Latest Entries »

19. nap – Máté Angi: Az emlékfoltozók

mateangi-az-emlekfoltozok-boritoAz emlékfoltozók kis lélekmorzsatörténetek, hétköznapi csodák. Elfelejtett puha, meleg öleléseket, ringatásokat hoz vissza a múltból, repkedő énekhangokat a kisgyerekkorból, gyermeki játékosságot (a tündérrigólányok két székre állva horgászbottal csiklintják a Holdat, s az a kacarászástól teliholddá nő), örömteli szaladgálást (zunnyogva szaladtak a cserebogarak után). A tündérrigólányok virágszirmokat kóstolgatnak, ha énekelni vágynak, szájharmonikázva emelkednek a torkukban forgó félés fölé, egymás arcához simulva söprik ki szempilláikkal egymás szeméből a szomorút. Égbe emelő vágyakozások születnek a lányok szívében. Angyali vágyak, törődés, szeretet teszi őket könnyűvé, és tudják, hogy csak egymást emelhetik égbe:

„– Leszek én a szárnyad! – és emelkedtek, angyallá váltan, gomolygó novemberi ködként, mint ágtól ágig érkező, fényes vágyakozás.” Történeteik megmutatják „mekkora az ég lefele”. Tőlünk függ, mennyit engedünk be.

Rofusz Kinga rajzaival
Magvető, Budapest, 2012.

covers_413893Amikor kimondjuk azt a szót, hogy „mese”, legtöbbször valamiféle gyerekekhez köthető, gyerekeknek szóló szövegre gondolunk. Pedig valaha a mese inkább szólt a felnőttekhez, hisz az autentikus népmesék szimbólumaikon keresztül a világmindenség alaptörvényeivel, az ún. „egyetemes tudással” ismertették meg a hallgatóságot. Ezt adta aztán tovább minden szülő gyerekének, ezen nevelkedtek a kicsik.
Ilyen csodás történeteket gyűjtött csokorba Bajzáth Marcsi, a népmesék kincseinek birtoklója, és adott át belőlük nekünk szám szerint 24-et, hogy minden adventi estére jusson belőle egy. Vagy a fa alá mind a 24, ha épp úgy jobban esik. Sok-sok legenda és mese, számtalan néptől, békésen megférve, egységet alkotva egyetlen kötetben.

Mert egy a lényeg: ne felejtsünk el mesélni! Ne felejtsük el továbbadni ezeket a történeteket, gyerekeinknek, családtagjainknak, barátainknak! Mert az biztos, hogy mesére mindig is szükség volt, de talán még sosem volt ennyire, mint manapság. Az biztos, hogy örömtelibbé teszi a várakozást, meghittebbé a közös perceket és ragyogóbbá az ünnepet!

Adventi népmesék és legendák –
24 ünnepváró történet a világ minden tájáról, Bajzáth Mária válogatása, Meseközpont Kft., 2015

covers_368180Mit  csinálhat együtt  egy kagyló és egy mókus, egy sirály és egy ámbráscet? Mi történik akkor, ha egy szúnyog összeütközik egy léggyel? Miért írt magának levelet a mókus? Mit mondott az egér a zebra buliján? Mit szeret  a szarka mindennél jobban a világon? Mihez segítené hozzá a mamutot a mókus? Hová lett a jávorszarvas agancsa? Mi történt, amikor a mókus elhatározta, hogy hangyának öltözik? Toon Tellegen holland alkotó, rövid, kölönös hangulatú, vicces, néhol egészen abszurd állatmeséiben mindegyik kérdésre választ kapunk. A könyvet Egri Mónika fekete-fehér illusztrációi teszik kihagyhatatlanná.

16. ablak – A világ legszebb mosolya

covers_363712A világ legszebb mosolya nyilvánvalóan mindenkinek más. Másé. A könyv főhősének, Henriknek Kjersti mosolya tűnik a legszebbnek, akire egy egész nyáron át vágyakozva gondol, miközben melankolikus távolságtartással, de együttérzéssel nézi végig, ahogyan nagybátyja, a még ugyancsak fiatal Simon a halálba sorvad.

Lecsupaszítottan egyszerű szöveggel, már-már érzelemmentes narrációval olvashatjuk e gondolkodós-szemlélődős nyár történetét. Én mégis az adventi ablakba szántam ezt a könyvet, kamaszoknak, fiatal felnőtteknek. Mert abban az egy-két órában, amíg elolvassuk, lecsendesedünk, kicsit ki is üresedünk – no, nem azért, mert valami lelketlen szöveget olvasunk – mert a szöveg egyszerűsége, hétköznapi természetessége, szókimondása egy olyan letisztult lélekállapotba
emelhet, amire nagy szükségünk lehet bármikor. De karácsonykor különösen.

Tjonn Brynjulf Jung: A világ legszebb mosolya, Libri, 2015.

15. nap – Skellig

boritoskelligMinden egy külvárosi házban kezdődik. Ide költözik Michael szüleivel és beteg kishúgával. A ház udvarán egy rozoga, összetákolt garázsban talál rá a teljesen legyengült, különös lényre, Skelligre, és onnantól kezdve megváltozik az élete.
Megható történet egy nehéz élethelyzetben levő kisfiú, egy különös lány és egy angyal nem mindennapi barátságáról.

” – Mire valók a lapockák? – kérdeztem.
Elrobogott mellettem, mintha kezdenék az idegeire menni. De amikor a lépcső feléhez ért, megállt, és visszajött hozzám. Az ujjait a lapockám alá csúsztatta.
– Azt mondják, hogy ahol a lapockád van most, ott voltak régen a szárnyaid, amikor angyal voltál – mondta. – Azt is mondják, hogy ott fognak kinőni majd a szárnyaid.”

14. nap – Thierry Chapeau: Fenyőlegenda

fenyolegenda_01Thierry Chapeau egy elzászi legendát rajzosított meg, melyben arra a kérdésre kapunk választ, hogy miért pont a fenyő lényegül minden év decemberében karácsonyfává. Egy törött szárnyú kismadár keres menedéket, de a tölgy és a bükk a termését félti tőle, a nyírfa fehér kérgét óvná a piszoktól. A fenyő nyújt számára menedéket. A karácsonyesti viharban az elutasító fák megbűnhődnek: elvesztik lombjukat. A fenyő tűlevelei megmaradnak, és jutalom számára, hogy minden évben részese lehet a karácsony ünnepének. Négy nyelvű papírszínház és könyv formájában is kapható. Papírszínházi előadáson interaktív lehetőség: kérjük meg a gyerekeket, hogy felállva, karjukat felmeleve, hajladozva, lábdobogással keltsenek vihart. A mese a befogadás-elutasítás ellentétre épül, éppen ezért érzékelhető a párhuzam a szentcsalád szálláskeresésével.

Könyv: Thierry Chapeau: Fenyőlegenda

Fordította: Finy Petra

Csimota, 2010.

Papírszínház: Thierry Chapeau: Fenyőlegenda, La Légende du Sapin, Die Legende von der Tanne, The Legend of the Fir Tree

Csimota, 2015.

  Untitled-3A Szerencsesüti egy igazi kiskamasz-regény. Akad benne minden, ami ennyi idősen őrült fontos, vagy őrült nagy problémát okozhat (jelen esetben a főszereplő Oscarnak): rémesen kínos szülők, rémesen kínos szerep az iskolai karácsonyi ünnepségen, félreértések az osztály legszebb lányával, egy új barátság és talán még egy első szerelem is…

Mindez nagyon mai, nagyon vicces és szórakoztató módon tálalva, alapvetően az „itt és most veled is megtörténhetne”- érzést erősítve, ám megfűszerezve egy csipetnyi meseszerűséggel is.

Történik mindez Svédországban, az adventi időszakban, ami külön hozzátesz, hisz így nagyon sok részletet tudhatunk meg a svéd ünnepi szokásokról, például arról, hogy ott mennyire kiemelten fontos Luca napja, gyertyakoszorút viselő lányokkal, kis mikulásmanóknak öltözött fiúkkal, mézeskaláccsal és még sok egyébbel.

Remek választás 9-12 éveseknek, és olyan szülőknek, akik jól tolerálják, ha a könyv kézbevétele után egy ideig gyermekük könyv mögül kikandikáló feje búbját láthatják csak.

Illusztráció: Maria Nilsson Thore

Fordította: Csepányi Zsuzsanna

Cerkabella Kiadó, Szentendre, 2016.

 

12. nap – Mable Jones és az Ijesztő Kukac

book_749Kicsit előreszaladunk. Most nem egy karácsonyt, vagy épp a Mikulást váró könyvet ajánlunk, hanem egy olyat, amit akár az ünnepre készülés időszakában, akár a téli szünetben olvashattok: a tinik maguknak, az anyukák, apukák pedig bátran felolvashatják a kezdő olvasóknak, és garantáltan ők is jól fognak szórakozni. Kevés jobb dolog van, mint összebújni egy puha kanapén, jól beburkolózni egy pihe-puha takaróba, és kakaót szürcsölve izgalmas történeteket hallgatni.

Mondjuk arról, hogyan rabolták el a rettenetes kalózok Mable Jonest pizsamában, hogyan lett majdnem halál fia (lánya!), és menekült meg mégis annak köszönhetően, hogy tudott olvasni! Izgalmas kalandok, az idő szorítása, félelmetes kalózkapitány és jószívű matrózok, megfejtendő titkok, egyszer nyíló dimenziókapu, élet, halál, kaland! Ez vár rátok, ha felszálltok az Ijesztő Kukacra.

 

Will Mabbit: Mable Jones és az Ijesztő Kukac, Libri Kiadó, 2016.

11. nap – Dániel András: Kuflik a hóban

26428Az ablakokkal, nem az adventi kalendáriumbéli, hanem az üveges, keretbe szabott ablakokkal egy jó ideje már az a gond, hogy ha reggel kinézel rajtuk, nem látni a havat. Velük ellentétben a Kuflikban az a jó, hogy ők nyakig ülnek a hóban. Sőt a szánkójuk is olyan természetességgel csusszan a behavazott dombokon, mint… hmm… talán a fogkefe a fehérre habosított szádban. A Kuflik a hóban akkor is nagyszerű, boldogító olvasmány, ha azelőtt még sosem olvastál a Kuflikról, mert a legújabb részben egy tényleg téli történetben (annak fő-, és kevésbé sem elhanyagolható mellékszálain) ismerkedhetsz velük össze. És persze akkor is ellenállhatatlan, ha már rég beköltözött hozzátok a hét Kufli, mert nekik köszönhetően most megtudhatod, milyenek a teljesen értelmetlen fejtörők, és hogy nem minden behavazott kupac az, aminek látszik. A könyvben van egy tavaszi történet is, azt elteheted mondjuk orgonanyílásra. De úgyse fogod.

 

 

Dániel András, Kuflik a hóban

A szerző rajzaival

Pozsonyi Pagony, 2016

 

zoknim1Ha hiszitek, ha nem a Zoknimanók is karácsonyoznak, és nem csak Angliában a kandallókra aggatott zoknik közelében.
Aggodalomra semmi ok, a házartásban fel- illetve, bocsánat, eltűnő zoknik rejtélyére is fény derül.

Csak kattintsatok tovább IDE és/vagy IDE.

Vagy ne kattintsatok, hanem olvassatok Zoknimanó történeteket az Egmont kiadó jóvoltából, Miklya Luzsányi Mónika tollából.

Miklya Luzsányi Mónika
Zoknimanó karácsonya
Illusztráció: Szalma Edit
Egmont Kiadó, 2010.
Miklya Luzsányi Mónika
Zoknimanó és a sulicsoda
Illusztráció: Szalma Edit
Egmont Kiadó, 2011.
%d blogger ezt kedveli: