Download (3).jpgAz olvasás- és írástanulás során a helyesírási szabályok logikai összefüggései, kihívásai vagy olykor buktatói, netán útvesztői  egy ősliános, különleges élővilággal teli, titkait fokozatosan felfedő, sűrű dzsungelre emlékeztethetik az éppen e nagy kalandhoz érkező gyerekeket. Ehhez a rendkívüli utazáshoz nyújt segítséget a Cerkabella Kiadónál múlt ősszel megjelent Dzsungeldzsem című antológia. A hat-nyolc éves gyerekek számára szánt, olvasást és helyesírást gyakoroltató szórakoztató vers- és mesegyűjtemény címválasztása rámutat, hogy a kötet nemcsak új ismereteket kínál a „dzsungelbe” lépőknek annak bebarangolásán keresztül, miközben tájékozódni tanít a betűk világában, hanem – ahogy a címből a dzsem szó is utalhat erre – a választott gyerekirodalmi szövegek révén az esszenciát is igyekszik megragadni és irodalmi ínyencségekkel kényeztetni a legkisebb olvasókat.

A Dzsungeldzsem az alsós osztályok számára egy remek segédkönyvként szolgál, miközben jóval több mint egy tanszöveg gyűjtemény. Igényes szépirodalmi válogatás, amely a kortárs és a klasszikus magyar gyerekirodalom remekei közül tallóz. A szerzők között találjuk: Adamik Zsolt, Berg Judit, Both Gabi, Böszörményi Gyula, Dániel András, Darvasi László, Demény Péter, Ecsédi Orsolya, Egri Mónika, Fehér Rea, Finy Petra, Jász Attila, Kertész Erzsi, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Majoros Nóra, Markó Béla, Máté Angi, May Szilvia, Mészöly Ágnes, Molnár Krisztina Rita, N. Tóth Anikó, Nyulász Péter, Petőcz András, Scheer Katalin, Szabó T. Anna, Szepesi Attila, Szilágyi Ákos, Tandori Dezső, Tóth Krisztina, Várfalvy Emőke, Varró Dániel, Vörös István, Zalán Tibor nevét, de a szövegek között számos már korábbról jól ismert mű is felbukkan olyan klasszikus szerzők tollából, mint pl. Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly, Nemes Nagy Ágnes, Hervay Gizella és Szilágyi Domokos.

A kötet a hat-nyolc éveseknek, és róluk szóló történeteket tartalmaz, melyek szójátékokkal és mókás jelenetekkel telítettek. Az itt olvasható művek jó részében előkelő helyet kap a nyelvi humor és a helyzetkomikum. Mint ahogy Mészöly Ágnes Dalmorkáról, a hobbivarázslóról és Natti kistündérről szóló mesefüzérében is, melyben a csodatevés legtöbbször annyira balul sül el, hogy javításra szorul, ezért a varázslásgyakorlás igen szórakoztató próbálkozásainak lehetünk tanúi. Kiemelhető Adamik Zsolt Béla beszélget című írása is a beszélő cirkuszi medvéről, aki teljesen kikészíti higgadt beszédével Ámbár urat, az idomárt, mert nemcsak igazi szóbűvészként bánik a szavakkal és ellágyul az örömtől a bölömbér szó hallatán, hanem remek humorérzékét is megvillantja a beszélgetésük során. Kertész Erzsi Gatyás tyúk című meséje ugyancsak bővelkedik szójátékokban és humoros jelenetekben, ahogy az itt kiemelt részlet is szemléltetheti: „Totyinak a gatyás tyúknak az éjszakai égbolton a Fiastyúk csillagkép volt a kedvence. Gyertyavilág mellett, fátyolos szemmel sokáig figyelte az eget, és már pitymallott, mikor döntésre jutott. Elhatározta, hogy szerencsét próbál a Pitypang Vízibalett Intézetben. Úgy hallotta, ott tanítják a Hat tyúk tava című táncot, és Totyi bármit megtett volna azért, hogy eltáncolhassa a tyúkudvarban.” (Kertész Erzsi: Gatyás tyúk)

Kétségtelen, hogy a humornak kiemelt szerepe van az olvasni tanulás folyamatában, de az olvasás megszerettetésében hasonlóan fontos, hogy e szövegek érdekesek és izgalmasak legyenek és képesek legyenek megszólítani a gyerekeket. Az antológia ezt is szem előtt tartva több olyan fontos témával szembesíti a gyerekeket, amelyek segíthetnek tájékozódni az őket is körülvevő világ dolgairól, működéseiről és adott esetben veszélyeiről. Kimaradhatatlan így az iskola is, de az is, hogy olykor a tanító vagy a tanár is lehet morcos, sőt undok a gyerekekkel. Vajon miért is? Erre Scheer Katalin Lyuk az ereszen című írásában kaphatunk választ. De az is kiderül Várfalvy Emőke Ovitűntetés, avagy minden napra egy palacsinta című írásából, hogy hova vezet, ha a gyerekek hatalmas szabadságvágya és jogainak érvényesítése utáni sóvárgása egy abszurd kívánságban ölt testet.

Az internethasználatról, de a veszélyeiről is több műben olvashatunk. Így például Berg Judit mesefüzérében: „Hírekhez jutni manapság könnyű. Bárkit felhívhatsz telefonon, vagy küldhetsz sms-t, e-mailt. Ha érdekel, mi történik a világban, bekapcsolod a tévét, rádiót vagy elolvasod az újságot. Esetleg körülnézel a neten. Nem kell hozzá nagy értékű számítógép! Csak akkor van zűr, ha nincs internetkapcsolat. De ha már beléptél, egyszerű a dolgod. Beírod a keresőbe, hogy mire vagy kíváncsi, és a gép már ki is dobja a találatokat. Persze nem árt, ha van a gépeden tűzfal és szűrő, mert sok veszélyes dolog is kering a neten. Légy óvatos!” (Berg Judit: Régen és ma 5. Hírek és információ) De az is kiderül a kötetben, hogy manapság hol élnek az igazi sárkányok (Scheer Katalin: Nyámnyila a Sárkányfű utcában) vagy hol és kikkel él mostanság az apatotaurusz, akinek tojására az Andok lábánál leltek a táborozó kutatók. (Fülöp Rea: Ásványkaland)

A Dzsungeldzsem üdítő humorral és játékosan tanít olvasni, akárcsak Kismarty-Lechner Zita mókás illusztrációi, amelyek vizuálisan teszik nagyon vonzóvá és szerethetővé ezt a kötetet. Ugyanakkor emlékeztet a nagy sikerű, ma is igen népszerű Varga Katalin: Mosó Masa Mosodája című olvasó mesekönyvére, melyen több nemzedék nőtt fel a hatvanas évek végétől napjainkig. A több szerzős mesegyűjtemény viszont nem a helyesírási szabályok egyes eseteire összpontosítva építkezik, ahogy elődje, hanem a magyar ábécé egyes betűit veszi sorra. Azoknak a legkülönfélébb előfordulási lehetőségeit mutatja be és emeli ki az összest egyenként kiszínezéssel a szövegkörnyezetből. Mindemellett azonban több esetben az egyes betűkhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási problémákkal is szembesítenek az egybegyűjtött szépirodalmi szövegek.

A betűtanítás és helyesírás tanítás együtt érvényesül a kötetben. A betűtévesztésre a következő humoros példát hozza, ami jól érzékelteti, hogy a szó és a kijelentés értelme teljesen megváltozik, ha más-más helyre kerül egy-egy betű: „és fel-alá nyargalászik, / mint egy gyári nyerek… / Ja nem, egy nyári gyerek!” (Lackfi János: Egy nyizege nyusziról) A szövegek érdekessége és a történetek ritmusa, sodrása az olvasni tanuló gyerekek figyelmét az apró részletekről, a betűkről a szövegegész és annak értelme felé tereli. Így tehát megtanítja őket, hogy az apró részletekre figyelés mellett az átfogóbb perspektívát is alkalmazzák azzal egy időben, mivel ha csak a betűzgetés szintjén marad valaki, akkor lemarad az összefüggések megértéséről, de ha az apró részletek felett elsiklik, akkor viszont sérül az egész értelme is.

Az olvasóvá nevelés sikerességét természetesen a kortárs művekkel karöltve a klasszikus szerzők írásaiból való tallózás is erősíti. Ilyen örökzöld darabok – hogy csak néhányat emeljek ki – például Tamkó Sirató Károly: Szia, Málna, Marabu, Bőrönd Ödön vagy Weöres Sándor: Békák, Pletykázó asszonyok, Mese, Olvadás című versei.

Minden kisgyerekes család könyvespolcán ott a helye e kötetnek, s mondanom se kell, s az már csak hab a tortán, hogy a gyerekek mellett a felnőtt olvasóknak is számtalan kellemes meglepetést tartogat.

Dzsungeldzsem (szerk. Lovász Andrea). Cerkabella Kiadó, 2016.

Reklámok