nogradiNógrádi Gábor éppen 30 éve kezdte a pályát. Első ifjúsági regénye, a Gyerekrablás a Palánk utcában 1983-ban jelent meg. Azóta számos kiváló gyerekkönyvvel örvendeztette meg az ifjú olvasókat.
Nógrádi Gábor legújabb könyve, A gonosz hét napja, kétségkívül a 2012. év legmerészebb magyar ifjúsági regénye a 13+ kategóriában. A műfaji meghatározása nem könnyű. Talán realista regénynek nevezném fantasy elemekkel.
Egy neves svéd gyerekkönyvkritikus azt írta egy megjegyzésben a Facebookon, hogy a svéd ifjúsági regényeket úgy különböztetik meg külföldön más országok regényeitől, hogy azokban szex van. A magyar ifjúsági irodalomban nincs hagyománya a szexnek, ezért tűnik Nógrádi Gábor regénye szokatlannak magyar viszonylatban.
Amikor Per Nilsson neves svéd ifjúsági regényíró könyveit elkezdtem olvasni, igencsak elcsodálkoztam, hogy műveiben nemcsak a kamaszfiúk lelki működéséről , de a testiről is ír.
Nógrádi Gábor regényének a hőse, a 14 éves Alex énelbeszélőként osztja meg velünk gondolatait. A fejébe látunk, s kicsit a testébe is. Olyan szavakat használ, amiket magunkban kimondunk, de a nyilvánosság előtt nem illik. A mai fiatalok számára talán már nincs tabu, hiszen az ifjúsági magazinok tanácsadó rovataiban szinte mindenről olvashatnak. De a magyar ifjúsági irodalomban bizony új hang ez. Alex, az érzékeny kamasz, a saját útját keresi, miközben próbálja megérteni a felnőttek világát.
”Senki nem sejti, milyen komoly kérdések foglalkoztatnak. Még a szüleim se. Senki nem tud rólam semmit. Egyedül vagyok a világban.” (76. oldal)
”Apa a pofozkodás után azonnal elhúzott a kocsijával. Ültem a padláson, ültem egy vastag gerendán, és azon gondolkoztam, hogy vajon én is ilyen apa leszek-e. Piff-puff, csitt-csatt, és semmi bocsánatkérés? Remélem, nem.” (103. o.)
 ”Ez a világ arról szól, hogy mindenki mást mond, mint amit érez. És mást tesz, mint amit mond. És a legszebb, hogy sokszor nem is tudja, mit érez. Én nem ilyen leszek. Én tudom, mit érzek. És azt mondom, amit mondani akarok. És azt is teszem, ami jólesik.” (104. o.)
Súlyos regény, mondanák a svédek, vagyis komoly mondanivalót hordoz. A történet azonnal a  tragédia leírásával kezdődik. Az ötéves Luca felmászik a tetőre, és bezárja maga után a padlásajtót. Nem hajlandó lejönni, és azzal fenyegetőzik, hogy ha Foltos, a kutya meghal, leugrik. Alex, a tizennégyéves bátyja tudja, az üzenet neki szól. De vajon mi vezetett a tragédiához?
A bevezetésből azt is megtudjuk, hogy az apa elhagyta a családot egy másik nő miatt.
Minden emberben ott él a gonosz, s elég egy váratlan esemény, hogy ez felszínre kerüljön. Alex akkor változik meg, amikor az apja elköltözik, és ő ellop egy kiskutyát egy öregembertől. Kimarad az iskolából, hazudik, csal, verekszik és dühös a világra. Hiába próbálja elnyerni osztálytársa, Vivi szerelmét, mert ő másba szerelmes. Alex húga, Luca a kiskutyát Foltosnak nevezi el. Luca is szenved az apa hiánya miatt. A szeretet hiányát a kutyával próbálja kompenzálni. Talán ezért is következik be a tragédia, amikor úgy tűnik, a kutya elpusztul.
Foltos mintha Alex lelkiismerete lenne. Amikor a fiú jót tesz, a kutya egészséges, amikor pedig rosszat, a kutya egyre betegebb. A hét pedig a Gonosz jegyében telik. Vajon van-e Alex bűneire bocsánat?
Olvasás közben pedig végig ott motoszkál a kérdés: Vajon mi történik Lucával a történet végén?
Az ifjúsági regényekben gyakori nevelő célzat sem hiányzik a műből. (Gondoljunk csak Sohonyai Edit Kockacukor című regényére.) Például: Az internet veszélyei. A neten bárki könnyen adhatja ki magát másnak, és azt csaphat be, akit lehet. Alex féltékeny Toplákra, mert Vivenek ő tetszik. A neten Toplák barátnőjének adja ki magát, így ír Vivinek, hogy a fiút befeketítse. A védekezés nélküli szeretkezés veszélyei. Alex azt hazudja Topláknak, hogy a nyáron szeretkezett egy lánnyal és az terhes lett.
Alkohol. A szombati házibuli főleg az alkohol miatt sikerül rosszul.
Kábítószer. Böde arra kéri Alexet, hogy vigyen el egy kis csomagot valakinek. Alex ezt megtagadja, mert tudja, hogy kábítószer van benne.
A házibulin öntenek valamit Vivi italába, amikor nem látja. Ettől elalszik, és bármit tehetnek vele.
Bármennyire komoly is a történet, a Nógrádi Gábortól megszokott humor sem hiányzik a könyvből:
”A hír a nők között gyorsabban terjed, mint a neten. És fizetni se kell érte. Szerintem wifivel működnek.”
A megrázó regény végén azért megcsillan a remény. Hiszen bármi rosszat tett is Alex, lehetőséget kap az újrakezdésre. A történet elején ellopott kiskutyát most maga az öregember adja oda neki, hogy hazavigye Lucának. Amikor a kislány meglátja Foltost, újra beszélni kezd. Az olvasó pedig érzi, hogy van esély a sebek begyógyulására. A könyv végén nem marad el a katarzis, s bizony előkerül a papírzsebkendő is. Jó történet Nógrádi Gábor legújabb regénye, és jól van megírva.
Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja – Lapozz bele!