusztrátor. 1977-ben született Baján. 2007-ban kezdett el gyerekkönyveket illusztrálni. Rajzait a finom egyszerűség, a vidámság, a nyugalom hatja át. Minden alkotása egyedi, különleges. Ő a nagymestere az akvarellfoltból készült bájos remekműveknek.
Nemrég a Pagony Kiadó gondozásában megjelent első saját képes mesekönyve, Kicsi, nagy címmel. Néhány napja pedig tudomásomra jutott, hogy a Mexikóban publikált Ana y el vestido de animalitos című mesekönyvet, melynek szerzője Ana Luisa Anza, Írisz illusztrálta. Reméljük, hamarosan magyarul is kapható lesz.
Nagyon örülök, hogy módomban áll bemutatni őt. Köszönöm a kedvességét és az interjút.

Apró gyerekként mi szerettél volna lenni, ha felnősz? Már akkor is meghatározta az életedet a rajz?

Írisz válasza>>>

Berg Judit, író

A nemrég elindított, három nyelven közzétett új rovatom következő interjúalanya, BERG Judit, író. 1974-ben született Budapesten, 2011-ben írói munkásságáért József Attila-díjban részesült. Már több, mint húsz gyerekkönyvet (pl. Rumini, Maszat-sorozat, Panka és Csiribiri-sorozat, Meseleves, Mesék a Tejúton túlról, Hisztimesék, Cipelő cicák, Két kis dinó Budapesten, Lengemesék stb.) tudhat a magáénak. Alig akad olyan gyerek, aki ne hallott volna Ruminiről, a kalandvágyó, bátor matróz kisegérről és legjobb barátjáról, Balikóról, a Szélkirálynő hajó fedélzetén történő utazásaikról. A Rumini-könyvek első része 2006-ban látott napvilágot a Pagony Kiadónál. 2007-ben elnyerte a legjobb gyerekkönyvnek járó IBBY-díjat. Berg Judit Ruminija okos, belevaló, bátor kisegér, aki nem ismer lehetetlent. Humora, talpraesettsége, őszinte barátsága végigkísérik az izgalmas kalandozásban. Rumini történetei azóta életre keltek. Budapesten, a Magyar Színházban lehet megtekinteni a kisegér kalandozásairól szóló színdarabot.
Judit műveihez olyan elismert művészek készítettek illusztrációkat, mint: Agócs Írisz, Gévai Csilla, Kálmán Anna, Kőszeghy Csilla, Pásztohy Panka.stb.

Gyerekként ki volt a kedvenc irodalmi hősöd és miért?

Judit válasza>>>

Finy Petra

Finy Petra, következő interjúalanyom, a magyar kortárs gyerekirodalom egyik meghatározó alakja. Kifogyhatatlan az ötletekből, legyen szó A csodálatos szemüvegről, Bögreúr meséiről, A doki-ügyről, Az ovi-ügyről, A tesó-ügyről, Gréta garbójáról, a Lámpalány meséiről, A Fehér Hercegnőről és az Arany Sárkányról, Maja tizenkét babájáról vagy akár a most megjelenés előtt álló varázslatos Egy marék buborékról. Mesei világát átfűzi a feltétel nélküli elfogadás, a másság tisztelete, a család, a valahova tartozás fontossága, a természeti iránti tisztelet, a művészi igény. Könyveit olyan művészek illusztrálták mint: Gyöngyösi Adrienn, Herbszt László, Holló Anna, Szegedi Katalin, Szulyovszky Sarolta, Takács Mari, Tommaso Levente Tani stb.

Ha jól számoltam, már több mint tíz gyerekkönyvet tudhatsz magadénak. Hogyan kezdtél el gyerekeknek írni, hisz első könyved, a Histeria grandiflora, felnőtteknek íródott?

Petra válasza>>>

Lakatos István

Újabb interjúalanyom, LAKATOS István, grafikusművész, Magyarország egyik legelismertebb képregényrajzolója, aki a 2009-ben meghirdetett Aranyvackor (A Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülésének gyerekirodalmi és illusztrációs pályázata) pályázat aprópóján meseregényírásba kezdett, és milyen jól tette. Így született meg a Dobozváros (a Magvető adta ki 2011-ben), az utóbbi évtizedek egyik legjobb meseregénye, ami elnyerte az IBBY ÉV gyermekkönyve 2011- díját. A történet főszereplője Zalán, akinek egy napon arra kell ráébrednie, hogy a szülei nem az igaziak, kicserélték őket a dobozvárosiak. Székláb segítségével kezdi meg útját, a keresést, közben pedig az egész addigi élete megváltozik, megtanul lemondani, elfogadni, küzdeni.

Lakatos István írt már korábban ingyenes magazinba DVD-kritikákat is, készített már Poe-feldolgozást. Nevéhez fűződik a 2008-ban megjelent Miserere homine (Ember, irgalmazz!) című tizenhat oldalas képregény, a különös hangulatú Lencsilány-album, amely 2010-ben a Nyitott Könyvműhely gondozásában látott napvilágot. Illusztrálta Ljudmila Ulickaja magyarul megjelent mesekönyveit, életre keltette Bátky András Bazsó és Borkáját. Képregényei jelentek meg a Műútban és a Pinkhellben is. Begyűjtött sok művészetéért járó elismerést és díjat, és mi, akik rajongói lettünk a Dobozvárosnak, István jellegzetes rajzainak, izgatottan várjuk az újabb általa írt és illusztrált gyerekkönyveket.
Köszönöm neki ezt a számomra nagyon kedves interjút.

Milyen gyerek voltál? Szerettél olvasni? Olvastál-e olyan irodalmi műveket, amelyek megborzongtattak, de ettől eltekintve kedvenceiddé váltak?

István válasza>>>

Roger Olmos

Ha bárhol módomban áll gyerekkönyvkiadásról, minőségi gyerekkönyvekről beszélni, elsők között a spanyolországi felhozatalt említem. Spanyolország az az ország, ahol az olvasó: szülő, pedagógus, gyerek kedvére válogathat a különleges, figyelemfelkeltő, képzeletet ösztönző, kreativitást fejlesztő művek között. Olyan témákra hívják fel a figyelmet ezek a könyvek, mint a másság elfogadása, a szeretett személy elvesztése, egymás tisztelete, gyerekbántalmazás, multikulturalizmus, nyelvi sokszínűség stb. Sok olyan művész, valamint kisebb gyermekkönyvkiadó van, akik nem féltek újítani, szakítani a hagyományokkal és nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy például az illusztrált album egyre inkább teret nyerjen, elfoglalja kiváltságos helyét a gyerekkönyvpalettán. Egyike ezeknek a művészeknek Roger OLMOS, országszerte ismert és elismert katalán művész, aki 1975-ben született Barcelonában. Az elsó általa illusztrált mesekönyv 200 jelent meg Tío Lobo (Farkasbátyó)címmel. A történet írója Xosé Ballesteros, Kalandraka Kiadó adta ki. Azóta több mint negyven gyerekkönyvet illusztrált már. Olyan írókkal dolgozott már, mint: Roberto Aliaga, Rafael Calatayud Cano, Lewis York, José Luis Campanari, Salman Rushdie, Pablo Albo, Josep Lluch, José Campanari, Pep Bruno, David Aceituno, Paco Liván etc. Művészetét professzionalizmus, kreativitás, a humor, élénk színek, mozgás, az alkotás öröme, a gyerekek iránti önzetlen szeretet és tisztelet határozza meg.

Kiskorodban mi szerettél volna lenni, ha felnősz?

Roger válasza>>>

Marta GÓMEZ MATA, spanyolországi gyerekkönyíró, 1967-ben született Valladolidban. Itt végezte egyetemi tanulmányait is a Bölcsészkaron, majd éveken át spanyol nyelvet és irodalmat tanított. 1999-től szerkesztőként dolgozott New York-i, madridi, barcelonai könyvkiadóknál, és tanulmányokat publikált a spanyol kortárs irodalomról. 2009-ben elnyerte a XI. “Rafael González Castell” Irodalmi Pályázat díját a Papíréjszakák (Las noches de papel) című művével. Két nagysikerű gyerekkönyv kapcsolódik a nevéhez. Az egyik az Anyukavilág (Un mundo de mamás), a másik a Nagyszülők világa (Un mundo de abuelos). Spanyolországban mindkét könyvet a Comanegra Kiadó adta ki. Az illusztrációkat Carla Nazareth készítette. Carla Nazareth Mozambikban született 1975-ben. Portugáliában nevelkedett és a liszaboni Képzőművészeti Egyetemen végezte tanulmányait.

Azonkívül, hogy gyerekkönyveket írsz, mivel foglalkozol? Szeretnél-e esetleg kipróbálni valami egészen új foglalkozást?

Marta válasza>>>

Paulovkin Boglárka, grafikusművész, a magyarországi gyermekirodalom meghatározó alakja, aki a mindennapi tervező grafikusi feladatok ellátása mellett gyerekkönyveket illusztrál és meséket is ír. Neki köszönhetjük többek között A katicabogár elveszett pöttyeit, az Elbújtam!Guriga kalandjait, a Róka és Egér új otthont keres című mesekönyveket. Ő keltette életre Kiss Ottó Csillagszedő Márióját, rajzolta meg az ugyancsak Kiss Ottó alkotta A nagypapa távcsöve című könyv gyermeki örömeit és bánatait. Ő tervezte és tördelte Szecsődi Leó Mesék tíz órakor című mesekönyvét, amihez körülbelül nyolcvan rajzot készített. Egyike azoknak a művészeknek, akik megformálták a Csimota Kiadó népszerű Design-sorozatának egyik szöveg nélküli képeskönyvét, a Csizmás Kandúrt. Ő illusztrálta a Scolar kiadó gondozásában megjelent Vidám meseolvasó szókincs bővítését és a szövegértés elmélyítését segítő rövid, vidám, tanulságos meséit, történeteit.
Hol színes, nagy foltokkal alkot, hol a mese irracionalitását és a valósághű részleteket ötvöző képi világot teremt. A humor meghatározza alkotói munkáját, de az iróniától sem idegenkedik.
Elengedhetetlennek érzi a minőségi képeskönyvek térhódítását, bevallása szerint a kevés szöveg és sok kép típusú könyvek fontos szerepet játszanak a könyvekhez való affinitás korai kialakításában.

Boglárka, mesélne nekünk kicsit a gyerekkoráról? Milyen volt két fiútestvér mellett felcseperedni? Már gyerekként is a rajzolás volt a kedvenc elfoglaltsága?

Paulovkin Bogi válasza>>>

Hiszem, hogy az ember mindig elérkezik arra az útra, amit járnia kell. Mindegy hol időzik, merre sodródik korábban, előbb-utóbb követi majd azt az ösvényt, amit követnie kell. Szulyovszky Sarolta, Olaszországban élő magyar művész életének alakulása is jó példa erre. Ma már gyerekkönyveket illusztrál, tanít, álomvilágokat formáz és színez. Aki már belelapozott Máté Angi és Szulyovszky Sarolta közös csodájába, a Volt egyszer egy című mesekönyvbe, akkor már tudja, Angi különleges lírai világának Sarolta képei tartanak felejthetetlen tükröt. Mert Sarolta képeiben ott van a sün muszogása, a hold világost kerekítése, a levelek összeleppentése, a compók kacagása, a holdvilág világolása, a pocsolya szembugybogtatása, a köd fodrossága, a felhőfaló emberek lebegése is.
Sarolta képi világában a nyugtalanság, a fájdalom, a csend mellett megbújik a mozgás, az öröm, de a harmónia is. Minden apró részlet lélegzik, mindennek története, jelentősége van. Arra tanít, hogy a csoda nemcsak körülöttünk teremtődik újra, életre fakadhat bennünk is.
Képeit nézegetve az ember mindig azt érzi, megérkezett, otthon van.

Sarolta, gyerekként ki volt a kedvenc irodalmi hőse? Olvasott-e olyan gyerekkönyvet, amit kifejezetten utált?

Sarolta válasza>>>

Roberto Aliaga spanyolországi biológus és gyermekkönyvíró. Önéletrajzában azt vallja, hogy Argamasilla de Albában született, ahogy Don Quijote is, egy keddi napon, tizenharmadikán 1976-ban.
Gyermekkönyvírói pályafutása 2005-ben kezdődött. Első könyvét a Brosquil kiadónál látott napvilágot La oficina de objetos perdidos y encontrados (Az elveszett és megtalált tárgyak osztálya) címmel, illusztrálta Manuel Uhía.
2008-ban Roger Olmos, katalán illusztrátorral az El príncipe de los enredos című munkájukkal elnyerték a legjobb képeskönyvért járó (Premio Lazarillo) Lazarillo Díjat. Ez volt első együttműködésük, azóta a nevük már szinte összeforrt.

Az interjú >>>

Szegedi Katalin olyan varázslatos csodavilágot teremt, ahol az apró részletek is lenyűgöznek, magukkal ragadnak aprót és felnőttet egyaránt. Tudjuk, ha ő vesz kézbe egy mesét, finom, hangulatos, gondosan megmunkált, egyedi, hol humoros, hol simogató képi világot kapunk. Olyat, amiben sosem lehet csalódni, mert a művészi igény legmagasabb fokát nyújtja. És ha valaki már lapozgatott Szegedi Katalin megálmodta remekművet, minduntalan késztetést érez, hogy minden olyan könyvet beszerezzen, ami a nevét viseli. És hálásak vagyunk, mi, könyveit csodálók, hogy a beszerezhető könyvek sora hosszú. Mert ki ne szeretné magáénak tudni, a Kányádi Sándor által írt Kecskemesék-et, Tolsztoj Aranykulcsocská-ját, a Vaskó Ildikó szerkesztette Háncsvirág-ot, G. Szász Ilona A Mindentvarró Tű-jét, a Lovász Andrea szerkesztette Elfelejtett lények boltjá-t, L. Frank Baum Óz, a csodák csodájá-t, Petre Ispirescu A hegyek tündéré-t, Wilhelm Hauff A kis Mukk történet-ét, Finy Petra Maja tizenkét babájá-t Bodizsár Ildikó Királylány születik című könyvét, a Katalin által írt és illusztrált Lenká-t, Álomcirkusz-t, a most előkészületben levő Palkó-t stb.
Végtelen alázattal átadva magát a szövegnek, folyamatosan újít és megújul, technikákat vegyít, keresztez.
Rajzaiban mintha letűnt korok lényei, helyszínei, hangulatai kelnének életre. Könyveit lapozgatva, mintha hazaérkezne az ember.

Mennyire volt fontos az Ön gyerekkorában a mese? Sokat meséltek Önnek a szülei?

Kata válasza>>>

Rofusz Kinga 2010-ben lett az Év Illusztrátora, azt követően, hogy megálmodta Schein Gábor Irijám és Jonibéjét. Azóta tudjuk, ha az ő neve valahol feltűnik, a képekben ott tanyázik a líraiság, hangulatok, színek, érzések egyedi keveréke, a múltidézés. Sohasem lehet betelni a képeivel, és néha azon veszi észre magát az ember, hogy beszippantja a látvány, hogy többet és többet vizsgálja, nézegeti ezeket a művészien megkomponált remekműveket. Olyan világot álmodik papírra, ahol a lelki tapasztalásé a főszerep. Igazi teremtőerő az övé.
Egyike azoknak az illusztrátoroknak, akik bevezettek minket az Elfelejtett lények boltjába. Neki köszönhetjük Samut, a szeretetre méltó kisnyulat és Máté Angi kapitányát, emlékfoltozóit is.

Érzelemgazdag képei mindig összhangban vannak az illusztrált szöveg bújával, örömével, ringató varázserejével.

Mennyire határozta meg művészi pályafutásod a gyerekkorod, a neveltetésed?

Kinga válasza>>>

Varga Zsófi sajátos szín- és formavilágával először 2009-ben találkoztam, amikor az Aranyvackor pályázaton, Mátéval, az öccsével, A varázsló és a körhinta című munkájukkal kiérdemelték a 3. díjat. 2011-ben sem csalódtam, amikor ugyancsak Mátéval, Pagony-különdíjasok lettek A Ludovik-kal. Nemcsak Zsófi rajzaitól voltam elbűvölve, hanem attól is, hogy Máté humoros, pörgős, nagyon élvezhető szövegei mennyire összhangban vannak Zsófi képeivel. Még akkor ráleltem Zsófi oldalára is, és betekintést nyerhettem szürrealisztikus, néhol ironikus humorral átszőtt, precízen megrajzolt világába, alkalmazott technikáinak sokszínűségébe, egyediségébe. Monotípiáin, litográfiáin megelevenedő misztikus épületei, jellegzetes figurái, álomszerű világa letűnt korokat idéznek. Képei legapróbb részletei is felkeltik és ébren tartják a képeiben gyönyörködők figyelmét. Ő az a művész, aki folytatja a magyar grafika klasszikus hagyományait, és ezzel párhuzamosan mindig képes megújulni.

Milyen gyerekkori, veled megtörtént eseményre emlékszel vissza a legszívesebben?

Zsófi válasza>>>

Advertisements