Miért olvastassunk ismerettartalmú szövegeket a gyerekekkel?

MK: A hétköznapi életben elsősorban információszerzés vagy szórakozás céljából olvasunk. Az olvasási képesség fejlesztése céljából fontos, hogy az iskolában vagy otthon ilyen jellegű szövegeket is olvastassunk a gyerekekkel. Míg a szépirodalmi szövegeknek a célja a gyönyörködtetés, addig az ismerettartalmú szövegek rendeltetése az, hogy hasznos információhoz juttassák a tanulókat. Ez utóbbi képezi az ilyen típusú szövegek életszerűségét, real-life jellegét.

Olvasáskutatók gyakran hivatkoznak nemzetközi példákra, ami az olvasóvá nevelés kérdését, az olvasási képességek fejlesztését illeti. Ezek közül is említésre méltó a finnországi oktatási gyakorlat, melynek kapcsán egyenesen „finn csodáról” beszélnek. Ennek témába vágóan két fontos vonatkozása van. Az egyik az, hogy Finnországban az olvasási képességek fejlesztése interdiszciplináris feladat, vagyis minden tantárgy feladata, ezért a különböző természettudomány órákon is gyakorolják az olvasását. Az olvasáskutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a szövegértő teszteken gyengébben teljesítő tanulók között több a fiú, mint a lány. A másik fontos szempont tehát, hogy egyre több olyan szövegeket vonnak be a gyakorlatba, a szövegértő olvasás fejlesztése céljából, amely a fiúk számára is vonzóbbnak tűnhet (lásd pl. a technika, történelem vagy felfedezések világa).

Az utolsó másfél évtizedben – írja Fenyő D. György – új olvasási stratégiák jelentek meg, váltak dominánssá. „A mai diákok szövegolvasása alapvetően új stratégiákra épül: szimultán, információválogató, ugrásszerű, egyedi elemekre koncentráló, képi, továbbá sokkal gyorsabb, mint az előző generációé.” 1

Az ismerettartalmú könyveket adhatunk a tanulóknak akár jutalomkönyvként is év végén, melyet igen jól tud a pedagógus hasznosítani az elkövetkező tanévben a különböző tanórákon. De a gyermeke érdeklődési körét ismerve, akár a szülő is ajándékozhat ilyen jellegű könyveket pl. a nyári vakáció előtt. Széles témakörben ajánl ilyen kiadványokat, barangolókat tudástárakat a Tessloff-Babilon kiadó Mi micsoda? sorozata. Kutyák, Bolygók és az űrutazás, Bálnák és delfinek, a Föld, A természet, Az ókori Róma, Kígyók, Az emberi test, A középkor, Vulkánok, Hangszerek, hogy csak egy párat említsek ezek közül.

DE: Az ismeretterjesztő könyvek esetén éppolyan fontos az, hogy szemléletesen, gazdagon illusztrálják az ismereteket, mint magának az információnak a helyessége, precizitása. A mi Micsoda kötetek ebben remekelnek: archív felvételeket közölnek, legyen az régészeti vagy paleontológiai feltárás, gőzmozdony füstszekrényének a tisztítása vagy akár Christian Dior egy modellel. A kötetek gazdagok jó minőségű műtárgyfotókban. Ugyanakkor a szemléltetés szempontjából használják térképeket, a maketteket, keresztmetszeteket, rajzokat. Kedvenceim az időfolyamok ábrázolásai: például a divat gyors változását érzékeltetendő, az ókori Egyiptom korszakait szemléltető színsávok, illetve a hüllőmedencéjű és madármedencéjű dinoszauruszokat párhuzamosan bemutató Triász, Jura és Kréta korszakok ábrázolása.

MK: Átdolgozott, újított kiadásban olvashatják a gyerekek a sorozat korábbi, több mint 15 témában barangoló kötetét, naprakész tudást kínálva az olvasóknak. Új témákkal is bővült a könyvsorozat pl. Divat, Robotok.

A Mi micsoda? sorozat újabb kiadása egy új típusú olvasási technikájára épít, mely a számítógépes technikai világba beleszületett nemzedékek sajátja. Ilyen például a figyelem megosztása, az egyidejűség, különböző típusú szövegekbe való ki- és bekapcsolódás, a szkipping-típusú információkereső olvasás stb.

Ezt az igényt a böngésző interaktív jellege, illetve a verbális és képi csatornák egyidejű dekódolására késztető információdömping biztosítja a mai gyerekek számára. Bár a versenyt nem tudja felvenni a különböző hasonló témában kidolgozott számítógépes programokkal, a könyv tárgyi valósága, „illata”, a könyvben való ide-oda lapozás kellemes élménye talán kárpótolhatja a gyereket mindezért.

Az oldalakon elhelyezett tudásanyag, képek, szövegek, fülszövegek, ábrák, ismertetők, kérdések, vonzó tipográfiai megoldások hasonlóképpen az intuitív megismerés élményét bizosítják, hisz izgalmas lehet arról olvasni, mások hogyan fedezték fel a világot.

DE: Az Ősi hüllők birodalma című kötet megújult formában jelent meg. A sorozat felújított változata az internethez szokott olvasók számára élvezhetőbb. Számomra is. Most érzékelem, hogy a régi formában bármennyire is változatos volt, túl merev formában jelent meg. A színes könyvlapok, a ferdére állított archív felvételek, az egymásra csúsztatott képek, a gyors váltásokhoz szokott szem számára ismerősebbek, mint a szépen oszlopokba tördelt szöveg.

Sokat számít, ha egy rövid szöveggel vezetik fel az újabb kötetekben az érdekes információt: „Széljegyzet” „Nahát! 5 m hosszú volt az Elasmosaurus nyaka”, vagy „Döbbenetes 80 tonna” a Brachiosaurus tömege. Ebben a kötetben is helyet kapott a humor: a dinók élete című fejezetben az Allosaurus és Stegosaurus összecsapását úgy írja le, mint egy egy sportmérkőzést , még plakátot is szerkesztettek az eseményhez: „Nehézsúlyú bajnokok összecsapása: az Allosaurus a Stegosaurus ellen.” A kötet legvégén kislexikon van, de előtte még egy vicces interjút olvashatunk amelyet a száguldó riporter készített a Tyrannosaurus Rexszel és a Triceratopsszal. Ősi Attila csapatának iharkúti kutatásairól egy teljes lapnyi terjedelemben olvashatunk.

Mindez összetett feladatot kíván az olvasótól, magas szintű megosztottságot (disztribúciót), és nagyon sok feldolgozóegység összehangolt munkáját.

DE: Az ókori Egyiptom című rész a régész, Howard Carter szenzációs felfedezésének leírásával kezdődik. Felébreszti a gyermekek kíváncsiságát. A piramisokat bemutató résznél szó esik a sírrablókról, visszatér Howard Carterhez, akinek szerencséje volt, hogy érintetlen sírt talált. A sok hasznos információ mellett kiemelve találjuk a számunkra furcsa, vagy vicces információkat, a rekordokat is. Például: az ókori Egyiptomban a gyerekek is ihattak búzából és árpából készült sört. De vicces a szkarabeusszal készült interjú is, amelybe becsempészték az egyiptomiak hitvilágát, és biológiai ismereteket is.

MK: Azoknak a gyerekeknek, akiket érdekel az ókori Egyiptom, a piramisok keletkezésének története, a sorozat Az ókori Egyiptom (Tündöklő birodalom a Nílus partján) című kötetét ajánlom. Benne az ókori birodalomról, a leleményes egyiptomiakról, a fáraók titokzatos világáról olvashatnak az egyiptológia után érdeklődők. A könyv oldalain barangolva egy igazi tudományos kaland részeseivé válhatnak a gyerekek, egy szenzációs felfedezésévé. Földrajzi, történelmi, grafológiai, technikai, művelődéstörténeti ismeretek széles tárházába lép a kis olvasó a könyv lapjain, melynek minden oldala gazdag ismeretanyaggal mélyíti tudását. Nyugodtan hagyhatjuk elmélyedni a gyermeket, akár órákig lenyűgözi majd az olvasás során átélt izgalmas felfedezés.

DE: Otthonunk, a Föld című kötet bevezetőjét nagyon szeretem. Azért mert annnyira szép élményleírással indít: a Föld oázis a világűrben. Az a tapasztalatom, hogy ha gyerekeket kérdezünk Föld napján, a Víz Világnapján, a Környezetvédelem Világnapján, rögtön mondják az ismereteket: vigyázzunk rá, őrizzük a tisztaságot, üvegházhatás, újrahasznosítás, védeni kell az állatokat a kipusztulástól, stb. De miért? Hát mert gyönyörű, mert jó élni ezen a Föld nevű bolygón. És a humoros kozmikus recept a Föld készítéséről („dagasszuk tízmillió éven át”) rádöbbenti a gyerekeket, hogy miért a sok óvintézkedés, amiről valóban olvashatnak ebben a könyvben is, de a Föld szépségének sokféleségének bemutatása után. Mindenből van egy kicsi ebben a könyvben: a vulkánokról, az élővilágról, a vízről, a nyersanyagokról.

MK: Az embert ősidők óta foglalkoztatja a világ keletkezésének története. Az Otthonunk, a Föld (A kék bolygó) című kötet nem csak azért fontos könyv, mert hát kit ne érdekelne, maga a központi témája a könyvnek, (Hogyan keletkezett csodálatos bolygónk?) hanem azért is, mert olyan kérdésekre keres tudományos magyarázatokat: Miért nem üres a Föld belseje?, Hogyan mozognak a földrészek?, Miért törnek ki a vulkánok?, Miért vannak évszakok? Miért van nappal és éjszaka? Miért van apály és dagály?, Mi az alapja az iránytű működésének? stb. Akár hiszünk a tudományban, akár nem, a könyv rendkívül sok lehetőséget kínál a filozófiai elmélkedésre is.

DE: A Mi micsoda? köteteket a magyar gyermekek számára adaptálták, beemelve a magyar vonatkozású adatokat is: például, hogy Magyarországon a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye közel négyezer darabos, vagy a Divat c. kötetben Sissi krinolin szeretetéről olvasunk. A magyar vasút történetének egy teljes fejezetet szántak a Vasút c. kötetben.

MK: Az Otthonunk, a Föld című kötet a dermesztő kijelentéssel zárul: „Egyszer, a távoli jövőben bolygónkon megszűnik az élet. Nagyjából ötmilliárd év múlva Napunk életpályája véget ér”. Gondoltál már erre?!

Addig is, olvassatok, barangoljatok gyermekeitekkel a tudomány fantasztikus világában. Végső soron az ember azt hisz, amit akar!

1 Fenyő D. György: Hogyan olvasnak a fiatalok?, In. Fordulópont 52, page. 13.