9. nap -Arroud-Vignod & O.Tallec: Liza és Micsoda

Évek óta rendületlen rajongottam az illusztrátor, Olivier Tallec. Tulajdonképpen nem is a Liza és Micsoda kapcsán ismertem meg, de most az ablakozás kapcsán eszembe jutott, vajon hova tűntek Lizáék már megint a polcomról.

Mert folyton eltűnnek, hol strandolnak, hol kutyaólt építenek, hol csak simán összebarátkoznak. Hol németül, hol franciául mesélik el a kalandjaikat, de azért Hotya Hajni magyarra ferdítéseit szeretem a legjobban.

Kinek ajánlom? Mindenkinek. Például: akinek 0-4 éves gyereke van; aki a lelkében gyerek maradt; aki szereti a kifejező 3 vonallal feldobok valamit típusú minimalizmust pl. Jean-Jacques Sempé vagy a magyar Sajdik rajzait; aki titokban mindig Tomnak és/vagy a prérifarkasnak és/vagy a No, megállj csak! farkasának szurkolt.

Itt írtam hosszabban is Lizáékról.

Jean-Philippe Arrou-Vignod – Olivier Tallec
Liza és Micsoda karácsonya
Ford: Hotya Hajnalka
Vivandra, 2009

Hírdetés

8. nap – Jutta Bauer: Emma karácsonya

Jutta Bauer Emma karácsonya című lapozóját advent legelejétől érdemes a babával nézegetni. Nagyon rövid verses szövege kiegészíti, amit a képek mondanak a karácsonyi készülődésről: naponta ajtócskát, azaz adventi kalendáriumot nyitogatnak, énekelnek, meggyújtják, majd elfújják az adventi koszorú gyertyáit, mézeskalácsot sütnek, cipőt pucolnak, Emma még a Mikulással (vagy annak egyik piros köpenybe bújt felnőtt segítőjével) is találkozik, és végül együtt ülnek a karácsonyfa körül. Akkor válhat igazán kedvenccé ez a könyvecske, ha a család szokásait össze tudjuk hangolni az olvasottakkal. Imádom, amikor a gyerekeim lázasan keresgélnek egy könyvet a polcon, kinyitják és mutatják, hogy amivel épp foglalkozunk, arról abban a könyvben olvastunk, ott látjuk a képen, például ebben a lapozóban a csillag alakú kiszúró formát.

Jutta Bauer: Emma karácsonya
General Press 2010

A játszótér olyan, mint a dzsungel

Shona Innes klinikai és törvényszéki pszichológus sorozata olyan tükör, amelyben én a nevelési elvek deficitjét is látom. A sorozatról Kingával itt írtunk. Most az egyik részt veszem górcső alá, azt, amelyik a legjobban elgondolkoztatott, hogy milyen is számomra az ideális játszótér. Vagy mitől nem az.

A játszótér olyan, mint a dzsungel című rész azt sugallja, hogy a felnőttek nem merik a gyerekekre bízni a játszótéri konfliktusok megoldását.

„Az is lehet védettebb állapot, / ha vigyáznak ránk vénebb állatok.”

Mintha a játszóterek szabványoknak megfelelő biztonságához hozzátartozna a felnőtt jelenléte. Holott a legizgalmasabb történetek, amelyeket felnőttkorban mesélnek az emberek, olyan esetekről szólnak, amikor az illető gyerekként nem volt szem előtt. Persze, sok ilyen történet a hegeink  története…

Nagyon fontosnak tartom, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a játszótéren is érvényes viselkedési szabályokról. Shona Innes szerint, bár jelen van a felnőtt, mégsem szégyenítheti meg, nem büntetheti meg az agresszív gyereket, inkább a bántalmazott gyereket készíti fel arra, hogy hogyan viszonyuljon az agresszívhez. „elkerülhessék a kis vadat, / akiről tudni, hogy bánt másokat”. Véleményem szerint hagyni kell a gyerekeket, hogy megoldják a helyzeteket: hogy a nagyobbak megvédjék a kisebbeket, hogy többen összefogjanak a játszótér „tigrise” ellen.

Vannak olyan tanácsok, amelyekkel maximálisan egyetértek, például azzal, hogy ha valakit bántanak, ne tűrje:

„Ha valaki tényleg, direkte bánt, / csapj akkora zajt, mint egy elefánt! / Hogy megtudják a többiek, / mi történt , és segítsenek…”

A Kolibri LUKAS LAPOZÓi

Az én fejemben a lukas lapozó fogalma Eric Carle nevéhez kapcsolódik: A telheteten hernyócskával szerintem zseniálisat alkotott. A mondókás csoportommal dramatizáltuk a mesét: kartonból kivágtuk, kifestettük a gyümölcsöket, lukat vágtunk mindegyik közepébe, a gyerekek egy hernyóforma kesztyűbábot használva a napok szerint ráhúzták a kezemre a gyümölcsöket, és átbújtatták rajtuk a hernyócskát. Majd egy zokniba bújtattam el a hernyócskát, amibe előzőleg egy gyapjúlepkét rejtettem, és a mese végén azt húztam ki a zokniból. Hát igazi varázslat volt!

Most pedig térjünk vissza a lukas lapozókhoz.

Körkörös gondolatok egy hangzó könyv körül — Szalóki Ági: Körforgás

A körforgás ritmikus ősi ereje mindennapjaink mozgatórugója. A Föld forog, s vele mi is, körjátékot járnak az évszakok, körbejár az órán az idő, születés és elmúlás közt minden és mindenki körbeér önmagában. Közhelynek látszó kis körök, nagy körök. Örök körök. Az ismétlődés biztonságot ad, ugyanakkor mindig valami újat is hoz, minden következő kört másképp élünk meg, egyre tapasztaltabban, bölcsebben. A körforgás játékába beleszédülünk, vonzásában körbe-körbe haladunk a teljesség felé.

Ki NEM szarta le?!

Mármint a vakond fejét. Nem, ez nem a cseh Zdenek Miler-féle vakond. Ő a Werner Holzwarth-féle vakond, akinek valaki leszarta a fejét, és ezen mindenki rettentesen felháborodott. Mondjuk nem értem, miért. Általában mindenki – velem együtt – azon nyekereg, hogy X.Y. le sem szarja.

Hát most itt van ő, a vakond, akit épphogy leszartak, s már ez is baj? Olyan nekem ez a vakondos dolog, mint a sapka esete. (Ha van, az a baj, ha nincs, akkor meg az.)

Szóval itt van ez a mondás, hogy le (se) szarom, meg a múlt ideje és mindenféle személyben alkalmazható alakjai. A lényeg, hogy nem törődöm vele. Ezt figurázza ki Holzwarth azzal, hogy van a leszarás, de hogy ki is az, aki „törődik“ vakondunkkal, az a rejtély.

Mi Micsoda mini újdonságok ősztől!

Mi MICSODA mini újdonságok ősztől!

Szeptemberben két kötettel bővült a Mi MICSODA mini sorozat! a Mi MICSODA mini Gyertek, sétáljunk egyet este! és Menjünk át a zebrán című könyvek.

Gyertek, sétáljunk egyet este! – MINI

Lemegy a nap, és a szürkületben alig látunk, közben furcsa hangokat hallunk. Egy kisgyerek számára ez félelmetes is lehet, amíg meg nem ismeri, mi neszezik a bokorban, milyen érdekes dolgok történnek éjszaka, kik és miért dolgoznak még akkor is, amikor mi alszunk. Miért kell aludnunk és mit álmodunk. Jó alkalom, hogy minderről beszélgessünk gyermekünkkel, s közben lapozgassuk ezt a szép színes rajzokkal illusztrált könyvet.

Menjünk át a zebrán! – MINI

A. Scheffel – J. Donaldson: Graffaló

Kitörőben van kis hazánkban a Graffaló-korszak, hála a Pozsonyi Pagony Kiadónak, aki jól időzítve ismét megjelentette a korábban (2005-ben) a Johnathan Miller Kft. által kiadott, óriási nemzetközi hírnévvel bíró történetet.

Ideje hát, hogy én is írjak erről a könyvről, aminek a képe és isbn száma egy éve vár a blog vázlatai között. Egy éve ugyanis, hogy remek tollú Emese barátnőm egy utcai könyvárus kifutó könyvei között 500 forintért megvásárolta a régi kiadás két utolsó, elfekvő példányát, mi pedig családilag beleszerettünk a történetbe.

 

Baranyai András: Mi leszek, ha nagy leszek…

Jó kérdés. A gyerekek jobbnál jobb válaszokat adnak. Fiúk: mozdonyvezető, tűzoltó, rendőr, űrhajós. Lányok: énekesnő, tanító néni, színésznő. Baranyai  András foglalkozásokat felvonultató lapozója nemcsak nyomda-,  hanem életszagú. Mozdonyvezető épp nem szerepel benne, de a tűzoltó, űrhajós, rendőr igen, mégpedig a kevésbé vágyott szakmák képviselőivel olyan szimbiózisban, amely a foglalkozások egyenrangúságát hangsúlyozza. Remek lapozó készült Csimotáéknál, Boksayné Pap Emese már írt róla. 

Beszélő babakezek – Menjünk sétálni!

Új partnerünk, a Minivilág, rögtön  meg is lepett bennünket egy interjúval, amit Soós Anita készített Zentai Katával, Pap Katával és Nyulász Péterrel.  Fogadjátok őket szeretettel!

A babajelbeszédhez nem kell eszköz, sem rengeteg idő, mégis fantasztikus ereje van. Ha a kicsi kezek visszajelelnek, bepillantást nyerhetünk a beszélni még nem tudó babánk világába, gyermekünk pedig magabiztosabb lesz, ahogy jelek segítségével közölni képes akaratát vagy gondolatát. Sok, a jelelést fontolgató anyuka aggódik, hogy gyermeke esetleg később kezd el beszélni a sikeres jeleléses kommunikáció folytán. Rengeteg tudományos kutatás született, amely azt támasztja alá, hogy a jelelés hatására a babák nemhogy később, hanem hamarabb kezdenek el beszélni, sőt gazdagabb szókinccsel.

A Beszélő babakezek egy piciknek szóló látványos mesekönyv, kitűnő rímekkel és művészi grafikával. A könyv alkotói Zentai Kata, szakértő, Pap Kata illusztrátor és Nyulász Péter költő, akik mindhárman szülők és örömmel vettek részt a feladatban.