Category: Makkai Kinga


Mit olvastunk a nyáron? – 2015

Négy éve, 2011 nyarának végén írtuk az első mit olvastunkot, természetesen megírtuk most is, elsőként Kinga és Eszter számolnak be.

Kinga:

A nyár elején közösön választottuk ki fiaimmal a nyári olvasmányokat. olvasásának folytatása

Reklámok

Még javában tart a nyár, de vigyázó szemünket vessük egy pillanatra az őszre.
A vízparton vagy esős napokon is érdemes kézbe venni a most, és a jövő héten következő könyveket.
Listázni jó. Lássuk tehát mit ajánlanak a szakértők, akik korcsoportot is megjelöltek, a tanító nénikre gondolva.
Az ajánlók személyét ismerve bizton állíthatjuk, a szűk válogatásukba klasszikussá vált, vagy vélhetően azzá váló művek kerültek. olvasásának folytatása

Erdős Pál, a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt. A korabeli matematikusok véleménye szerint egyénisége, közvetlensége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ egyik legismertebb matematikusává váljék. Különös ember volt. Nem illett bele a hétköznapok világába, mégis sikerült rájönnie, hogyan élhetne csodálatos és hasznos életet.
Páratlan pályát futott be, és rengetegen csodálták a munkásságát.

Különös életútját sokan megírták már, többek között Paul Hoffman (Prímember) és Bruce Schechter (Agyam nyitva áll). Egy nagyszerű dokumentumfilm is készült róla, N, az egy szám – Erdős Pál portréja címmel, melyben több percen keresztül láthatjuk, hallhatjuk a nagyszerű
matematikust. olvasásának folytatása

MI Micsoda


Miért olvastassunk ismerettartalmú szövegeket a gyerekekkel?

MK: A hétköznapi életben elsősorban információszerzés vagy szórakozás céljából olvasunk. Az olvasási képesség fejlesztése céljából fontos, hogy az iskolában vagy otthon ilyen jellegű szövegeket is olvastassunk a gyerekekkel. Míg a szépirodalmi szövegeknek a célja a gyönyörködtetés, addig az ismerettartalmú szövegek rendeltetése az, hogy hasznos információhoz juttassák a tanulókat. Ez utóbbi képezi az ilyen típusú szövegek életszerűségét, real-life jellegét. olvasásának folytatása

Sokat gondolkodtam, milyen könyvet lehet ajánlani egy tízévesnek, aki végigizgulta a Harry Potter kalandjait. (Ugyanis az sem jó, ha a gyerek leragad egy-egy sorozatnál). Liz Pichon Tom Gates-sorozatának első kötete (Az én csúcsszuper világom) az a könyv, amely életszerűségével megtörte Harry Potter több hónapos uralmát egy kiskamasz olvasó életében, visszacsábította a hétköznapi történetek világába, úgy, hogy közben szórakoztat és feledtet, önfeledt játékra hív és nevettet.

Bár hazai berkekben még nem ismert Liz Pichon neve, de Angliában és számos országban könyveinek megjelenését széles rajongótábor várja. Az év legjobb gyermekkönyv kiadója, 2014 elismerést magáénak tudó Kolibrinek, és az alig 13 éves Dragomán Gábor nagyszerű fordításának köszönhetően, a magyar olvasóközönséggel sem lesz ez másképp.

A Roald Dahl-díjas brit szerző a 2004-ben megjelent The Ugly Bug című képeskönyvével debütált Angliában, melyet ő maga is írt, nem csak illusztrált. Könyve a legkisebbeket célozta meg. Később még ugyanennek a korosztálynak készítette a Pingvinek című gyerekkönyvét. Az igazi elismerést és sikert a kiskamaszoknak szánt Tom Gates hozta meg, melynek első kötete: The Brillian World of Tom Gates, 2011-ben jelent meg, és az elmúlt négy év alatt még hat kötet követte. olvasásának folytatása

Felnőttként is mesehősként gondolkozni

Marcsi web faceA Kolozsvári Gandhi Spirituális Központban ismertem meg nemrég egy mesepedagógiai alaptanfolyamon. Most is emlékszem, ahogy bejött, leült közénk egy matracra, és elkezdődött az órákon át tartó párbeszéd, mely mint az élet aranyfonala, ott szövődött a lelkekben láthatatlanul. Alázatot és végtelen bölcsességet éreztem a mondataiból. Úgy beszélt hozzánk, mintha évek óta ismerne, mint egy bölcs anya, kinek szavaiból rózsák teremnek.

Makkai Kinga Bajzáth Marcsival beszélgetett.

Az ELTE Pedagógia Pszichológia karán végeztél neveléstudományi bölcsészként, de tanári, tanítói oklevelet is szereztél. Ezt követően dolgoztál általános iskolákban, gimnáziumokban. Húsz éve kutatod, tapasztalod, hogyan lehet mesével nevelni, tanítani. Milyen „hiányérzet” sarkallt arra, hogy ezeket a meséket összegyűjtsd, és közzétedd?Miféle szükségérzet indított el a módszer kidolgozásának szerencsét próbáló útján?

A gyakorlat próbáját kiállt, használható eszközöket, igazán használható útravalót szerettem volna adni azoknak a pedagógusoknak és szülőknek, akik népmeséket akarnak mesélni a gyerekeiknek. Azt szerettem volna, hogy a mese életre keljen az intézményes nevelés falai között, ne csak olvasókönyvi feldolgozandó szöveg, olvasástechnikai gyakorlat vagy munkafüzetben szövegértési feladat legyen. Azt szeretném, hogy a pedagógusok mondják, meséljék, adják tovább, lássák meg a mesében és a hozzá kapcsolható játékokban rejlő rengeteg pedagógiai lehetőséget, hogy a mese a pedagógia táltos paripája, „univerzális segítő” lehessen. olvasásának folytatása

11018810_919788224732646_8946454802409190296_n

Fotó: Kőrössy Ruki

 

Négy éve már, hogy hivatalosan útjára indult a Könyvmutatványosok. Lázár Ervin születésének 75. évfordulóján.
Azóta mutinak vagy könyvmutinak becézik a portált. Négyszáz körül jár a cikkek, interjúk száma, ami éves szinten úgy százat jelent. 103 hozzászólást írtatok, és több mint kétezer követőnk van a FB-on.

Köszönjük!

De nem ez az igazi lényeg.
Az elmúlt négy – nekünk, tizennégyünknek már öt – évben nem egy gyerekirodalmi portál született, hanem egy közösség.
Nekünk a könyvmuti, a szorosabb és tágabb közösség: otthon. Biztonságos, meleg, befogadó, megtartó, elbocsátó és visszaváró.
Reméljük, nektek is!
Köszönjük a rengeteg e-mailt, tanácsot, játékot, nevetést, megosztást!
Köszönjük, hogy vagytok!
Vagyunk, legyünk a következő négy évben is!

Boldog születésnapot!

A Big Hug_Life Is Like The Wind_COVER-HUN.inddA Kolibri KönyvTÁRS sorozatáról

Kinga: A magyar olvasóközönség hasonló tematikájú sorozattal a Vivandra kiadó jóvoltából találkozhatott.  Pernilla Stalfelt ismeretterjesztő könyvsorozata olyan tabutémákkal foglalkozott, mint a halál, szerelem, szobatisztaság, és a másság kérdése. A KönyvTÁRS sorozat hasonló témákban nyújt élményt a gyerekeknek.

Shona Innes maga is pszichológus, és nagy rajongója a gyermekkönyveknek,  különösen azoknsk, melyek a  gyerekeket foglalkoztató olyan „nagy kérdéseket” boncolgatják, mint a házasság, szerelem, a halál, a barátság, a veszteség, örökbefogadás, betegség stb. Az ausztrál pszichológus által írt The Big Hug – sorozat mintegy ölelésként próbál az élet nagy kérdései előtt értetlenül álló gyerekeknek hihetetlenül kedves, mégis őszinte hangon segíteni.

 A sorozat magyar kiadását a Kolibri kiadó jóvoltából olvashatja a célközönség. A KönyvTÁRS – sorozat magyar elnevezése gazdagította az eredeti sorozatcímet, ráadásul a fordító, Varró Dániel könnyed és szellemes költői stílusa  biztosítja az olvasó számára a katartikus, illetve zenei/auditív élményt. olvasásának folytatása

ragyogRagyog a mindenség, avagy a kivételesen muzsikáló könyv

A csíkszeredai Gutenberg Kiadó rendkívül igényesen illusztrált gyermekvers-antológiája hiánypótló kötet. Vers, zene és rajz különleges találkozása, varázsa. Makkai Kinga, szerkesztő huszonnégy erdélyi költő két évtizednyi munkásságából szemezgetett. A közel kétszáz vers tematikailag tizennégy ciklusra oszlik, ezeket a fejezeteket tizennégy Erdélyben élő illusztrátor teszi színessé, látványossá. A kötet vizuális, akusztikai és lelki-szellemi élményt nyújt nem csak kisgyerekek számára. Az antológiát a Kossuth-díjas Kaláka együttes új albuma teszi hangzóvá, minden szerzőtől egy-egy verset szólaltat meg.

A kötet a 2013-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Joggal érdemelte volna a ki a Szép Magyar Könyv-díjat. Úgy vélem, a könyv útja a versek zengésében és a gyermekszemek ragyogásában teljesül ki, s ez elismerés szerzőknek, illusztrátoroknak és kiadónak egyaránt.

A ciklusok a magzati kortól a nagyobb gyerekkorig követik nyomon az adott életszakasz sajátosságait: fókuszban a lelki-szellemi-szociális fejlődés, a játékosság és a nyelvi tudatosság áll, az olvasóvá nevelés különböző szakaszai. Az első ciklus, a Szóvarázs nyelvi gyermekjátékok, kiszámolók, mondókák, tréfás versek fűzére; a versnyelv zeneiségére épül: rímek, ritmusok, alliterációk összhangzására. A nyelv teremtő, Weöres Sándor-i értelemben vett varázsereje (rigmusok, mondókák, igézők) jut érvényre benne. Értelem nélkül is vidámság, léleküdítő muzsika árad a versekből; beléjük költözik valami lélek, alliterációra épülő csicsergéssel, csacsogással köszöntik a tavaszt, a gyermek beszédfejlődését (is). Weöres Sándor írja, hogy „a gyermek versigénye ősi jellegű, kissé úgy fogja fel a képet, a zenét, a ritmust, mint az ősember. A gyermekversnek sokszor varázsige jellege van, éppen mert közel került a nyelv ősi világához, de ennek semmi köze a gügyögéshez.” (Vekerdy Tamás: Kicsikről nagyoknak, 40.)

A vers zeneiségéhez nagy mértékben hozzájárul, hogy a versek nagy része ütemhangsúlyos magyaros verselésű. Ferenczes István Kiszámolója (6) például felező négyes ütemű. A vers nemcsak ritmusában marad hű a hagyományokhoz, hanem gondolati síkon is visszarepít a táltos lovak, a magyar népmesék hagyománya, azaz az ősi hitvilág idejébe. Akárcsak a mesékben, a versekben is érvényesül a képzelet határtalan, időt és teret áthidaló lehetősége: Holdra lehet szállni hópitypangon (6). Ferenczes sajátos humort sző a versekbe, amivel a kiszámoló végén visszavonz a gyermeki játék jelenébe: „Aki nyáron /marad hoppon/ bohóckodjon/ a porondon.” (6) olvasásának folytatása

Holdvilagcseh katalinJelent már meg verseskötete bűvös ládikóról (Bűvös ládikó, Tinivár, 2003) és az utca emberéről (Virágárus bácsi, Ábel, 2008). Bújt már sárkánybőrbe gyermekek szórakoztatása kedvéért (Sárkánykórus, Móra, 2008). Írt már nyelvtörőket, mondókákat a gyerekek örvendeztetésére (Szósziporka, T3, 2010). Szólt már mély empátiával kamaszokhoz kamasznyelven kamaszproblémákról (Amit nem lehet megenni, Koinónia, 2014). Tanári pályafutása során közvetlenül megismerhette a vakok, gyengén látók világát, életét. Erről tesz bizonyságot a Világtalan világosság (Móra, 2010) című, megható együttérzésről tanúskodó kötete.

A remek hazai kiadó gondozásában megjelent legutóbbi kötete (Hold-világ, Kriterion, 2014) varázslatos világot tár elénk. Valami bájos egyszerűség öleli körül ezeket a verseket, de ugyanakkor titokzatosság is. Gyermekköltészetünk igen gyakori szereplője, képe, motívuma a hold. Nem csak a modern gyermeklíránk nagyjainak verseiben találhatunk „holdidézést” (lásd Weöres Sándor Táncol a Hold, Hold és felhő, Galagonya, Ezüst pohárkádat, Szunnyadj, kisbaba, Őszi éj a mezőn, Nől a dér, álom jár című versei vagy Nemes Nagy Ágnes szürrealisztikus képei a Bors néni könyvében – Minden kedden, Héthold, Bors néni beszélget a Holddal), hanem később, az 1970-es években kibontakozó gyermeklíránkban is gyakran központi figura a hold (pl. Csoóri Sándor Moziba megy a Hold, Kányádi A kíváncsi hold). De a hold képét idézi számos kortárs költő gyermekverse is, mint ahogyan KAF Holderdője vagy Balázs Imre József Holdkörtéje. olvasásának folytatása

%d blogger ezt kedveli: