Négy éve, 2011 nyarának végén írtuk az első mit olvastunkot, természetesen megírtuk most is, elsőként Kinga és Eszter számolnak be.

Kinga:

A nyár elején közösön választottuk ki fiaimmal a nyári olvasmányokat.
Nagyobbik fiamnak (10 éves) már voltak olvasmány-preferenciái: Tolkien Hobbitját kérte és kapta tőlünk ajándékba a III. osztály sikeres elvégzéséért. E mellé ajánlottam a nyári vakációra még egy pár neki való könyvet, amiből végül is A fiú, aki imádta a matekot és Gengszter nagyit (Kolibri kiadó) választotta. Nemrég kezdett hozzá Rév Fülöphöz. Ez már nyár végi-őszi olvasmány lesz!

Kisebbik fiam (8 éves) segítséggel, felügyelettel olvasott. Az olvasást már a vakáció előtt a Torzonborz-trilógián gyakoroltuk, melynek első két kötetét én olvastam neki esténként, a harmadik kötetet már, közös megegyezéssel, felváltva olvastuk fejezetenként. Eleinte ő csak oldalakat. Ennek a módszernek a folytatásaként a vakációban Timo Parvela Miú és Vau házat épít (Kolibri kiadó) című könyvét kezdtük el, eleinte felváltva, majd a vége fele teljesen önállóan. Kedvenc ebünk és lusta barátja történeteit minden kezdő olvasónak szívből ajánlom, képesek megkedveltetni az olvasást.

Időközben más mesét is olvastam nekik, így G. Szász Ilona Penduláját (Naphegy), melyet a Mindentvarró tűhöz hasonlóan mindketten szívesen hallgattak. Bár egyre kevésbé igénylik, hogy mesét olvassak nekik.

A nyár böngésző típusú könyvslágere nálunk a Tatu és Patu trükkös találmányai (mindenhova magukkal cipelték!), a Star Wars Szereplők nagykönyve és a Lego ötletek könyve volt.

Eszter:

Egy hosszú pillanatra megrémültem, hogy mi bizony semmit, meg mi az, hogy vége van a nyárnak, mikor még el sem kezdődött! Ausztriában július közepén van vége a tanévnek,de a szünidő szerencsére nem egyenlő a nyárral, így mégiscsak lesz lista.
Zsófi követhetetlen mennyiségű német nyelvű könyvet olvasott, főleg esténként az olvasólámpájánál, például a Mágikus állatok iskoláját Margit Auertől, Fabian Lenk Idődetektív-sorozatának első kötetét, Isabel Abeditől  Hier kommt Lola!, Mira Lobetól Omama im Apfelbaum, és egy kezdő olvasóknak szóló vaskos antológián is átrágta magát, amibe például Michael Endétől, Max Kruse-tól és Otfried Preußlertől  kerültek válogatott csemegék.
De ezredszer is átolvasódtak a képregények, amik bővültek a Fantasztikus négyessel és Narutóval. Utóbbira rákattant a kiscsaj teljesen.
Mindketten elolvastuk Mán-Várhegyi Réka Kókusz Franci, a fodrász titkosügynök című könyvét.
Zsiga nem tud még olvasni, betűket legalábbis, így aztán szörnyű, jobban mondva szörnyes képeskönyveket nézegetett és képregényezett. (pl. Kleines Monster Monstantin (Christian Berg)) A házban fellelhető összes Oliver Jeffers, David Melling és Roberto Innocenti műveket is átnézte.
Zsófival közösen felfedezték a Muminokat és az ismeretterjesztő könyveinket (Tip toi), békés órákkal megajándékozva engem.
Esti mese gyanánt a Szörnyen titkos részleget (Robert Paul Weston), a Majdnem halálos halálsugarat (Lakatos István) – ezt amúgy Katáéknál kezdték hallgatni, Torda hatására –  és a Szerencsére a tejet (Neil Gaiman) olvastuk, és kritikával illették az új kéziratom is.
Most pedig Fekete István Tüskevárát olvassuk, mert én kétévente amúgy is újraolvasom, és különben is, enélkül nem lehet felnőni, csakúgy, mint a Nagy indiánkönyv nélkül sem, aminek abszolválása talán még a télbe is belenyúlik.
Bár ezt eredeti nyelven olvassuk, tekintve, hogy a fordítás egyúttal Az ifjúság számára átdolgozott kiadás jelent. (Akkor miért nem lehet ugyanezt a Kőszívűvel?)
Az én olvasmányaim izgalmasabb része: Varga Bálint Váltságdíj nélkül, Dávid Ádám Millennium expressz2, Sarah Cohen-Scali Max, C.Molnár Emma-Hidas Judit Anyátlan nemzedék, Irvin D. Yalom Amikor Nietzsche sírt, meg még néhány német nyelvű kötetet, és egy nagy halom szakirodalmat, mert a szemeszter is csak júliusban ért véget.