Olyan sokszor hallani a karácsony előtti napokban, hogy igazából nincs is karácsonyi hangulat, kár, hogy nem havazik és süt a nap, meleg van, vagy esik az eső és szürke minden, az emberek rohannak, és effélék. Ilyenkor talán az a legjobb, ha kicsit meg tudunk állni és számot tudunk vetni magunkban. Abban mindannyian egyetérthetünk, hogy a karácsony csupa varázslat, de csak akkor áramlik szét bennünk és tölt be, ha engedjük és nyitottá válunk rá. E varázslat megvalósulásában segíthetnek a jobbnál jobb karácsonyi vagy a karácsonyhoz kötődő könyvek is. Az elmúlt években számos felemelő, szívmelengető és igényes karácsonyi gyerekkönyv látott napvilágot gyerekirodalmi kiadóink legtöbbjénél. Ezt az igen gazdag palettát erősítik tovább a Cerkabella Kiadó idei, karácsonyra megjelentetett ünnepi könyvei: a Pehelykönnyű ünnepek és a Karácsonynak ünnepe. A két kötet a mai családok igényeit figyelembe véve, és az ünnepvarázslás klasszikus eszköztárát felvillantva járja körül a karácsonyt, illetve a karácsonyi ünnepkört.
Az év ezen időszakának közeledtével mindig aktuális lesz a kérdés, hogy mitől és hogyan lesz az ünnep igazán ünneppé? Bármely ünnepi előkészület közben érezhetjük, hogy ellepnek és betemetnek a teendők. A karácsony közeledtével is a szemünk előtt lebegnek a hagyományok és a családjainkban formálódott szokások. Ezek segíthetnek megteremteni a saját otthonunkban is az ünnep hangulatát. Ilyenkor válogatott finomságokat készítünk, a számos európai országban népszerű bejglit, kalácsféléket, zserbót. Erdélyben ilyenkor rotyog a kuktákban, nagy fazekakban a töltelékes káposzta, Magyarországon a halászlé. Lengyel családoknál szentestére készül el a tűzpiros színben pompázó ünnepi céklaleves, a barszcz, mellé tálalják fel az erdeigombával töltött formás fülecskékre hasonlító uskát, és szintén ekkor készülnek a családi vagy baráti összefogás jegyében hosszú órákon keresztül az uska nagy testvérei, a legkülönfélébb töltelékkel készülő pierogik. Sokak szerint nem is lenne e finomságok nélkül igazi a karácsony. De végig lehetne pásztázni a környező népek karácsonyi ételkülönlegességeit is.
Az ínycsiklandozó ízek és illatok mellett főleg a kisgyerekes családoknál kiemelt fontosságúak az ajándékok is. A körültekintő készülődés ellenére is gyakran az utolsó (utáni) pillanatban derül ki, hogy valami mégis hiányzik. S mintha ezen állna vagy bukna, mennyire sikerül a karácsony, az ember hajlamos belevetni magát a megbolydult tömegbe, miközben körülötte a többiek is hozzá hasonlóan pont olyan kétségbeesetten próbálják beszerezni az ünnep hiányzó alkatrészeit.
Ezt a szorgos készülődést, a vele járó izgalmakat és a szerzett ajándékokat hajlamosak vagyunk azonosítani a karácsony, és egyáltalán az ünnep lényegével, miközben az valójában nemcsak azokon, hanem rajtunk is túlmutat. Hiszen az ünnepre való várakozást a szeretteinkkel való együttlét, az egymásra szánt és valóban együtt töltött idő tölti ki tartalommal. A hangsúly ekkor még inkább a családra, a szeretteinkre és egyáltalán a szeretetre kerül, mert az ünnep lényegénél fogva vitathatatlanul megállít, elgondolkodtat, ki- és felemel a mindennapjainkból, lecsendesít és átlényegít.
E fenti dilemmával számol a Lovász Andrea szerkesztésében frissen megjelent Pehelykönnyű ünnepek című kötet. A Mándi-Kövesdi Dóra légiesen játékos képi világot idéző illusztrációival készült könyv a könnyedséget vállalja fel, amit tovább erősít az ünnepi süteményekről készült fotók látványa. Ezek nemcsak vizuális érzékelésünket, hanem szag- és ízérzékelésünket is mozgósítják a képzeletünkön és emlékeinken keresztül. A Pehelykönnyű ünnepek útmutatóként és idegenvezetőként segít visszatalálni az ünnep valódi, emelkedett és igazi hangulatához. Konkrét ötletekkel, tanácsokkal és használati utasításokkal segít abban, hogy otthonainkban megteremthessük az ünnepet, illetve hogy magunkban is rátalálhassunk, és valóban átélhessük.
A Pehelykönnyű ünnepek sorra veszi az év jeles népi ünnepeit: az adventet, a karácsonyt, a szilvesztert, a farsangot, a húsvétot és az őszi ünnep közül Márton napját. Mindegyik leírt ünnephez öt-öt új ízeket hozó, könnyed ízvilágot teremtő, vagy akár a régieket megújító recept is tartozik. Az egyes ünnepköröknél továbbá olyan ismert, kortárs gyerekirodalmi szerzők versei és meséi olvashatók, mint Kiss Ottó, Szabó T. Anna, Lackfi János, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina, Kertész Erzsi, Máté Angi, Berg Judit vagy Mészöly Ágnes. Írásaik szintén az ünnepi hangulat megteremtéséhez járulnak hozzá. Minden egyes ünnephez kötődően játékötleteket is találunk a kötetben, amelyek valódi segítséget jelenthetnek minden egyes kisgyerekes szülő számára az ünnepi időszakban.
E szemle kapcsán jogos a kérdés, hányféle ünnepünk is van, vagy a jeles napjaink mi mindentől válhatnak számunkra ünneppé? Hiszen a felsorolt ünnepeken kívül mindannyiunk életében még annyiféle különleges pillanat és ünnep van, ha a születésnapjainkra, a névnapokra, feledhetetlen találkozásaink évfordulóira gondolunk. A teljességre törekedve ezek is helyet kapnak a kötetben a Vendégvárás, Születésnap és Ajándékozz ízeket fejezetekben, amelyek szintén a könnyedség jegyében adnak segítséget a közös családi készülődéshez, ajándékok és finomabbnál finomabb falatok készítéséhez.
A Pehelykönnyű ünnepek egyszerre tanít szeretteinknek örömet szerezni és játszani. Ötletek gazdag tárául szolgál a szülők és gyerekek számára a különféle kreatív, mókás és szellemes játék elkészítésének leírásával. A játék felszabadító ereje járja át a kötetet mind a receptleírások révén az ízekkel és illatokkal, mind a kortárs szépirodalmi szövegeken keresztül a szavakkal és a nyelvvel. Mindemellett ez mégis egy nagyon személyes kötet, amit a saját ízlésünkhöz és igényeinkhez mérten alakíthatunk, hiszen mi is beleírhatjuk és hozzátehetjük a kedvenc, bevált receptjeinket, illetve kedvelt játékainkat. E személyességet nyomatékosítja a kötéstábla belső oldalán levő Ex Libris nyomat is, ami teret enged a kötettulajdonos nevének megjelölésére.
A Karácsonynak ünnepe huszonnégy klasszikus és kortárs szerző tollából származó mesét és verset tartalmaz, így szívmelengető adventi gyűjteményként avat be a titkok formálódásába, a csodák születésébe, de azt is megmutatja, hogy mennyi láthatatlan jótevő szorgoskodik azért, hogy az ünnep valóban ünnep lehessen. Hanga Réka, Horváth Ildi, Monszport Vivien és Zsoldos Réka kiváló illusztrációi ebbe a csodákkal teli világba engednek betekinteni.
Kötetnyitó írásként Szabó T. Anna Ünnep című versét olvashatjuk:
„Az ünnep azé, aki várja.
Aki magot szór ablakába,
és gyertya vár az asztalán.
A várók nem várnak hiába.”
Szabó T. Anna verse teremti meg a kötet alaphangját. A könyv további huszonhárom verse és prózája ezt a várakozást tölti meg tartalommal. Általuk nemcsak sok-sok fordulatos történettel, humorral, csínytevéssel, kalanddal, izgalommal lehetünk gazdagabbak, hanem megtapasztalhatjuk a szeretet gyógyító erejét.
Nem mindennapi történetek ezek! Az ünnepvárás legkülönfélébb helyszíneire kalauzolnak el bennünket a lappföldtől kezdve, az Északi szél, a rénszarvasok, krampuszok és a Mikulás birodalmába, vagy épp emberekkel és autókkal zsúfolt, esetleg eldugott városi utcákba. A betlehemi jászolhoz vagy a szegény varga titokban prikulicsok által látogatott otthonába. A távoli csillagok, a manók és angyalok világába, akik időnként meglátogatják az embereket és a gyerekeket, Csoda és Kósza istállójához, egy Bandika nevű kutya otthonába, akinek szívét az áldott karajcsont lágyítja meg. Elutazhatunk a zsörtölődő és gyermeteg lelkű János király palotáján át a leesett ékezetű bánatos Bánátfalván keresztül Malvinka házáig, ahol új otthonára lelhet a Szörnyellának csúfolt, megtépázott sorsú kiscica. E mesék óhatatlanul olyan szereplőkkel és kísérőkkel töltik meg a gyerekek és a felnőttek ünnepre készülődésének időszakát és a karácsonyi csodára való várakozását, akik – gondoljunk itt például Csodára és Kószára, Babarókára vagy Pom Pomra, Gombóc Artúrra és Picurra – minden bizonnyal sok gyereknek lesznek hűséges társai nemcsak az ünnepek alatt, hanem az év mindennapjaiban is.
Pehelykönnyű ünnepek. (szerk. Lovász Andrea) Cerkabella Könyviadó, Szentendre, 2022.
Karácsonynak ünnepe. 24 mese és vers adventre. (szerk. Lovász Andrea) Cerkabella Könyviadó, Szentendre, 2022.
Az olvasás- és írástanulás során a helyesírási szabályok logikai összefüggései, kihívásai vagy olykor buktatói, netán útvesztői egy ősliános, különleges élővilággal teli, titkait fokozatosan felfedő, sűrű dzsungelre emlékeztethetik az éppen e nagy kalandhoz érkező gyerekeket. Ehhez a rendkívüli utazáshoz nyújt segítséget a Cerkabella Kiadónál múlt ősszel megjelent Dzsungeldzsem című antológia. A hat-nyolc éves gyerekek számára szánt, olvasást és helyesírást gyakoroltató szórakoztató vers- és mesegyűjtemény címválasztása rámutat, hogy a kötet nemcsak új ismereteket kínál a „dzsungelbe” lépőknek annak bebarangolásán keresztül, miközben tájékozódni tanít a betűk világában, hanem – ahogy a címből a dzsem szó is utalhat erre – a választott gyerekirodalmi szövegek révén az esszenciát is igyekszik megragadni és irodalmi ínyencségekkel kényeztetni a legkisebb olvasókat. 
Kertész Erzsi mesekönyveit nem lehet csak úgy kiolvasni, vagy legalábbis nem sok értelme lenne átvágtázni a sorokon, oldalakon és gyorsan túllenni a köteteken. Nem lehet, mert Kertész Erzsi műveit élmény olvasni, meg-megállva, újból és újból visszatérve egy-egy figurához vagy jelenethez, hosszasan ízlelgetve a sziporkázó humorú, fordulatokban és izgalmas jelenetekben gazdag pezsgő történeteket, briliáns nyelvi megoldásokat és szójátékokat.
Három nappal karácsony előtt már a végsőkig fokozódik az izgalom. Utolsó simítások, ajándékcsomagolás, sütés-főzés, készülődés, miközben gondolatban már a szentestén járunk, lelkünkben szeretetre és békességre vágyunk. Nem is kell behunyjuk szemünket, hisz a nagy várakozásban megelevenedik a csillogó karácsonyfa, gyermekeink mosolya, mindaz, ami álmainkban az ünnephez kapcsolódik. Mészöly Ágnes könyve, mely a Takács család karácsony estéjét mutatja be, ebben a csodavárásban, ünnepre hangolódásban nyújt segítséget annak, aki még hisz az angyaljárásban, de annak is, aki lelke mélyén hinni szeretne, hiszen már rég elveszítette a csodákban való hitét.
d Preusler Kis boszorkáját és Kis szellemét, majd Uni Lindell Rém Rozi és az éjjeli tanoda, és Will Mabbit Mable Jones és az Ijesztő Kukac című könyvét olvastuk, mindenki jelen volt, noha a legkisebb ilyenkor csak építőkockázott, vagy babázott csendben. Más könyveket pedig, amik csak a nagynak mentek, akkor olvastam, amikor a lányok már aludtak. Ilyen volt Timo Parvela Kepler 62 című könyve (elég egy csillagász neve a címbe, és a gyermek be van szippantva), ami egy e
lég érdekes, kiskamaszoknak írt disztópia első része, és nem tudom, hogy én, vagy a fiam várja-e jobban a folytatást. Jeney Zoltán lovagregény-trilógiájának harmadik részét már hivatkoztam, és szándékkal nem befejező kötetet írtam, mert családilag bízunk a folytatásban. A nagyszülők jóvoltából a gyerekek megismerkedtek még Dr. Doolittle (Hugh Lofting), és A hétfülű szamár meg a háromfülű nyúl (Paulini Béla) kalandjaival is.
kesztett, igényes kivitelben nyomtatott változatot világraszóló promócióval). Tony Judt-tól a The Memory Chalet című könyve – amiben sziporkázó elmével egy beteg testbe zárva az élettől búcsúzik – volt az első, amit olvastam, de biztosan nem az utolsó. És végül: egész nyáron velem volt Tóth Gábor Attila Életfogytig szabadláb – alkotmányjogi karcolatok című kötete, amit nem egyszerűen olvastam, hanem hordoztam magammal, és hordozni szeretnék jó sokáig.
Most a Manó kiadó által nemrég megjelent (A) cukrozott omlettbe kóstolt bele.
önyve volt. A dzsungel után képzeletben Berlinbe utazott (Zágoni Balázs, Barni Berlinben, Koinónia, 2
Nem tudjuk megunni, már látom, hogy évszakfüggetlenül fogjuk olvasni. A másik a Tündérbodár volt, amitől féltem a címe miatt, de őrülten vicces, jó könyv. A két régi mellé pedig akkor még egy újnál is újabb: A fürdők rémét nem lehet letenni, és olyan jókat kacagtunk rajta, hogy amikor vége lett, kezdtük elölről. 
Magamnak Polly James Diary of an Unsmug Married című könyvét olvastam. Imádom az angol (ez esetben wales-i) humort.
Olvastuk és nézegettük Karina Schaapman csehül megjelent könyvét (Egerek háza), melyben egy cuki plüssegér-világ elevenedik meg afféle liliputi-mese-szobr
ász-építész műremekként. Olvastuk Kertész Erzsi Állatkávézoo-ját, nagyokat derülve a friss nyelvezettel írt, fántaziadús és humoros szituációkon. Olvastuk a cseh Markéta Pilátová Kiko és a papírlepke titka című könyvét, amelyben egy japán kislány érkezik Csehország egy kis városkájába, hogy ott rejtélyek nyomába eredjen és meg is fejtse azokat. Olvastunk igaz mesét Krauss-ról, a gőzmozdonyról Demeter Éva képeskönyvében, amelynek varázsát többször el kellett ismételnünk: ebben a mesében minden szó a mi életünk paraméterei szerint is igaz.
derül, hogy a történelmi múlt legalább olyan érdekfeszítő mint a legizgibb fantasy regény, csak legyen, aki értve és átérezve tudja megláttatni velünk a lényeget.
Sok vita zajlik az irodalomoktatás korszerű(tlen)ségéről és a gyerekek olvasóvá nevelésének zsákutcáiról, miközben persze számos üdvözlendő kísérlettel és ígéretes próbálkozással találkozhatunk, amelyek e problémára keresnek gyógyírt. Az egyik legelképesztőbb szembesülésem eddigi magyartanári pályafutásom során ezzel, amikor elhangzott a kérdés valamelyik kisgimnáziumi osztályban, hogy tényleg, ma is élnek írók és ezek szerint ma is keletkeznek irodalmi művek? Megdöbbentő, milyen nagy távolságokra kerülnek a diákok az évek teltével a szépirodalomtól, miközben kisgyerekkorukban a legtöbbjüknek nagyon is fontos, sőt akár nélkülözhetetlen volt a mesék, mondókák, versek varázslatos világa. Több kiváltó okot is fel szokás sorolni, mint például a sokat emlegetett megváltozott, felgyorsult életritmusunkat, a gyerekeket túlterhelő iskolai követelményeket, mint ahogy azt is, hogy miközben a szülők vágya, hogy a gyerekük szívesen és sokat olvasson, gyakran ők maguk sem tudják, hogyan segíthetnék csemetéiket s milyen könyveket adhatnának a kezükbe.
E nem éppen szokványos felszólítások döbbenthetik le Adamik Zsolt és Hanga Réka Bibedombi szörnyhatározó című kötetének olvasóit már a könyv elején, az Avaros várost bemutató szócikkben. S mielőtt bárki azt gondolná, hogy gyereket és felnőttet egyaránt próbára tevő, veszélyekkel teli könyvvel van dolga, megnyugtatok mindenkit, nem téved, valóban válogatott rémségekkel fog találkozni, ha kinyitja – mit kinyitja, ha csak ránéz a kötetre, vagy csupán közelíteni merészel hozzá.
Könyvmutatványosok 