Benézel a hűtőbe, és elakad a szavad

(Dániel András: Odabent a FRIGÓBAN avagy Nem lesz itt soha előadás! (kísérleti jégrevü) című könyvéről)

Dániel András egy kevésbé közismert könyve pár hete került a kezembe először. Teljesen véletlenül figyeltem fel rá, mert – bár annak ellenére, hogy egy éve megjelent – kritikai fórumokon, gyerekkönyves ajánlókban nem igazán találkoztam erről a könyvről szóló írással, és még csak hirdetésként sem jött szembe az elmúlt egy évben.  Az érdeklődésemet Dániel András szerzői oldalán közzétett vicces és izgalmas könyvtrailer keltette fel, és nem csalódtam: a könyv képeivel játszó, a karaktereket, helyzeteket, a várható hangulatot könnyeden felvillantó ajánló hibátlanul vetíttette előre mindazt, ami a könyvben hatványozottan visszaköszönt.

 

Most őszintén: ezek után ki ne lenne kíváncsi egy olyan könyvre, amiben van mese, színház, kabaré, verseket író Tábla Csoki, panda, éneklő zsiráf, táncoló csigák?  És mindez egy hűtőszekrénybe helyezve! Nos, én az lettem, és nagyon jól tettem, hogy benyitottam ebbe a frigóba!

Hírdetés

#olvasaziro 4.

Papirszinház Katától.

Olvas az író.

 

#olvasaziro

Elindult az új kezdeményezés #olvasaziro

Elsőként a mi Tasi Katánk olvassa a saját Papírszínházas meséjét.

Eszes Róka Meséi 3.0. – avagy a szenzációs sorozat folytatódik

Már az elsőnek is nagyon örültünk, és rajongtunk érte. A másodikat is szerettük, és alig vártuk a folytatását.

És bizony itt van a harmadik rész is, képtelenség nem rajongani érte, nemhogy ráunni! Mindenek előtt: engem már az ajánlással megfogott a szerző, amikor is az édesanyjának ajánlotta a könyvet, akitől a mindig előrébb vivő makacsságot és kitartást örökölte – ilyen ajánlóval egy tudományos-ismeretterjesztő munkáért muszáj rajongani! Én én már látom is a lelki szemeim előtt, ahogyan a gyerekeim tudás- és élménytárába is beépül minden pillanat, ahogyan a könyvet olvassuk, és hogy nemcsak a közös olvasás meghitt perceit, de az ismereteket is magukba szívják, raktározzák, hogy egyszer majd felnőttként valami hasonló módon emlékezzenek rám, mint a szerző a mamájára: hogy olyasfajta magot ültetett el benne, ami sokszorosan boldoggá és sikeressé tette felnőtt korára.

Kökény, a kalapos manó – az idei all inclusive

Nem titkolom, hogy családilag Otfried Preußler rajongók vagyunk. A szerelem a Torzonborz-trilógiával kezdődött, majd A kis boszorka és A kis szellem kalandjaival erősödött meg, és tart töretlenül. Ezért is csaptunk le azonnal a Kolibri új (2018-as) Preußler-kötetére. Valahogy mindenki (a 4, a 8, a 10 és a 41 éves is) tudta, hogy nem fogunk csalódni. Így is lett.

Pedig, ahogy a kötetet kézbe vettük, azonnal szembeötlött, hogy ez a könyv egy kicsit más lesz, mint az eddigiek. Mire pedig letettük, azt is tudtuk, hogy a más nem jobb, nem rosszabb, csak más, minden hozadékával és tanulságával együtt.

Első könyvem a fénysebességről

De jó lenne időutazni – gondoltam magamban úgy a harmadik oldal tájékán járva, amikor Farkas Róbert Első könyvem a fénysebességről – Mitől világít a nap? című kötetét olvastam a gyerekeknek először (azóta sokszor). Sokat adtam volna négy éve egy hasonló kiadványért, amikor is az akkor hatéves gyermek naphosszat kérdezett aszteroidák felszíni hőmérsékletéről, a bolygók egymáshoz mért viszonyairól, légköréről, a Napról, annak keletkezéséről, a fényéről, a csillagok távolságairól (és az amerikai elnökválasztás szisztémájáról, meg a római jog senatus consultumairól is, de az most offtopic). Szóval, gondoltam, milyen szuper lett volna ez a könyv már négy éve is, de hálás vagyok érte ma is, mert az idővel tízévessé érett fiatalember ugyanolyan érdeklődéssel hallgatja a szöveget, mint a most négy és nyolc éves lányok.

Mimbo Jimbo és a hosszú tél – egy abszolút karácsonymentes téli történet

Jakob Martin Strid nevét nem ismerik otthon a gyerekek – nekik elég volt csak annyit mondani, hogy tudjátok, ő az, aki az óriáskörtés könyvet írta. A hívószó működött, és mind a három különböző korosztályú gyermek teljes egyetértésben ült le mellém (kis küzdelem az énülökanyuölébe-nemármegintte-nemférekoda-semmitnemlátok jegyében azért volt) a jól bevált szerző és illusztrátor új könyvét elolvasni. Az óriáskörtés könyvről nálunk, itt a Könyvmutin is jelent meg ajánló, itt olvasható.

Mert várni jó! Ünnepi Könyvhét és Gyermekkönyvnapok Budapest 2017.

A 2017-es Könyvheti újdonságokból Nyulász Viki és Tasi Kata szemezgetett:

Viki: Nagyon nehezen tudtam választani a Könyvheti kínálatból, de ha hármat kell megnevezni, az egyik biztosan Fodor Veronika: Egy kiállítás képei című könyve a Holnap kiadótól – merthogy pont mostanában hallgattuk Bercivel Muszorgszkij festői zenéjét. Aztán nagyon érdekel még Zalán Tibor: Háry – a rettentő magyar vitéz a Pozsonyi Pagony gondozásában, mert rettentően szeretjük a humoros izgalmakat, és éppen ezért akadt még meg a szemem David Walliams: A nagy szökés című meséjén is, amit a Kolibri Gyerekkönyvkiadó jóvoltából vehetünk majd kézbe. +1, a ráadás: Szintén a Kolibritől dr. Seuss: Kell egy kedvenc Szabó T. Anna fordításában, mert mostanában állatira megszerettünk minden jószágot, legyen az 2-8 lábú, tollas, bundás, vagy éppen pikkelyes.

 

 

Kata: Karácsony óta alig várjuk, hogy Mable Jones kalandjai folytatódjanak, és végre, végre, most megjelent a kalózlány kalandjainak második része is: Mable Jones és a tiltott város (Will Mabbit, Kolibri, 2017.) Ez lesz az első könyv, amit megveszek, ha kiérünk a térre.
A második pedig a Barna hajnal  lenne, hiszen a papírszínház évek óta szerelem, erre a műre pedig témájánál és aktualitásánál fogva már nagyon vártam, de ezt nem veszem meg, mert már megvettem előre a Könyvmecénás programon keresztül. Így csak várom, sőt, a gyerekekkel együtt várjuk, hogy átvehessük.
Megvenném még Ivy Pocket kalandjainak második, a Kepler 62. sorozat harmadik, és a Csajok és csokik negyedik kötetét, de minden jel szerint azokra még várni kell; sajnos nem láttam őket az újdonságok között.
Nem baj! Legyen az idei vásárfia spontán és meglepetésszerű! Meg persze az Ijesztő Kukac 2.0!

 

16. ablak – A világ legszebb mosolya

A világ legszebb mosolya nyilvánvalóan mindenkinek más. Másé. A könyv főhősének, Henriknek Kjersti mosolya tűnik a legszebbnek, akire egy egész nyáron át vágyakozva gondol, miközben melankolikus távolságtartással, de együttérzéssel nézi végig, ahogyan nagybátyja, a még ugyancsak fiatal Simon a halálba sorvad.

Lecsupaszítottan egyszerű szöveggel, már-már érzelemmentes narrációval olvashatjuk e gondolkodós-szemlélődős nyár történetét. Én mégis az adventi ablakba szántam ezt a könyvet, kamaszoknak, fiatal felnőtteknek. Mert abban az egy-két órában, amíg elolvassuk, lecsendesedünk, kicsit ki is üresedünk – no, nem azért, mert valami lelketlen szöveget olvasunk – mert a szöveg egyszerűsége, hétköznapi természetessége, szókimondása egy olyan letisztult lélekállapotba
emelhet, amire nagy szükségünk lehet bármikor. De karácsonykor különösen.

Tjonn Brynjulf Jung: A világ legszebb mosolya, Libri, 2015.

12. nap – Mable Jones és az Ijesztő Kukac

Kicsit előreszaladunk. Most nem egy karácsonyt, vagy épp a Mikulást váró könyvet ajánlunk, hanem egy olyat, amit akár az ünnepre készülés időszakában, akár a téli szünetben olvashattok: a tinik maguknak, az anyukák, apukák pedig bátran felolvashatják a kezdő olvasóknak, és garantáltan ők is jól fognak szórakozni. Kevés jobb dolog van, mint összebújni egy puha kanapén, jól beburkolózni egy pihe-puha takaróba, és kakaót szürcsölve izgalmas történeteket hallgatni.

Mondjuk arról, hogyan rabolták el a rettenetes kalózok Mable Jonest pizsamában, hogyan lett majdnem halál fia (lánya!), és menekült meg mégis annak köszönhetően, hogy tudott olvasni! Izgalmas kalandok, az idő szorítása, félelmetes kalózkapitány és jószívű matrózok, megfejtendő titkok, egyszer nyíló dimenziókapu, élet, halál, kaland! Ez vár rátok, ha felszálltok az Ijesztő Kukacra.

 

Will Mabbit: Mable Jones és az Ijesztő Kukac, Libri Kiadó, 2016.