Category: 0-99 év


Kalandok újragondolt meselényekkel

Varró Dániel: A Szomjas troll – kis viking legendárium. Maros Krisztina rajzaival. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2018.

Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög. Agócs Irisz rajzaival. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019.

Nemcsak meglepetést és izgalmakat, hanem akár a teljesség megtapasztalásának lehetőségét is ígérheti, ha olyan helyzetekbe hozva találkozhatunk a korábbról ismert meseszereplőkkel, amikor új oldalaikkal is szembesülhetünk. Varró Dániel legutóbbi két mesekönyvének Csütörtök, a kisördög és A szomjas troll c. kötetének meséi ízig-vérig mai mesék mai történetetekkel, amelyekben közismert szerzők alkotásainak szereplői, illetve az európai kultúrkör számos ismert mítoszának és hiedelemvilágának népszerű alakjai és meselényei kerülnek középpontba.

Csütörtök, a kisördög szereplői a magyar népi hitvilág több rettegett alakja, akik a magyar népmesék és varázsmesék fordulatokkal teli világát idézik. E mesék főszereplői az ördögök, kiemelt helyet kap anyjukként a vasorrú bába, de megelevenedik a mitke, a villő, a prikulics, a markoláb, a mokár, a fekete kandúr és Délibáb, a tündér, sőt előbukkan a rézfülű bagoly, a bakurász, a mumus, a monyók, a hétszűnyű és a zsákos ember alakja is. Csütörtök, a kisördög két meséjében e lények ki/elmozdulnak a már ismert szerepköreikből, a történetszál bonyodalmait, vagyis a káoszt és krízist valójában az emberre jellemző gyengeségeik és tévedéseik okozzák. S bár eredetileg ők nem éppen a legkedvesebb meseszereplők, mégis az e mesékben tobzódó humor és a nyelvi játék széles eszköztárának segítségével Varró Dániel e legrettegettebb alakokat is rokonszenvessé és szerethetővé gyúrja. A vasorrú bába/boszorkány itt Anyubanyává szelídül, egy nagycsaládos anyukává, aki a mai többgyerekes anyukák mindennapjainak kihívásaival küszködik, miközben csemetéi csíntevéseit kedvességgel, megértéssel és viszonylag kifogyhatatlan nyugalommal kezeli. A többi meseszereplőnek és mesei elemnek szintén új oldalait láthatjuk, így például a fekete kandúrhoz köthető babonák sem aktiválódnak, ahogy a Behemót név sejteti, inkább egy heverő és bambuló macskát látunk az ördögcsalád házában, aki se a szerencsét nem hozza/viszi, de a körülötte hancúrozó egereket sem. Az ördögéknél a láthatatlanná tevő csodakapucnijú fürdőköpeny rejtekében alakul ki a bonyodalom, a varázseszközök közül a hétmérföldes csizma az életkorral feleződik, így Csütörtöknek, a középső ördöggyereknek már csak négymérföldes csizma jut, nem úgy mint a bátyjának, és anyja repülő seprűjét sem használhatja, mert kicsi lenne még ahhoz.

A szomjas troll című kötet négy verses meséjében viszont az észak-európai hiedelemvilág népszerű és kevésbé ismert alakjainak sokasága kel életre, de felidézik Andersen meséinek egy-egy szereplőjét vagy J. K. Rowling Harry Potterének és Tolkien regényeink is számos lényét. Trollok, orkok, elfek, hableányok (és egy hablegény), sárkányok, törpök, leprikónok, balrogok, gnómok, ogrek, koboldok és goblinok kalandos, fordulatokkal telített és kifogyhatatlan, ízes humorral fűszerezett történetei varázsolják el az olvasót. És mielőtt bárkiben felmerülne a gyanú, hogy e mesekönyv az északi népek mitológiai világának rímbe szedett humoros lexikona, máris elvetheti ezen ötletet, amikor a mitikus szereplők között vérpocokkal, harci mókussal, rozsomákkal vagy épp a gatyáskuvikkal találja szemben magát. Ez utóbbiak akár az olvasó éberségét is próbára tehetik, hogy felismeri-e a mitológiai alakok közé becsempészett és képzeletbeli valós (élő)lényeket, akik valójában a szerzői humor és játék kifogyhatatlanságát jelölik. Másrészről pedig e szereplők nemcsak az északi népek mitológiájának gazdagságát érzékeltetik kiválóan, hanem annak határtalanságát is, hiszen akár ez utóbbi alakok is remekül beilleszthetők e megidézett mesevilágba. Ez utóbbit erősíti tovább e mesékben az átváltozás többször visszatérő motívuma, amin az itt megjelenő mitológiai hősök keresztülmennek. Rámutatnak, hogy mennyire termékenyítően hathatnak az új perspektívák a történetek alakításában és e mitikus alakok megismerésében, ha a jól bejáratot sztereotípiákon és a megszokott képzeteken túllépünk.

Varró Dániel kötetében a trollok félelmetes alakját a kis bunkójával menetelő Kalle nevű kissé balga troll jeleníti meg. A trollfinak lakkaszörp utáni éktelen szomjúsága közben nincs türelme, sem ideje végighallgatni a mocsári hamvas szedret bitorló Mökkinek, a gonosz mocsári goblinnak a nyakatekert fejtörőit, melyeket meg kellene válaszolnia, hogy elnyerhesse az áhított lakkát. Bunkójával rövidre zárja még felsorolásuk közben a próbák sorát és begyűjti a lakkát. A hableány is, akiről később kiderül, hogy ő is egy családanya, kint a szárazon heverve várja megmentőjét, de a hableány nővéreket is Jesper, a legkisebb sarj, a makacs és kitartó kis hablegény menti meg. A kíváncsi és szeleburdi óratörpe, miután egyszerűen megunja, hogy eleget tegyen az óratörpei kötelezettségeinek, világgá megy, kipróbálja nyolcadikként a héttörpeséget és a kertitörpe létet. Roppant izgalmas, ahogy Eino, a kis óratörpe el- és kimozdul saját szerepköréből, a népmesékből ismert világgá menő, szerencsét próbáló legényhez/királyfihoz/legkisebb fiúhoz hasonlóan hosszú utat jár be, amikor nemcsak a világot ismeri meg, hanem önmagát is. Persze izgalmas lehet a mai történetekkel való párhuzama is e mesének, hiszen, ahogy az óratörpe belekóstol a hét erdei törpe szorgos mindennapjaiba és a kerti törpék mindenkire naphosszan át bambán bazsalygó munkájába, nemcsak a népmesék próbatételeit idézik fel, hanem emlékeztetnek a mai ember szerencsét/állást kereső nem kevés buktatókkal teli útjára. Az utolsó mese, A leprikónok átka továbblép az első három mese perspektíváin. Itt nemcsak más szempontból nézhetjük meg a megidézett mesehősöket, hanem egyenesen magunk lehetünk a mese alakítói és főszereplői. Megmenthetjük a varázslattól a kis viking falut és lakóit, élve a lapozgatós könyvek adta lehetőségekkel, amikor olvasóként mi hozzuk meg a döntéseket a szövegben előbukkanó számok választása közben.

E mesék és szereplőik nemcsak a kisgyerekeket veszik le a lábukról és költöznek be gondolataik közé már az első találkozás után, hanem a csemetéik értelmi, érzelmi fejlődése felett éberen őrködő szülők fejébe is. E könyveket olvasó családok körében valószínűleg nem ritka jelenet, ha a gyerek már váltana e már rongyosra olvasott mesekönyvről egy másik esti olvasmányra, akkor a szülő könyörög, hogy aznap még olvashassanak tovább az öntörvényű vikingevő, lakka szörpre szomjúhozó bamba troll-legényről, a kíváncsi, minden lében kanál óratörpéről vagy újabb kalandba vethessék magukat a viking hősökké válva Jorik és Sigmund, a kis repülő vadkan társaságában.

E két kötetet is nézve abszurdak azok a parttalan viták, melyek az utóbbi hetekben elharapóztak több gyermekkönyv kapcsán, felnagyítva azt, hogy bennük helyet és figyelmet kaphatott a másság. Többek között Varró Dániel e remek kötetei is rámutatnak arra, hogy a megszokottól eltérő nézőpontok gazdagítják és teljessé tehetik a történeteket, a szereplők és egyáltalán a világ megismerését a gyerekek és felnőttek számára egyaránt, még ha ez kikerülhetetlenül az olvasó komfortzónájából való kimozdításával jár(hat). Tévedés lenne azt gondolni, hogy a sokféleség arcainak megismerése félelmet és bizonytalanságot kelt a gyerekekben, hiszen – ha éppen nem annak ellenkezőjére igyekszünk nevelni és abban erősíteni őket – nekik eredendően nem okoz gondot rákérdezni akár a számunkra legkínosabbnak tűnő dolgokra sem, mint ahogy elfogadni sem a másságával együtt a számukra szokatlant.

Benézel a hűtőbe, és elakad a szavad

Frigo_borito(Dániel András: Odabent a FRIGÓBAN avagy Nem lesz itt soha előadás! (kísérleti jégrevü) című könyvéről)

Dániel András egy kevésbé közismert könyve pár hete került a kezembe először. Teljesen véletlenül figyeltem fel rá, mert – bár annak ellenére, hogy egy éve megjelent – kritikai fórumokon, gyerekkönyves ajánlókban nem igazán találkoztam erről a könyvről szóló írással, és még csak hirdetésként sem jött szembe az elmúlt egy évben.  Az érdeklődésemet Dániel András szerzői oldalán közzétett vicces és izgalmas könyvtrailer keltette fel, és nem csalódtam: a könyv képeivel játszó, a karaktereket, helyzeteket, a várható hangulatot könnyeden felvillantó ajánló hibátlanul vetíttette előre mindazt, ami a könyvben hatványozottan visszaköszönt.

 

Most őszintén: ezek után ki ne lenne kíváncsi egy olyan könyvre, amiben van mese, színház, kabaré, verseket író Tábla Csoki, panda, éneklő zsiráf, táncoló csigák?  És mindez egy hűtőszekrénybe helyezve! Nos, én az lettem, és nagyon jól tettem, hogy benyitottam ebbe a frigóba! olvasásának folytatása

Kilenc év, szívem visszadöbben

diótortaÉn nem bánnám, ha néha-néha meglátogatnál. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy legalább félévente. Elüldögélnénk itt. Visszatenném a polcra a könyveket a kedvedért. Ünneplőbe öltöznék. És örülne-örülne a szívem.

Kilenc éve ezen az estén, talán éppen ebben a percben – ki emlékszik már pontosan? – egy pillanatra hátradőltem. Elégedetten. Kilenc éve ezen a napon hosszú hónapok tervezése után pár nap alatt megszületett ez a honlap, amin ezt a cikket olvassátok.

Hirtelen felrémlett, ahogy Darvasi (talán csak álmodtam?) rámmosolyog egy évvel később, hogy megtisztelőnek érzi, hogy kifacsartuk a könyve címét.

Nézem az akkori névjegykártyám: a Könyvmutatványosok alapító főszerkesztője. Azon töprengek, hogy kezdődött, de rájöttem: olvasásának folytatása

#olvasaziro 4.

Papirszinház Katától.

Olvas az író.

 

Az élet erőpróbái

david_attenborough3Azt hiszem, itt az ideje bevallanom pár dolgot. Például, hogy egészen sokáig biológusnak készültem, illetve, hogy különös vonzódást érzek a dokumentumfilmek és az életrajzok iránt. Így a KuK (korona és karantén) idején a nagyon unatkozó gyerekem erősen ki van téve a furcsaságaimnak, (a kevésbé unatkozó nekiállt könyvet írni) így kénytelen volt megnézni a Darwinról szóló filmet (Creation).
Mentségemre szóljon, azóta is vigyorogva idézi, hol nekem, hol a buzgón gépelő nővérének: “Könyvet ír? Butaság, már így is túl sok van belőlük!”

Továbbá gyanakodva figyelte, ahogy teljesen eltűntem David Attenborough Egy ifjú természettudós történetei című könyvében. Mikor pedig unatkozás ellen közöltem vele, hogy derítse ki, ki volt Carl von Linné és nem sikerült eljutnia a taxonómiáig, halálosan megsértődött. Mit volt mit tenni, nagy duzzogva előrántottam a Családom és egyéb állatfajták hangoskönyvét. A napi filmnézés azonban Sir David munkáira irányult.

(a 2. képen Károly herceg és Anna hercegnő)

A televíziózás és a BBC hőskorában készített első filmjei után ott a trilógia: Az élet erőpróbái (Trial of Life) Élet a földön (Life of Earth), Az élő bolygó (The Living Planet).

Vagy az egészen csodálatos felvételekből álló A növények magánélete (The Privat Life of Plants), A kék bolygó (The Blue Planets), Az emlősök élete (The Life of Mammals).

Attenborough már 2006-ban élesen reagált a klimakatasztrófára:  Are We Changing Planet Earth? De a nagyobbak utánanézhetnek miféle fajokat neveztek el róla. ×attenboroughii kiterjesztéssel.

A másik nagy kedvencük Gerald Durrell, róla majd legközelebb, egyébként ismerték s egymást.

Ha nagyon belejöttek a kutatásba, érdemes például a következő emberekre rákeresni:

Richard Dawkins, Rachel Carson, Konrad Lorenz, Manfred Eigen, Diane Fossey, David Bellamy, Rupert Charles Barneby nevére.

Vagy bármely itt szereplő tudóséra:

 

Folgende klassische und gegenwärtige Kinderbücher wurden auf Deutsch auch aufgelegt.

Der-runde-Wald-mit-vier-EckenBálint Ágnes: Wuff, der Katzenschreck, Robbi und Rosinchen aus dem Leben eines Ferkelchens

Bán Zsófia: Abendschule: Fibel für Erwachsene

Benedek Elek: Ungarische Märchen, Der Vogel mit den goldenen Federn, Prinz Klein-Weißnicht: ungarische Volksmärchen, Palkó, der Flötenspieler – Die Tochter des Kuhrhirten

Csukás István: Pompom erzählt (Pompoms Geschichten), Melone und Kartoffelnase (Bowler Hat and Red Nose)

Janikovszky Éva Große dürfen alles, Mir passiert immer etwas, Ich gehe schon in den Kindergarten, Ich hab’s gut! Vor dem Spiegel: Monolog eines Teenagers, Ob du‘s glaubst oder nicht, Der verzauberte Regenschirm usw.

mario

Kiss Ottó: Mario, der Sternensammler (Translator: Clemens Prinz)

Lackfi János–Ijjas Tamás: Die kürzesten Geschichten der Welt

Lázár Ervin: Arnika, die Entenprinzessin, Die bunte Amsel, Bersian und Meister Schräubchen, Auf Petis Hof sind Löwen, Der Runde Wald mit vier Ecken

Marék Veronika: Gute Nacht, Bonifac!, Klickklakk Geschichten, Lucas und der Löwe

Máté Angi: C’era una volta, Mamou

Mosonyi Alíz: Der Radieschenkönig

Szabó Magda: Abigail, Die Maskenball, Inselblau, Lala der Elfenprinz

Zalka Csenge Virág: Dancing on Blades: Rare and Exquisite Folktales from the Carpathian Mountains, Forum-Based Role Playing Games as Digital Storytelling (Studies in Gaming) (English Edition)

#olvasaziro 3

Ezúttal Pásztor Csörgei Andrea (Csöri) olvas, Majoros Nórától A rókák panaszát.
Olvassatok ti is!!!

gombhaboru_poszterÖsszeszedtük azokat a filmeket, amiket mi szeretünk és néztünk a saját gyerekeinkkel kiskoruk óta. Vannak újak és régiek, magyarok és külföldiek.
A legtöbb a youtube-on vagy vmilyen online portálon megtalálható és a lista közel sem teljes. (Vastaggal szedve a cikkszerző személyes kedvencei.)

Mi (Eszter és a Zsék) Az újabb gombháborút néztük meg ma délután. Gyerekkorom nagy kedvence volt a francia pálutcai, láttam a régi verziót is, kissé kétkedve fogadtam az újat, a franciák – Nicolas Vanier Belle és Sebastianját mindenki ismeri (nem? akkor tessék megnézni) – a legtöbb sztorit áttették második világháborús közegbe. A gombháborút is. Nem akarok spoilerezni, mert a film kitűnő, az egyik legszebb bot és fakard párbajt láttam benne, ami harcművészetileg is rendben van…

Lássuk tehát a listát… olvasásának folytatása

A lista mámora

benefitsofreading_origA kialakult helyzet, a csökkentett szociális kapcsolatok, a szüneteltetett, lemondott, elhalasztott rendezvények új kihívások elé állítanak mindannyiunkat.

Az egyik ilyen nagy kérdés, mit is kezdjünk a sok szabadidővel és az otthon maradt gyerekkel. A bezártság és elszigeteltség egyik megoldása a teljes kütyüfüggőség, abban azonban mindannyian egyetértünk, ez nem célunk.

Mi, a Könyvmutatványosok csapat, úgy döntöttünk, összeállítunk egy friss ajánlólistát és sorra megosztjuk a régieket is. Inspirálódjatok, írjatok kommentet vagy a FB oldalunkra üzenetetet, könyv-, filmajánlót, legyen az akár két sor csupán!

Társasjátékozzatok, az egyszerűbbek nagyon könnyen barkácsolhatóak is, mint pl. a saját magunk készítette Mensch ärgere dich nicht! (tudja vki a magyar nevét?)

Közzéteszünk filmajánlatokat is.

ADJ KÖLCSÖN EGY KÖNYVET! olvasásának folytatása

A nagyváros falain innen és túl…

50819634_378897569606676_5829071275590418432_nAz utóbbi években megjelent böngészők közül több is remek segítség lehet, ha szeretnénk megmutatni egy kisgyereknek, milyen a város, hogy épül fel, kik a lakói, vagy egyáltalán milyen az élet a városban. Talán a legismertebb városfelfedező böngészők a Tesz-vesz város sorozata és Rotraut Susanne Berner szintén gyerekeknek szánt, magyarul is több kiadást megélt, remek sorozata a Téli böngésző, Tavaszi böngésző, Nyári böngésző, Őszi böngésző, illetve az Éjszakai böngésző. E kötetek kiválóan alkalmasak a közös családi összebújós olvasásokra és böngészésekre, ahol a legkisebb gyerekek megismerhetik, felfedezhetik a városi élet történéseit és szokásait, a nagyobbak pedig már önállóan összefűzhetik a legapróbb epizódokat, és elképzelhetik a szereplők egy-egy napját, a velük történő események fordulatait és bonyodalmait. Eközben megismerkednek a várossal, mint egy olyan térrel, ahol sok és sokféle ember él egymás mellett/egymással párhuzamosan, ahol nemcsak nagy kertek vannak, hanem emeletes házak, melyeknek szintjein többen és többféle ember, család él. Alapvetően e böngészők a kisváros miliőjét elevenítik meg, így szellősebb, tágasabb élettereket ábrázolnak, még ha helyenként láthatjuk azt is, hogy felépül egy-egy újabb épület vagy egy friss út. E városi közeg ugyanakkor természetközelinek tűnik, nemcsak mert nem különösen meglepő vendégek e kötetek oldalain a szántóról a házak közé betérő rókák vagy az olykor itt megpihenő vándormadarak, hanem mert a képein körvonalazódó épületek hátterében gyakran látszik a városon túli világ, a mező, az erdő és a még dús növényzettel borított dombok. Ezt a városi tablóképet bővíti tovább Tom Schamp kétezres évek elejétől megjelenő Ottó-sorozata, ahol a figyelem központjába elsősorban az európai/nyugati világ nagyvárosa kerül, annak nyüzsgése, forgataga, a besűrűsödő és ezáltal be is szűkülő terek, amelyek mégis igen változatos és gazdag lehetőségeket biztosítanak a város rendkívül sokszínű lakosságának vagy az éppen azt meglátogatóknak. olvasásának folytatása

%d blogger ezt szereti: