Bálint Ágnes: A Szitakötők szigetén

A könyvet a csomagból való kibontás után a második mese felolvasásakor láttam viszont. A gyerekeim ugyanis villámgyorsan eltüntették, és mivel aznap épp a férjem volt a soros az esti meseolvasásban, így eshetett, hogy én előismeretek nélkül találkoztam Giducival és Barikával.

A Szitakötők szigetén él Kecske mama és a fia, Giduci, Zerge asszonyság és Barikáék. Az első fejezetben Giduci sikeresen legyőzi önmagát, ám a kialakult idilli állapotba új konfliktusforrásként megérkezik a tigris. A Bruckner Szigfridhez hasonlító, kiérdemesült cirkuszi ragadozó azonban inkább Giduci lelkében okoz bonyodalmat, mintsem a szigeten. Giduci azonban rendre legyőzi önmagát és zsigeri készetéseit. Persze ebben sokat segít neki Kecske mama következetes és szigorú magatartása.

Hírdetés

Jules Verne: Hector Servadac, avagy csillagászatról gyerekeknek

Az idénre jövendölt világvégét, úgy tűnik, szerencsésen túléltük, nem árt azonban felkészülni a következőre. Aki nem tudná, miként kell cselekedni például a Föld meteorral való találkozása esetén, esetleg azt sem, hogy mi a különbség a meteor és a meteorit között, továbbá kíváncsi arra, hogy mire valók a fizika és kémia órán megtanult egyenletek és számítások, az ki ne hagyja Servadac kapitány történetét!

A régen piros-arany Verne Gyula sorozat elvétve antikváriumokban kapható köteteinek pótlására adja ki a Holnap Kiadó újra Jules Verne műveit, nagyságában az előbbivel azonos, ám külsejében komolyabb, egyszínű borítóval.

Ma lesz a tegnap holnapja – Holnap Kiadó

Ma pedig a Holnap Kiadó kínálatát vettük szemügyre. Kaptunk tőlük egy szép képet is, de a gépem valamiért nem volt hajlandó letölteni hagyni, aztán meg a portál igényeinek megfelelően konvertálni, sőt maga a wordpress is újított a képszerkesztőjén, szóval nem akart összejönni a dolog, de már tudom miért. így ugyanis rámentem a kiadó honlapjára, és azt láttam, hogy borzasztó szerények voltak. Úgyhogy jöjjön egy igazi dömping finom csemegékkel.

Bálint Ágnes: A szitakötők szigetén

A legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű a Szitakötők Szigetén, az egyik dunai szigeten nő. Itt él Kecske mama Giduci nevű kisfiával, aki bizony akaratos jószág, legszívesebben felöklelne mindent és mindenkit. Kalandok sorozatában jön rá, hogy sem félni nem jó, sem félelmetesnek látszani, s más dolog a tigrist a háta mögött bosszantani, mint parolázni vele. Giduci kedves és türelmes szeretetre indító vidám története az új kiadásban Pásztohy Panka rajzai nyomán elevenedik meg.

Bálint Ágnes: Tündér a vonaton

Bálint Ágnes

2009-ben írtam ezt az ajánlót Bálint Ágnes mesekönyvéről, most újra karácsonyhoz közeledve előkerült megint a polcról esti mesének. A betegséget se tudtuk megspórolni, így Flórika története rekedtes, köhögős mamahangon szűrődik ki tőlünk az olvasólámpás gyerekszobából. Hogy némileg aktualizáljuk a dolgot a Holnap kiadó idén karácsonyra a Szitakötők szigetén című könyvét adja ki a szerzőnek Pásztohy Panka rajzaival ezúttal is. A mi polcunkra biztosan odakerül.

Az eredeti bejegyzést ITT találjátok.

Szóval, ez a könyv egy hirtelen felindulásból elkövetett könyvvásárlás szerencsés esete. Konkrét céllal és öt perc idővel berobogtam a könyvesboltba, felkaptam a jöttömre váró könyvet és már mentem is a pénztárhoz, amikor megtorpantam. Hűha, Mazsola történetek, ezt kérjük a nagyszülőktől. Gyors pontos címbevévés, és akkor… ott volt a Tündér a vonaton. Az író Bálint Ágnes, rossz nem lehet. A rajzok ismerősek, Pásztohy Panka, hónom alá csaptam, még jó lehet valamire felkiáltással, és már ott sem voltam.

Andrew Lang: Maflázia

<Hogy miért nem került ez a könyv a kezembe tizenéves koromban?! Objektíve persze azért, mert első magyar kiadása 1984-es. Pedig nagyon-nagyon élveztem volna, ahogy most is. Kezdem a negatív kritikával, de ennyi az összes: annyira semmitmondó a címe, hogy most sem figyeltem volna fel rá, ha nincs Székely András fülszövege.

Általában nem szoktam az ajánlóban a cselekményt is rövidítetten megírni, most mégis kivételt tettem, hogy éreztessem: a cselekmény a varázsmesék sémáját követi, ami a zsigereinkben van, de mégis olyan újszerű meglátását kapjuk a jól ismert mesei fordulatoknak, amelyek nemcsak hogy mosolyt csalnak az arcunkra, de az olyasfajta rácsodálkozás élményét is adják, amelynek klasszikus példája Newton esete az almával.

Tersánszky Józsi Jenő: A rejtelmes bábu

Nem így terveztem, de végül örülök, hogy így alakult. Két éve karácsonykor éppen a Holnap Kiadó Tündér a vonaton című könyve mellett őriztem egy kis beteg álmát.

Most szintén egy Pásztohy Panka által illusztrált kötet mellett ülök, őrzőként látszólag csak a levest vigyázom a strázsán, amibe hirtelen ötlettől vezérelve nem éppen szokványos módon betűtésztát dobtam.

Őrizni kell a holnapot, vigyázni a kultúrát, s imádkozni, hogy a következő év (is) hozzon szellős márciust. Tersánszky Józsi Jenő mesekönyvétől verssorok kezdtek zsongani a fejemben. A kötet kiállítása gyönyörű, ebben még mindig nagyon jó a kiadó, Panka pedig nem egészen új oldaláról mutatkozott be, legalábbis a Subterranean címet viselő illusztrációja után. Mindenesetre a könyv illusztrációi finomak, érzékenyek, az óvodás korosztályhoz is közel hozzák a kicsit szokatlan nyelvezetű szövegeket.

Kiss Benedek: Fénnyel füttyel, Színek vándorlása

A Holnap Kiadó két gyönyörű kiállítású verseskötetét ajánlom a figyelmetekbe.

Kiss Benedek (Költő, műfordító. Gyermekkora a Kiskunsághoz köti, iskoláit Kalocsán végezte. Az ELTE magyar-népművelés szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Magyar Ifjúság és a Magyar Nemzet c. lapoknál volt újságíró. Később nevelőtanárként dolgozott, 1967-től jelennek meg versei, 1969-től szabadfoglalkozású író és műfordító. A bolgár költészet ismerője, tolmácsolója. Gyermekversei a népköltészet világát idézik. PIM, Wiki) verseit nagyalakú, keménytáblás, fényes, puhapapiros kötetben adták ki, Kass János  illusztrációival.

(Páratlanul gazdag, sokszínű művészetében jelentős helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Hegedűs András alapította Kincskereső munkatársa, művészeti vezetője. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkatWass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életmű legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi. Információ még itt és itt.)

Bálint Ágnes: Tündér a vonaton

Ez az a könyv, ami elejétől végig jó. Nem tudom a 1986-os kiadás Árvai Ilona rajzaival milyen lehetett, de az újranyomás szép, gondos munka. Jól van tördelve, fel lehet olvasni. A képek és szöveg aránya egyensúlyban van. A figurák eltaláltak.
A Flórika nevet olvasva egy virág jutott először eszembe, és abszolút nem szőkének képzelem, a lányom se, mert elnevezte róla a babáját, de sebaj.
Bálint Ágnes azonban messzebbre látott. Flórika, Flóra a megfejtés.