10. nap – Miklya Luzsányi Mónika: Zoknimanók

Ha hiszitek, ha nem a Zoknimanók is karácsonyoznak, és nem csak Angliában a kandallókra aggatott zoknik közelében.
Aggodalomra semmi ok, a házartásban fel- illetve, bocsánat, eltűnő zoknik rejtélyére is fény derül.

Csak kattintsatok tovább IDE és/vagy IDE.

Vagy ne kattintsatok, hanem olvassatok Zoknimanó történeteket az Egmont kiadó jóvoltából, Miklya Luzsányi Mónika tollából.

Miklya Luzsányi Mónika

Zoknimanó karácsonya

Illusztráció: Szalma Edit

Egmont Kiadó, 2010.

Miklya Luzsányi Mónika

Zoknimanó és a sulicsoda

Illusztráció: Szalma Edit

Egmont Kiadó, 2011.

Hírdetés

Miklya Luzsányi Mónika: Beni, a sákányidomár

A bevezetőben szükségtelen az olvasás tanításáról írnom, hiszen megtette ezt Kinga Balázs Ágnes Mesélő ABC  című könyvének ajánlójában: felvázolta az olvasási módszerek koronkénti változását, illetve a szövegértő olvasás kialakítását elősegítő könyveket is számba vette. Az Egmont kiadó Együtt olvasni jó! sorozata azoknak a gyerekeknek szól, akik már ismerik a betűket és az olvasás technikáját. Számukra az olvasás gyakorlásának remek eszköze e sorozat.

Phyllis Reynolds Naylor: Tappancs megmentése

Cseppet nehéz ajánlót írni egy sorozat harmadik részéről, miután az első és a második kötetet hosszan és lelkesen ajánlottam itt a Könyvmutatványosoknál.

Egyrészt biztos vagyok abban, hogy akiben felébredt az érdeklődés, és elolvasta az első két részt, annak Phyllis Reynolds Naylor Tappancs-sorozatának harmadik része is megvan már.

Másrészt ajánlót írni nemcsak emiatt „furcsa” e harmadik kötetről. Ismerve a könyv amerikai hátterét, fogadtatását, az elnyert díjakat és a társult művészeti alkotásokat (ifjúsági kalandfilmek), olyan érzés fog el, mintha a mogyoróvajat kéne a becses vásárló(olvasó)közönség figyelmébe ajánlanom a hazai piacon. Odaát milliók imádják, része a mindennapjaiknak, itthon pedig (bár minden nagyobb üzletben ott van egy kevésbé frekventált polcon) a legtöbben elsétálnak mellette.

Phyllis Reynolds Naylor: Tappancs

Vannak a világon a kutyások, és a nem kutyások. Én például olvasmánypreferenciák tekintetében a nemkutyások kategóriába illenék, tehát egy olyan könyvet, mint az Egmont kiadó Tappancs című könyve, vélhetően soha nem vennék a kezembe pusztán a borítója alapján. Ez a regény, illetve sorozat azonban egyáltalán nem „kutyás” könyv. A hangsúly egészen máshol van. Jelenleg úgy gondolom Phyllis Reynolds Naylor Tappancs-sorozata legnagyszerűbb ifjúsági regénysorozat, amit valaha olvastam.

Barátom, Harisnyás Pippi

Könnyű tollal, vidám fejjel írt olvasónaplójegyzetet terveztem írni Astrid Lindgren Harisnyás Pippijéről annak appropójából, hogy kezembe került és újra lelkesen olvassuk itthon a gyerekirodalom e klasszikusát. És nem akárhogy, hanem Tótfalusi István fordításában, mely három különálló, puhakötésű, szinte zsebkönyv méretű kiadványként jelent meg az Egmont kiadó gondozásában 2010-ben. A pihekönnyű ponyvaregény-formátum először meglepett, merthogy a keményfedeles trilógia kiadásokhoz szoktam én (csehül, ahogy a könyvet először olvastam, egy kötésben jelent meg a Harisnyás Pippi, a Harisnyás Pippi hajóra száll, s a Harisnyás Pippi a Déltengeren). De hamar rájöttem ennek a már-már minimalista kiadásnak is az ízére, nagyon mama-barát ugyanis ha belegondolunk abba, hogy ez a mostani hirtelen jött nyár mennyi cipelnivalót sóz a nagyvárosi anyukák nyakába. Az enyémbe legalábbis.

Miklya Zsolt: ABC lakópark

Megfigyeltem a gyerekkönyvek kapcsán azt a tendenciát, hogy azokat a köteteket, amelyek valamilyen aspektusból személyesen is megérintenek, tovább hordom magamban a szokásosnál. A tavalyi év recenzálandó kötetei közül A Tabu könyvek harmadik része az egyik, Miklya Zsolt ABC lakóparkja volt a másik.

Egyrészt, mert a 4,5 éves csemetém állandóan iskolást játszik, és szorgalmasan gyakorolja a betűket, (egyelőre leírni), így aztán ideálisnak gondoltam, ha már lakópark, hogy megismerhesse alaposan a figurákat, a későbbi mesebirodalmi kalandozásokhoz.

Nini néni és a többiek

Lackfi János jó társaságot gyűjtött össze Finy Petra Nini nénije köré.

Először azokat veszem számba, akiket ismerek.

Kezdem mindjárt Máté Angi háromlábú lázával és ribizlis sünjével, akiket a Volt egyszer egy című kötetből ismerek. Aztán folytatom Zágoni Balázs Barnijával: a festett doboz története nekem is egyik kedvencem. Továbbá Lázár Ervin Mufurca a Manógyárból, vagy a tolmács nyúl és Mikkamakka. Csoda és Kósza két történetének kiváltképpen örültem, mert csak az első kötetet ismertük, most pedig kiderült számunkra is, hogy honnan ered Kósza neve. Örömmel ismertem fel Dragomán György divatborzát karikaborz alakban, nagy kedvencem ő is.

Miklya Luzsányi Mónika: Zoknimanó karácsonya

Kézbevétel előtt azt olvastam erről a kiadványról, hogy kedves, jól sikerült karácsonyi gyermekkönyv.

Amint kézbe vettem a könyvet,  jó híre erősödött, már a borító rabul ejtett. Aki olvasta a Körhinta és Mérleghinta ajánlóimat, az tudja, hogy a metamorfózist kifejező illusztrációk a kedvenceim. Ennek a könyvek a borítóján pedig egy zokni-karácsonyfa áll, amelyből egy csíkos orrú, zokni-ruhás figura kukucskál ki, és ő ki más lehetne, mint zoknimanó.

Könyvespolc – őszi újdonságok

A hosszú indián nyár után beköszöntött az esős, nedves, ködös ősz. A hétvégén átállítottuk az órát is, így még jobban lerövidült a szabadban tölthető idő, de szívesebben is maradunk a meleg szobában. Ilyenkor gyakrabban kerülnek elő a könyvek is.
Szétnéztünk, mit is tehetnénk a befőttekhez hasonlóan, na, nem a kamra-, hanem a könyvespolcra.

Az egyik, engem talán a leginkább érdeklő könyv, Julia Donaldson – Alex Scheffler A legcsinosabb óriás című kötete, a Tölgyerdő meséihez hasonlóan a Pagonynál jelent meg. Gyuri, az óriás, változni szeretne, a legcsinosabb óriássá válni, ezért új ruhákat vásárol magának. A történet végére azonban megtanulja, nem feltétlenül a ruha teszi az embert, sokkal fontosabb kiben mi lakik. Fontos könyv, nincs az az óvoda, ahol legalább egyszer elő ne fordulna ez a probléma. Nálunk éppen most aktuális.

A zoknimanók természetrajza – transzdiszciplináris beszámoló a varázsvilágból

Valahol a roxforti könyvtár mélyén rejtőzik egy terjedelmes tudományos értekezés professzor doktor Hermione Weasley, született Granger tollából, bocsánat pennájából. A vaskos pergamen tartalma – úgy képzelem – nem más, mint a manók, koboldok és egyéb álomlények tudományos bemutatásról, rendszerezéséről szóló doktori értekezés. Különös tekintettel a manók homályba vesző történelmére, hagyományaira.

Magyar vonatkozás tekintetében minden bizonnyal szerepel benne a szépirodalmi igénnyel megírt összefoglaló munka a Manógyárról, a látszólag két keresztnevű Lázár Ervintől.

A legújabbkori manókat pedig vélhetően a Mikula nevezetű, foglalkozására nézve zoknimanó képviseli a terjedelmes disszertációban.