Category: 0-99 év


A nagyváros falain innen és túl…

50819634_378897569606676_5829071275590418432_nAz utóbbi években megjelent böngészők közül több is remek segítség lehet, ha szeretnénk megmutatni egy kisgyereknek, milyen a város, hogy épül fel, kik a lakói, vagy egyáltalán milyen az élet a városban. Talán a legismertebb városfelfedező böngészők a Tesz-vesz város sorozata és Rotraut Susanne Berner szintén gyerekeknek szánt, magyarul is több kiadást megélt, remek sorozata a Téli böngésző, Tavaszi böngésző, Nyári böngésző, Őszi böngésző, illetve az Éjszakai böngésző. E kötetek kiválóan alkalmasak a közös családi összebújós olvasásokra és böngészésekre, ahol a legkisebb gyerekek megismerhetik, felfedezhetik a városi élet történéseit és szokásait, a nagyobbak pedig már önállóan összefűzhetik a legapróbb epizódokat, és elképzelhetik a szereplők egy-egy napját, a velük történő események fordulatait és bonyodalmait. Eközben megismerkednek a várossal, mint egy olyan térrel, ahol sok és sokféle ember él egymás mellett/egymással párhuzamosan, ahol nemcsak nagy kertek vannak, hanem emeletes házak, melyeknek szintjein többen és többféle ember, család él. Alapvetően e böngészők a kisváros miliőjét elevenítik meg, így szellősebb, tágasabb élettereket ábrázolnak, még ha helyenként láthatjuk azt is, hogy felépül egy-egy újabb épület vagy egy friss út. E városi közeg ugyanakkor természetközelinek tűnik, nemcsak mert nem különösen meglepő vendégek e kötetek oldalain a szántóról a házak közé betérő rókák vagy az olykor itt megpihenő vándormadarak, hanem mert a képein körvonalazódó épületek hátterében gyakran látszik a városon túli világ, a mező, az erdő és a még dús növényzettel borított dombok. Ezt a városi tablóképet bővíti tovább Tom Schamp kétezres évek elejétől megjelenő Ottó-sorozata, ahol a figyelem központjába elsősorban az európai/nyugati világ nagyvárosa kerül, annak nyüzsgése, forgataga, a besűrűsödő és ezáltal be is szűkülő terek, amelyek mégis igen változatos és gazdag lehetőségeket biztosítanak a város rendkívül sokszínű lakosságának vagy az éppen azt meglátogatóknak.51236077_649600425476366_6604002917613568000_n

Anne-Sophie Baumann és Didier Balicevic szerzőpáros impozáns böngészője, az Izgő-mozgó nagyváros Tom Schamp böngészőiből már részben megismert város épületeit és utcáit helyezi nagyító alá. De tovább közelít a részletekhez, amelyeket felnagyítva világít rá a város épületeinek szerkezeti felépítésére, az azokat körbehálózó közművek szolgáltató rendszereinek jellegzetességeire és működésére, illetve a városi élet szintén központi történésére a közlekedés működésére. Baumann és Balicevic a korábban megjelent Forgó-mozgó járműveim és a Sürgés-forgás az építkezésen című köteteikhez hasonlóan aprólékos, és már-már mindenre kiterjedő figyelemmel követik a város növekedését és alakulását. A kötet 55 kihajtható fülön és mozgatható részen keresztül szemléletesen tárja elénk a nagyváros mindennapi csodáit, aminek csúcspontja, hogy képesek eljuttatni az olvasókat a felhőkarcolókig is. A felfedez(tet)és leghatékonyabb módszerét alkalmazza a kötet, hiszen az olvasók aktív részeseivé válhatnak a mozgatható részek által a városban megtapasztalható izgés-mozgásnak, tevőlegesen részt vehetnek a történésekben, tehát nemcsak megértik, hanem mozgásba hozhatják és működtethetik is a járműveket, szerkezeteket, épületeket s velük együtt magát a könyv által életre keltett nagyvárost.

Az Izgő-mozgó nagyváros tematikus oldalpárokon keresztül mutatja be a közlekedést, az irodaházak világát, a közművek hálózatát, a város zöldfelületeként a parkot, a bevásárlóközpontok forgatagát, a segélykérő szolgálatok (rendőrség, tűzoltóság, kórház) működését. Olyan kulturális intézményekbe is betekinthetünk, mint a könyvtár, a múzeum, az iskola, de a városháza is megjelenik, mint ahogy a sportolásnak teret biztosító épületek (uszoda és tornaterem) úgyszintén. Az utolsó oldalpár további meglepetéseket tartogat, hiszen itt térben emelkednek ki a város legkülönfélébb szerepet betöltő épületei és a közöttük húzódó utcák. Bámulatos e bemutatkozó nagyváros kiépítettsége, s fürkészése közben talán nem is tulajdonítunk jelentőséget annak, hogy e nagyvárosi környezetben a dolgukat végző lakók mellett nem sok állat alakját fedezhetjük fel. A városi élővilág szemléltetése kimerül néhány galamb, egér, ablakból kitekintő cica, pórázon vezetett kutya és a park tavában úszkáló hattyúpár jelenlétében, illetve az állatkertben élő egzotikus állatok megmutatásában. Természetesen nem várható el a kötettől a városi élővilág precíz, részletező ábrázolása, mégis kétségtelen, ez is remekül érzékelteti, hogy a nagyváros, egy olyan megváltozott élettér, ahol a figyelem elsősorban az emberi erőre, teljesítményre és leleményre összpontosul.

50877561_1254511774704026_2854299754408443904_nAnne-Sophie Baumann és Didier Balicevic képes böngészőjének az erőssége ugyanakkor az, hogy kiemelt helyet kap benne a térbeli ismeretterjesztés, aminek fontossága és hatékonysága vitathatatlan. A nyitható füleknek, amelyek segítségével a falak mögé is beláthatunk, a tologatható lifteknek, a 3D-nek és a képekhez társuló rövid informatív leírásoknak köszönhetően lepleződik le, mi mindent rejthet egy felhőkarcoló, hogyan irányítják a közlekedést, milyen egy tűzoltó laktanya vagy kórház belülről, honnan ered az elektromos áram, hát a gáz, milyen utat tesz meg az épületeinkig, épületeinkben a víz, és hová tart a keletkezett szennyvíz. Megelevenednek előttünk az újrahasznosítás mozzanatai is, mint ahogy néhány gyártási folyamat is. E részletek a tájékoztató-oktató jellegükön túl, nemcsak az adott téma megértésében segítik a gyerekeket, hanem még több kérdés feltevésére sarkallják őket, miközben rávezethetik a legkisebbeket is a további összefüggések keresésére.

Roppant izgalmas, ahogy megelevenednek a város egymásra és egymás mellé rétegződő terei, hogy nemcsak az utcák zsongó világát láthatjuk a közlekedő járművekkel és a járdán haladó emberekkel, hanem feltárulnak e látható valóság alatti/mögötti helyek és dolgok is. E kötetben a metróállomásra nemcsak a lépcsőn és a mozgólépcsőn keresztül jutunk le, hanem azt is láthatjuk, hogy a járdán levő szellőzőnyílás alatt található szellőző rendszer és ventilátor hogyan köti össze a fenti, az utcaszint világát a lentivel, azaz a metróalagútéval. E nagyvárosi böngészőben az épületekbe nemcsak az ablakon vagy a falak láthatatlanná tételével kukkanthatunk be, hiszen a legrejtettebb és legtitkosabb helyek is föltárulnak előttünk. Ezek a falakban és a föld alatt húzódó csőrendszerek valójában élhető térré teszik az emberek számára a várost. Ilyen értelemben rendkívül alapos és szemléletes, s talán legbravúrosabb a közműveket bemutató oldalpár, ahol a kihajtható füleken keresztül a könyv tere is kitágul, miközben egyszerre teszi láthatóvá a városi életet meghatározó szolgáltatások rendszerét és működését. Így a víz körforgását az esőcsepptől a folyón, víztisztító állomáson keresztül egészen a konyhában vagy a fürdőben zubogó vízig, majd pedig a szennyvízcsatornákon, szennyvíztisztító állomáson át újra a folyóba érve láthatjuk. De hasonlóan alaposan ábrázolja a kötet a gáz, villany és az optikai kábelek hálózatát a forrásoktól egészen a fogyasztó városlakókig. E tablóban az újrahasznosítás lépéseinek bemutatása is helyet kap, viszont nem érthető, hogy a papír, fém és üveg hulladékok újrafelhasználása mellett miért marad ki épp a műanyag hulladékok kezelése, aminek ma a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Az Izgő-mozgó nagyváros egy lélegzetelállító városfelfedező túrára hívja a böngésző olvasóit. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a gyerekek, hanem a felnőtt olvasók is számos meglepetésben részesülnek lapjait fürkészve.

Anne-Sophie Baumann, Didier Balicevic: Izgő-mozgó nagyváros. Kolibri, Budapest, 2017.

Időutazás és gibanica Szentendrén

Képtalálat a következőre: „hurra szentendre”

A Hurrá, Szentendre ékes színfolt a gyerekeknek szóló játékos városfelfedező kézikönyvek között. Felejthetetlen múltbeli kalandokra invitálja az olvasókat és velük együtt a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda munkatársai által szervezett utazásra benevezőket, akik így Szentendre számos titkos helyét és legendáját ismerhetik meg.

Más városi kalauzoktól eltérően elsősorban nem a ma látható épületek és az utcák bejárásán, aprólékos feltérképezésén keresztül mutatja be a várost, hanem a régi idők megidézése révén, amikor megjelennek a város korábban élt lakóinak alakjai, miközben az akkori utcák és épületek képe is körvonalazódik. Velük szembesül és találkozik a kötet két főszereplője: a F.Ü.G.E. Időutazási Iroda Szentendre alapítója és idegenvezetője a lassan tizenegy éves Füge, azaz Fülöp Gerzson és az utazási iroda első ügyfele az első osztályos Rozi, aki nyári vakációját tölti Fügééknél Szentendrén. A különböző történelmi korokba tett időutazásaik során bontakozik ki az olvasó előtt (is), hogy a városban melyik évszázadban éppen melyik népcsoportok éltek és mik voltak a szokásaik. A kötet ilyen értelemben a ma bejárható Szentendre fontosabb épületeit úgy mutatja be, hogy folyamatában láthatjuk, ahogy a különböző történelmi korok lenyomatai egymásba simulnak és egymásra rakódnak rétegekként. Így lehetünk tanúi magának a város formálódásának a római kortól kezdve a középkoron át napjainkig. Remekül követhetőek rajtuk keresztül Szentendre történelmi korszakainak változásai, és ezzel párhuzamosan azt is láthatjuk, hogy az itt élt/élő népek hagyományai és történései milyen erősen fonódtak össze a város utcáinak és épületeinek alakulásával.

Kétségtelen, hogy egy város bejárását, felfedezését a legkülönfélébb apró részletek észrevétele teszi igazán személyessé és egyben izgalmassá. Általuk válik egy-egy helyszín valóban a részünkké és a sajátunkká. May Szilvia Hurrá, Szentendre című városfelfedező kézikönyve ezeknek az apró részleteknek a felismerésére tanítja a gyerekeket, s egyúttal igyekszik rávezetni őket arra, hogy nem csak meglássák, hanem próbálják meg azokat értelmezni is. Jó példa erre a 28-29. oldalon található Házvadászat cím alatt található – a város különböző pontjairól kiragadott épületrészletek gyűjteményén alapuló – feladatsor, ami egyrészt a térbeli tájékozódás fejlesztését célozza, másrészt pedig felhívja a figyelmünket arra, hogy e képek, szobrok, kapuk, ajtófélfák, jelek és töredékek régi történetek, események lenyomatai is egyben.

E városi útikalauz készítői tisztában vannak azzal, minél több érzékszervünk bevonódik egy város megtapasztalásába, annál személyesebb lesz az élményünk. Ennek jegyében nagy hangsúlyt kapnak a főszereplők által a szentendrei időutazásuk során megismert olyan különleges készítmények ízének és illatának a leírásai is, mint például a serbet (jégkása), gibanica (tradicionális szerb túrós rétes) vagy éppen a szentendrei vörös aszú titkának a leleplezése. Ezek nagyrészének receptjét is megtaláljuk a könyvben. Mellettük pedig több játékleírás is szerepel Füge és Rozi élménybeszámolóiban, a római korból megismerhetjük a diótoronyjátékot, illetve a Skanzen-látogatás elmesélésekor számos fiúknak és lányoknak való népi játékot mutatnak be.

A kötet nyolc fejezete tematikusan és időrendben mutatja be a város egy-egy szegletét, arcát vagy épp történését. Mindenik fejezetben kiegészülnek a személyes beszámolók a Tudtad, hogy… kérdés alá tömörülő tárgyilagos tudnivalókkal és érdekességek felsorolásával, illetve helyenként kiegészülnek egy-egy térképpel. Így körvonalazódik, hogy a várost nemcsak a történelmi események, különféle népek szokásai vagy éppen a rettegett természeti katasztrófák (tűzvész, járvány, árvíz) alakították, hanem a közösségből kimagasló személyek is. Beszámolóik szerint Füge és Rozi az időutazásuk során az ókortól egészen a 20. századig számos híres emberrel megismerkednek. Közülük Dumtsa Jenő tűnik ki, aki Szentendre első polgármestereként, a gyerekekkel való találkozásakor körbevezeti őket a városon.

Elsősorban azoknak a gyerekeknek (és szüleiknek) ajánlom May Szilvia kötetét, akik szeretnek kalandozni, újból és újból felfedezni, akik ismerik Szentendrét, vagy majd ezután fogják bejárni az óváros szűk sikátorait, a Bükkös patak vagy a Duna partját és a turisták által már nem ismert zegzugokat. A Hurrá, Szentendre igényes szövegbeli és képi világával, illetve remek feladatokkal csábítja a város felfedezésére a legkisebb olvasókat és a felnőtteket egyaránt. Kár, hogy e kötet segítségével végzett városi barangolásunkat olykor megakasztja, hogy a fejezetekben szereplő Keresd meg a térképen! feladataiban szereplő megkeresendő helyszínek közül számos hiányzik a város nevezetesebb helyszíneit ábrázoló térképen, ahol a feladat szerint fel kellene legyenek tüntetve. De ha e hiányosság által okozott bosszankodásainkon túllépünk, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy a kötet felejthetetlen útitársnak és remek idegenvezetőnek bizonyul.

 

May Szilvia: Hurrá, Szentendre! Szentendre és Térsége TDM Nonprofit Kft., 2016.

 

kokeny_kataNem titkolom, hogy családilag Otfried Preußler rajongók vagyunk. A szerelem a Torzonborz-trilógiával kezdődött, majd A kis boszorka és A kis szellem kalandjaival erősödött meg, és tart töretlenül. Ezért is csaptunk le azonnal a Kolibri új (2018-as) Preußler-kötetére. Valahogy mindenki (a 4, a 8, a 10 és a 41 éves is) tudta, hogy nem fogunk csalódni. Így is lett.

Pedig, ahogy a kötetet kézbe vettük, azonnal szembeötlött, hogy ez a könyv egy kicsit más lesz, mint az eddigiek. Mire pedig letettük, azt is tudtuk, hogy a más nem jobb, nem rosszabb, csak más, minden hozadékával és tanulságával együtt. olvasásának folytatása

A tollas bagoly és a kék szem nyomában

tc3b3thkrisztina_a-lc3a1ny-aki-nem-bor200Tóth Krisztina A lány, aki nem beszélt című kötete megrendítően gyönyörű mese a teljesség megtalálásáról. Három rövidebb, egymással összefüggő meséből szövődik össze a főszereplő lány története, amiben úgy mutatkozik meg a mindenség, mint ahogy egy vízcseppben maga a tenger. A teknő, Az emlékező forrás és Az erdei emberek című mesékben egyaránt megtalálható a születés-, az elhagyás-, az örökbefogadás-, az egymásra találás- és az önazonosság meglelésének története. Az eredetmítoszokból és a cigány népmesék gazdag szimbólumrendszeréből táplálkozva egy letisztult meseként bontakozik ki A lány, aki nem beszélt, aminek központi gondolata az, hogy a szeretet által a hiány hogyan fordulhat át teljességgé. olvasásának folytatása

Első könyvem a fénysebességről

fenysebessegDe jó lenne időutazni – gondoltam magamban úgy a harmadik oldal tájékán járva, amikor Farkas Róbert Első könyvem a fénysebességről – Mitől világít a nap? című kötetét olvastam a gyerekeknek először (azóta sokszor). Sokat adtam volna négy éve egy hasonló kiadványért, amikor is az akkor hatéves gyermek naphosszat kérdezett aszteroidák felszíni hőmérsékletéről, a bolygók egymáshoz mért viszonyairól, légköréről, a Napról, annak keletkezéséről, a fényéről, a csillagok távolságairól (és az amerikai elnökválasztás szisztémájáról, meg a római jog senatus consultumairól is, de az most offtopic). Szóval, gondoltam, milyen szuper lett volna ez a könyv már négy éve is, de hálás vagyok érte ma is, mert az idővel tízévessé érett fiatalember ugyanolyan érdeklődéssel hallgatja a szöveget, mint a most négy és nyolc éves lányok. olvasásának folytatása

A végeláthatatlan kérdések könyve

univerz Vendégszerzőnk, Kussinszky Anikó.

Ha szeretnél egy könyvet, ami garantáltan fekete lyukként szippant magába családostul: megtaláltad!

A Kolibri Kiadó gondozásában lapozó könyv formájában megjelent, rendkívül igényes kiállítású mű borítója első ránézésre megtévesztő lehet, de hamar nyilvánvalóvá válik, hogy nem aranyos rókák kalandjai, hanem a nagybetűs TUDOMÁNY vár ránk benne.  Tudomány mindenki számára: szülőknek, nagyobb gyerekeknek, de a kisebbeknek is, ami nagyon fontos. Máig emlékszem az élményre, amikor gyerekkoromban a képes USBORNE Enciklopédia Fizika-Kémia-Biológia kötetét kinyitottam egy karácsonyi reggelen: nemcsak letehetetlenül érdekes dolgokat találtam benne, hanem komolynak és nagynak éreztem magam, hogy ilyesmit olvasok. Csupa olyan dolog sorjázott a lapokon, ami annak előtte is érdekelt már, és valahogy az egyik kérdés hozta a másikat olvasás közben. Biztos vagyok benne, hogy ugyanezt fogjátok érezni Farkas Róbert első munkáját olvasva is.  olvasásának folytatása

DownloadA Cerkabella Kiadói Műhely ÍRÓDA névvel Gyerekirodalmi Íróképző tanfolyamot indít. A
képzéssorozat célja, hogy olyan felnőtt alkotóknak nyújtson szakmai segítséget, akik
valamilyen szinten már írnak gyerekeknek, illetve szándékukban áll gyerekeknek írni. A
kiadóhoz folyamatosan érkező kéziratok mennyiségéből és minőségéből látható, hogy
rengetegen írnak gyerekeknek, ám a szerzők lelkesedése még önmagában nem elég ahhoz, hogy értékelhető művek szülessenek. Az ÍRÓDA ismert szakemberek bevonásával kínál segítséget a (leendő) szerzőknek úgy, hogy a kreatív írás gyakorlataira helyezi a hangsúlyt, ám emellett a prózapoétikai, költészeti alapfogalmaktól kezdve, a pedagógiai, gyereklélektani szempontok kérdéskörén át, egészen az irodalmi marketing lehetőségeinek megmutatásáig nyújt bevezető alapinformációkat.
Az ÍRÓDA 48 órás tanfolyamának tervezett előadásai, workshopjai 6 hónapon keresztül
(2017 októberétől 2018 áprilisáig), kéthetente szombatonként zajlanak, 10.00-től 15.00 óráig: a 2 órás előadást 2 órás műhelymunka követi. A műhelymunka koordinátora Mészöly Ágnes író, Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató, kritikus.

Az ÍRÓDA felkért előadói és tervezett témakörei:
Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára, a Magyartanárok
Egyesületének alelnöke – Bevezetés a gyerekirodalomba
Nyulász Péter, író, költő – Baba- és gyerekkönyvek
Berg Judit, író – Kalandregények
Mészöly Ágnes, író – Kamaszkönyvek
Mészáros Márton, a KGRE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének adjunktusa – Digitális
nemzedék
Varró Dániel, író, költő – Gyerekköltészet
Dániel András, író, képzőművész, illusztrátor – Az illusztrációk világa
Kertész Erzsi, író, pszichológus – Gyereklélektan és gyerekirodalom
Bereczkiné Záluszki Anna, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa –
Óvodák, iskolák, gyerekkönyvek
Boldizsár Ildikó, meseterapeuta – Meseterápia
Ágoston Alexandra, a Vivandra Kiadó vezetője, jogász – Szerzői jogok, jogdíjak
Kovács Zsanett, gyerekirodalom-marketing szakértő – Gyerekirodalmi marketing
Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató, kritikus – Gyerekirodalom-kritika

Az előadások, foglalkozások helyszíne: Parti Medve gyerekkönyvesbolt és kávézó,
Szentendre, Városház tér 4.
Jelentkezők száma: max. 16 fő
A tanfolyam ára: 120000 Ft (Három részletben fizethető.)
Jelentkezési határidő: 2017. szeptember 20.
Az első előadás időpontja: 2017. október 7. 10.00 óra
A jelentkezéshez egy önéletrajzot és egy motivációs levelet küldjön az alábbi címekre:
meszolyagi@gmail.com
lovaszandi@gmail.com

A 2017-es Könyvheti újdonságokból Nyulász Viki és Tasi Kata szemezgetett:

Viki: Nagyon nehezen tudtam választani a Könyvheti kínálatból, de ha hármat kell megnevezni, az egyik biztosan Fodor Veronika: Egy kiállítás képei című könyve a Holnap kiadótól – merthogy pont mostanában hallgattuk Bercivel Muszorgszkij festői zenéjét. Aztán David Walliams: A nagy szökésnagyon érdekel még Zalán Tibor: Háry – a rettentő magyar vitéz a Pozsonyi Pagony gondozásában, mert rettentően szeretjük a humoros izgalmakat, és éppen ezért akadt még meg a szemem David Walliams: A nagy szökés című meséjén is, amit a Kolibri Gyerekkönyvkiadó jóvoltából vehetünk majd kézbe. +1, a ráadás: Szintén a Kolibritől dr. Seuss: Kell egy kedvenc Szabó T. Anna fordításában, mert mostanában állatira megszerettünk minden jószágot, legyen az 2-8 lábú, tollas, bundás, vagy éppen pikkelyes.

 

 

Kata: Karácsony óta alig várjuk, hogy Mable Jones kalandjai folytatódjanak, és végre, végre, most megjelent a kalózlány kalandjainak második része is: Mable Jones és a tiltott város (Will Mabbit, Kolibri, 2017.) Ez lesz az első könyv, amit megveszek, ha kiérünk a térre.
A második pedig a Barna hajnal  lenne, hiszen a papírszínház évek óta szerelem, erre a műre pedig témájánál és aktualitásánál fogva már nagyon vártam, de ezt nem veszem meg, mert már megvettem előre a Könyvmecénás programon keresztül. Így csak várom, sőt, a gyerekekkel együtt várjuk, hogy átvehessük.
Megvenném még Ivy Pocket kalandjainak második, a Kepler 62. sorozat harmadik, és a Csajok és csokik negyedik kötetét, de minden jel szerint azokra még várni kell; sajnos nem láttam őket az újdonságok között.
Nem baj! Legyen az idei vásárfia spontán és meglepetésszerű! Meg persze az Ijesztő Kukac 2.0!

 

A könyvek kultusza a mesékben

downloadSimon Réka Zsuzsanna Ahány király, annyi mese című könyvéből kedvencem A könyvgyűjtő király. ITT olvasható a könyvről írt ajánlónk.
A Majdnem egy tucat királylány meséiben olyan mai királylányokról olvasunk, akik szeretik a könyveket. Az utóbbit most ajánlom, mégpedig a könyv-, a könyvtár-, az olvasás- és mesekultusz megnyilvánulásaiból csemegézve.

Aranyos Fodorka vendéglény barátja, Zérikottya ugyanazt szereti, mint a királylány: többek között a könyveket, amelyeket ráadásul elemlámpával szeret olvasni az ágy alatt. Sajnos a királyi udvarból senki sem látja ezeket a vendéglényeket, ezért aztán Fodorkát gyanúsítják azzal, hogy a könyvtárszobában akkora tornyot épített könyvekből, hogy csak az ablakon lehetett bemenni.

Igazából Ubul és Pisszpössz építette azt a tornyot. Azt nem árulom el, hogy a király hogyan fogadta el lánya képzeletbeli barátait, de azt megsúgom, hogy az emlékláda segített végül megoldani a dolgokat.

A könyv a  témája Bakonyi Berkenye, a királylány, aki segített egy könyvtolvajnak című mesének is. A parkból eltűnnek a könyvek és a főszereplő Kakukktorma udvari bolond és Ragadós Galaj egyfejű sárkány segítségével kideríti, hogy ki lopta el a könyveket. A tettest, aki nem is tud olvasni, de azt gondolta, ha lesznek könyvei, olvasni is meg fog tanulni, végül fülön csípték. És tényleg megtanult. Berkenye tanította meg és Kakukktormával rendszeresen könyvtárba jártak, hogy ne lopja, hanem kölcsönözze a könyveket. olvasásának folytatása

Kertész Erzsi: ÁllatkávéZoo

kertestKertész Erzsi mesekönyveit nem lehet csak úgy kiolvasni, vagy legalábbis nem sok értelme lenne átvágtázni a sorokon, oldalakon és gyorsan túllenni a köteteken. Nem lehet, mert Kertész Erzsi műveit élmény olvasni, meg-megállva, újból és újból visszatérve egy-egy figurához vagy jelenethez, hosszasan ízlelgetve a sziporkázó humorú, fordulatokban és izgalmas jelenetekben gazdag pezsgő történeteket, briliáns nyelvi megoldásokat és szójátékokat.

Kertész Erzsi ugyanakkor nemcsak az egyik legjobb humorú kortárs gyerekirodalmi szerző, hanem remek kísérletező is. Első köteteire is méltán kapták fel sokan a fejüket. A Labirintó (2012) több motívum találkozására és újragondolására épít: a népmesék ismert, de mégis többnyire elhanyagolt szereplőjének, a legidősebb királyfinak a történetére, aki itt végre főszereplővé válhat és megvalósíthatja önmagát. A történet váza pedig egy misztikus utazás, ami Odüsszeusz kalandokkal és veszélyekkel tarkított útját/bolyongását idézi fel. Mívesen ötvözi Kertész a görög mítoszok és a népmesék világát egy nagyon is mai történettel. Másrészről pedig a meglepő fordulatokban gazdag meseregényben a titok és az igazi tudás keresése közben a szereplők számára időnként töredékesen fel-fel sejlik a keresett ősi bölcsesség, de természeten csak töredékesen, hiszen birtokolni, vagy netalán kisajátítani azt lehetetlen. Ennek jegyében a tényleges/végleges megérkezés helyett folyamatos úton lét van, aminek nemcsak elviselésében segít, hanem majd minden pillanatát beragyogja a humor és a pengeéles irónia. olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: