Ha egyetlen könyvet kellene említenem, amely a lassú életmódról szól és megformáltságában a lassú olvasás mintapéldája, akkor ez lenne az. Egyrészt bármilyen rövid is a mese, érinti a gyerekkor, az öregkor, a szerelem és a halál témáját is, másrészt azt sugallja, hogy mindenre van idő a lassú életmóddal. Ármin bácsi meghalt ugyan, de ez a könyv nem a haláláról szól, hanem az életéről. Az életének a lassúságáról. A szürke szakállas Ármin bácsi minden este kiült a padra, „eszegetett, pipázgatott és néha felnézett az égre.” Mivel pedig Ármin bácsinak van ideje a padon üldögélni, arra is van ideje, hogy minőségi időt töltsön Atival, úgy, ahogyan valamikor vele töltöttek minőségi időt a nagyszülők. Ármin bácsi az Atival töltött időben elmeséli a hetvenhét évvel ezelőtti, Holdra tett látogatását, amikor a nagytatája ott maradt Hanna kisasszonnyal holdlámpát gyújtogatni. Itt (https://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2011/12/15/miklya-luzsanyi-monika-zoknimano-karacsonya/#more-1889) írtam a 21. századi modern legendamesékről, amelyekben egy-egy természeti jelenségnek az írók által kitalált magyarázatát olvassuk. Kiss Ottó ebben a mesében a Hold fényéről, a Hold felületéről ad sajátos magyarázatot.
Ati nyaraláskor találkozik Ármin bácsival, és a következő évben már nem találja ott sem Ármin bácsit, sem a régi autót, hiszen amit Ármin bácsi a nagytatájáról mesélt, ugyanaz történt vele is. Ármin bácsi hátrahagyja Ati számára a régi autó tervrajzát, amit ő a nagymamájától kapott. A kövér ember oda is adja a tervrajzot Árminnak. Ennek a megsárgult papírkötegnek igen fontos szerepe van, mégpedig az, hogy sejtelmessé teszi a mese immanens világában a valóság és az álomvilág közötti átjárást.
A lassúság megjelenítésében nyelvi szinten erős hívószó a pipa, amelyről a ráérős pihenésre asszociálunk. De a régi fajta autó leírása is azt az üzenetet erősíti, hogy igenis van idő elkészíteni egy szépen megmunkált, saját autót, „amilyeneket csak a filmekben látni”, és amelyben „nem is kell félni, hogy beverem a fejem, mert ennek az autónak nincsen teteje”. Hangsúlyos az erőteljes kontraszt a két autó között: Ármin bácsi tervrajz alapján épített, régi fajta autójának szélvédőüvege mögött Ati „fekete kormányt és piros bőrüléseket látott. Az autó oldalán pótkerék volt, a szép ívű sárvédők alatt ugyanolyan vékony kerekek pihentek, ezüstszínű küllők ragyogtak bennük.” Atiék autója szürke, és Ati abban nem tud felállni, mert beveri a fejét.
Nem volt könnyű dolga Hanga Réka illusztrátornak. A huszadik és a huszonegyedik század elejének szembeállítása hangsúlyosan megjelenik a képeken is: a kockás inges, kötött gyapjúmellényes, mamuszos Ármin bácsi és a strandpapucsos, atlétás, sportnadrágos kövér ember viseletének ábrázolásában. Azt gondolom, a legkevesebb, amit elvárunk az illusztrátortól, az, hogy képes legyen egy szöveg által megidézett kor hangulatát megjeleníteni. Hanga Réka képei ennél sokkal többet nyújtanak: a teljes odafordulást, a mesélés intim szituációjának lámpafénybe burkolt hangulatát sugározzák. Az illusztrátor megragadta azt a szeretetteljes nézést, ahogyan Ármin bácsi az autót kipróbáló Atiban gyönyörködik. Remekül használja a fény-árnyék játékát a hangulatok, az érzelmi telítettség ábrázolására. A mesében két hasonló szituáció ismétlődik, Hanga Réka pedig olyan módon variálta a hasonló helyzetek képeit, hogy nyoma sincs a redundanciának. A régi típusú autót egyetlen képen látjuk teljes egészében, egyébként vagy árnyképet látunk, vagy az autónak csak egy részét: amint épp fényezi a nagytata, amikor a Holdon áll előtte, vagy ahogy kinyílik a garázsajtó Ati előtt, és fény vetődik Ármin bácsi autójának elejére, vagy amikor már Ati ül benne és a kormánykereket tekergeti. Még a tervrajzon sem látjuk oldalnézetből teljesen, mert a papírlapot pont felhajtja a nagymama keze, hogy olvashatóvá váljon a hátlapra írt szöveg: „Különleges autó. Vigyázat, csak egyszer használható!”
Azt kívánom minden felnőtt olvasónak, hogy ha eljön az idő, merje levenni a hét lakatot a garázsajtóról, és mutassa meg a saját építésű, régi típusú autót a mindenkori gyereknek.
Kiss Ottó: Ati és a holdvilág
Illusztrálta: Hanga Réka
Cerkabella, 2013