Fotó: Szász Marcell
Tíz év alatt félszáz mesekönyv – ez Berg Judit mérlege. Pedig gyerekként ornitológus, síoktató és kaszkadőr szeretett volna lenni. Első meséit a legkisebbeknek szánta, ma már elmondhatja, hogy minden korosztálynak írt valamit. Berg Judit a magyar nyelvterület egyik legismertebb és legtermékenyebb gyerekkönyv írója. Újabban forgatókönyvíróként is kipróbálta magát, a Lengemesék mozis változatában, de felnőtteknek szóló regényen is dolgozik. Írásról, olvasóvá nevelésről és a jövőről beszélgettünk.
Első gyerekkönyved, a Hisztimesék 2005-ben jelent meg, és pillanatok alatt elfogyott a könyvesboltokban. Kitűnő érzékkel írtál egy roppant kényes gyereknevelési kérdésről, a hisztiről. Mi inspirált akkor az írásra? Változott-e ez azóta? Miből merítesz ihletet ma?
Akkor egy kényszerhelyzet vezetett az írásra – a folyamatosan hisztiző pici lányomnak és magamnak akartam segíteni a mesékkel. Nagy volt a tét, hiszen a mindennapi túlélésünkért kellett megküzdenem. Ma már nagyok a gyerekeim, a hisztin és dackorszakon rég túlvagyunk, ha a mindennapok gondjaiból akarok ihletet meríteni, akkor mostanában inkább a kamaszkori problémára koncentrálok. De a lényeg nem változott: akkor lesz jó egy szöveg, ha az író lemerül a téma legmélyére Legyen az kalandregény, ismeretterjesztő mű vagy éppen egy válságos helyzetre reflektáló mese, a személyes érintettség, önmagam teljes beleadása képes igazán élővé és mások számára is átélhetővé tenni a művet. olvasásának folytatása
Könyvmutatványosok 