83124772_2580824445537955_1300501481455091712_nVannak könyvek, amiket érdemes úgy olvasni, hogy átcsúsztatjuk az óévből az újba,összeolvasztva olvasásukkal e kettőt. Minden bizonnyal közéjük tartozik az épp elbúcsúztatott év vége előtt alig néhány héttel a Cerkabella kiadónál megjelent Dödölle is. A Lovász Andrea szerkesztésében megjelent kötet alcíme rávilágít arra, hogy belőle nemcsak a magyar konyha laktató, számos vidéken közkedvelt étele elkészítésének csínját-bínját ismerhetjük meg, hanem egy gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendáriumot tarthatunk a kezünkben. A kötetet fellapozva szembeötlő, hogy a kortárs írók, költők művei mellett előtűnnek Benedek Elek, Hervay Gizella, Lengyel Dénes, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos vagy Zelk Zoltán alkotásai is, de a külföldi szerzők művei felé kitekintve A. A. Milnétől is olvashatunk benne szöveget.

A kalendáriumokhoz híven a Dödölle az évszakokat és az év hónapjait mutatja be és veszi sorba azok fontos napjait az egymást követő ünnepeket leíró szövegeken keresztül, amelyeket kiegészítenek az adott témákhoz kapcsolódó próza(részlete)k, versek és receptek. E jeles napok, ünnepek, hagyományos ételreceptek, népi játékok és a különféle egyházi és népszokások bemutatása révén tulajdonképpen nem csak az idő múlását szemlélteti a kötet, hanem meg is állítja az időt. Egymás mellett ad helyet például Bencédi Székely István 16. századi krónikaíró reformátor 1538-ban Krakkóban megjelent Calendáriumából kiemelt részletének és Varró Dániel Maszat-hegyi naptárának. Olyan jeleneteket ragad meg szüleink, nagyszüleink, dédszüleink, ükszüleink által megélt mindennapokból, amiket előreláthatóan a következő nemzedékek nagy eséllyel 82459826_602837190530164_7653196967702429696_nmásképpen fognak megtapasztalni, hiszen például a ma már érezhető éghajlatváltozás miatt az évszakok rendjéhez köthető szokások is átalakulnak. Gondolhatunk itt a népi hiedelemvilág időjóslásaira, amelyeket a természet korábban megismert jelenségei alapján a mezőgazdasági tevékenységekben hasznosítottak. Mára azonban e hasznos praktikák és tanácsok kezdik érvényüket veszíteni, hiszen a népi bölcsesség által megismert kiszámíthatóság kezd a múlté lenni. De ide sorolhatjuk a régi idők szokásait és ismereteit megidéző népies receptek gyűjteményét is, amelyek mintegy ízelítőt nyújtanak az akár már lassan feledésbe merülő ételek ízvilágáról is. Természetesen a kötetben helyet kapnak a mai szokások és mindennapok is úgy a meserészletekben vagy a versekben, mint az egyes hónapok hagyományait bemutató szövegekben, ami otthonosság érzésével tölti el az olvasót.

82629566_187403992465935_4687902583916855296_nA Dödölle egy igazi időutazásban részesít bennünket. Miközben az élő hagyományainkba avatja be a gyerekeket és felnőtteket, egyúttal remek látképét nyújtja a múlt számos feledésbe merült vagy épp merülő tradíciójának. Ugyanakkor a kötet nemcsak időben, hanem térben is remek idegenvezetőnek bizonyul. Játékos könnyedséggel kalauzol el bennünket Erdély, a a Felvidék, az Alföld, a Dunántúl vagy Zala különböző régióiba. S ráadásul mindvégig szem előtt tartja azt, hogy elkerülhetetlen, hogy e nagy utazás során az utazó és az olvasó meg ne éhezzen. Ezért az izgalmasabbnál izgalmasabb receptek révén az ízek gazdag kavalkádjáról is gondoskodik Mátyás-király korától napjainkig. Az egyes jeles napokhoz és eseményekhez kötődő ünnepi ételek receptjei nemcsak a változatos népi ételek világába avatnak be megismertetve a Kárpát-medence különféle nemzetiségeinek sajátos ízvilágával, hanem olyan ismert írók és szerzők konyhájába is elkalauzolnak, elárulva egy-két konyhai fortélyt, mint Dragomán György vagy Sally Noémi. A Dödölle tehát tobzódik a legkülönfélébb helyekről származó könnyen elkészíthető hagyományos ételek leírásaiban, amelyeket Keszeg Ágnes remek illusztrációi tesznek még kívánatosabbá.

83217940_828424667628062_2096973415259832320_nMindezekkel együtt érdemes tisztázni, mitől is válik igazán kikerülhetetlenné és aktuálissá ez a kötet egy mai család számára. Természetesen vitathatatlanul fontos a hagyományaink és a szokásaink sokszínűségének, gazdagságának a behatóbb megismerése úgy az óvodások, mint a kamaszok vagy akár a felnőttek számára. Viszont szintén lényeges a folyamatos változásnak az elfogadása is. A Dödölle elsősorban a hagyományok megismerésére, tiszteletére és megőrzésére ösztökél, de rámutat arra is, hogy kikerülhetetlen az új szokások térnyerése is. Általuk bővülhetnek és gazdagodhatnak tovább a hagyományok akár újabbakkal is. E kalendárium ilyen értelemben egyszerre tart lendületben, ki/el/tovább mozdít, illetve állít meg, hogy elidőzzünk az egyes szokások rítusainak világában. Remek példa a szokások 83741181_2641859625933524_1863724251199045632_nváltozásához való viszonyulások sokrétűségére Mészöly Ágnes Halloween című verse, amelyben nemcsak a farsang és az utóbbi években nálunk is teret nyerő halloween kerül szembe, hanem a legkülönfélébb hangok és viszonyulások is hangot kapnak. „Halloween, pogány marhaság, muszáj a nyugatot majmolni, / Bezzeg húsvétkor nem locsolkodunk, pedig az milyen szép hagyomány” – hallható Tilda néni aggódó hangja, miközben Tibi bácsi egy vödör pattogatott kukoricával vagy a „szentfazéknak” tartott Eta néni pedig egy egész tepsi zserbóval kedveskedik a félelmetes jelmezekben vonuló gyerekeknek. (248-249.)

82944139_260909024885975_5514841379336880128_nA Dödölle egy kiváló irodalmi olvasókönyv és kortárs gyerekirodalmi szöveggyűjtemény. Többek között Balázs Imre József, Berg Judit, Both Gabi, Csoóri Sándor, Fekete Vince, Gryllus Vilmos, Jász Attila, Kántor Péter, Kányádi Sándor, Kertész Erzsi, Kollár Árpád, Lackfi János, Lakatos István, Majoros Nóra, Mészöly Ágnes, Miklya Zsolt, Nyulász Péter, Parti Nagy Lajos, Schein Gábor, Szabó Imola Julianna, Szabó T. Anna, Szulyovszky Sarolta,  Tóth Krisztina, Turbuly Lilla, Varró Dániel, Visky András vagy Zalán Tibor remekbe szabott írásai kísérnek végig bennünket az év egyes napjain, hónapjain és évszakain. Természetesen e kötetben sincs benne és talán nem is lehetne benne napjaink összes fontos gyerekirodalmi szerzője, de nem is ez a cél, hanem ízelítőt nyújtani a kortárs magyar gyerekirodalom sokszínűségéről és gazdagságáról, amit e kalendárium remekül teljesít. Mindenki kedvére csemegézhet a Dödölléből, nemcsak az ízlelőbimbóit, hanem a képzeletét és elméjét is kényeztetve. Zárásként pedig az évkezdéshez következzen Varró Dániel kötet nyitó versének első versszaka:

„JANUÁR

Az óév, íme, por és hamu már, / elolvadt, mint a nyugati boszorka, / latyakba tapicskol a kis Január / a cipőt meg a zoknit is összekoszolta. / Fehér ma a föld és sáros a láb, / maszatút barnállik utána a hóból. / Egy tejbegríz ez a téli világ, / s lábunk nyoma rajta sok kakaópor.”

Dödölle. Gyerekirodalmi és hagyományőrző kalendárium (szerk. Lovász Andrea). Cerkabella, 2019.