Ambrózy báró, avagy az olvasók eledele

Böszörményi Gyula első Ambrózy-regénye 2015-ben jelent meg, idén karácsonyra érkezett a harmadik rész.
A történet kiindulópontja rendkívül egyszerű: a Millenniumi ünnepségek idején a fővárosban rokonaitól elrabolják Hangay Emmát. Évekkel később titokzatos levél érkezik tőle.  Emília, Emma addigra serdülőkorba ért húga a fővárosba utazik, hogy a nővére nyomára bukkanhasson. A jószerencse Ambrózy báró útjába sodorja az éles eszű, tűzről pattant lányt. Emília természetesen bakfishoz méltóan mindenbe beleüti az orrát, felbosszantva ezzel a hobbi-detektív bárót. Legfőképpen azért, mert a lánynak legtöbbször igaza van.

A könyv nagyjából a klasszikus detektívregények születésének idején játszódik, abban a korszakban, amikor az ipari forradalmat követő urbanizáció egész Európában általánossá vált, és a városiasodás következményeként új bűnelkövetési módszerek, új bűnözőtípusok jelentek meg. A bűnözők találékonysága mindig is a bűnüldöző szervezeteké előtt járt, a képzés hiánya miatt az esetek nagy százaléka maradt felderítetlen. Böszörményi regényéből is pontosan kiderül, a  nyomozók korruptsága és dezinformációik is erőteljesen befolyásolták a bűnüldözést. Ahogyan az  a regénybeli Tabánra is igaz, minden városban akadtak ún. bűnöző negyedek, ahová a nyomozati szerveknek nem volt tanácsos belépni, legalábbis a remény felhagyása nélkül semmiképpen.

Hírdetés

7. ablak – Martin Widmark: Szállodarejtély

Ez az ablak is kezdő olvasóknak szánt detektívregényt rejt Agatha Christie szellemében, mégpedig Svédországból.
A Szállodarejtély a LasszeMaja Nyomozóiroda második kötete, és a szerző feleségének a kedvence.
A két kis nyomozó, Lassze és Maja a karácsonyt Mákvirágfalva szállodájában tölti. A svédasztalról nem hiányozhat a húsgombóc, a sonka és a hering sem. A pompás fenyőfa színes üveggömbökkel és kis télapókkal feldíszítve áll a szalonban. A legszebb lakosztályban az előkelő Golden-család száll meg, és magukkal hozzák drága szemük fényét, a kínai almatacskót is. A kutya egy vagyont ér, ezért nagyon kell rá vigyázni. Az ajándékosztásra a szalonban kerül sor, és maga a szállodaigazgató öltözik be Télapónak. Úgy tűnik, hogy Lassze és Maja unalmas karácsonynak néz elébe. Ám a kutyának hamarosan nyoma vész. A szálló személyzetéből mindenki pénzszűkében van. Miközben az olvasó azt próbálja kitalálni, ki lophatta el az ebet, a történet váratlan fordulatot vesz. Lassze és Maja pedig a világháló segítségével megfejti a rejtélyt.
A Szállodarejtély felhőtlen szórakozást jelent gyereknek és felnőttnek egyaránt.

Martin Widmark: Szállodarejtély
Helena Willis rajzaival
Könyvmolyképző Kiadó, 2013

Fogadj el! Mindenáron?

Rácz Stefán Tibor könyve erősen zavarba hozott.

És itt most némi személyes és szükségesnek vélt kitérő következik.
Nem akartam írni a könyvről, ezt nagyjából a 2. fejezet nyitómondata után tudtam:
„Engel Dávid a lábait szorosan egymáshoz zárva, a kezét pedig idegesen a zsebébe dugva álldogált…”
Azok, akik nem értik, mi a gondom a mondattal, kérem, ne olvassanak tovább. Akik értik, értik azt is, hogy ezen a ponton megnéztem, ki szerkesztette a könyvet.

Spoileres lesz, most szólok.

Mit olvastunk a nyáron? – 2015

Kata

Akárhogy is nézem, ami kicsiben igaz, az nagyban is. A „mit NEM olvastunk el a nyáron, pedig szerettük volna” címkéjű könyvek magasabbra tornyosulnak, mint az elolvasottak, akárcsak
összességében tekintve: mindig egyre több az olvasásra váró könyv a polcokon, amire sóvárogva nézünk. Most már nemcsak én, hanem a gyerekek is úgy nézik a polcot, hogy jajj, még ezt sem és ezt sem és ezt sem olvastuk, és nemsokára kezdődik az iskola, óvoda!

Pink az új csíkos?!

Úgy döntöttem, chick-lit-szakértő leszek. Eme III. Richárd-i bejelentés – ami talán némi magyarázatra szorul, talán nem – onnan ered, hogy egy ideje már kutatok a megfelelő idézet után, amivel a fejlécen szerepelhetek. (Kéthetente mindig másik mutis lány választja az idézetet.) Eközben akadtam rá néhány Jessica Park-idézetre, majd némi nyomozást követően a FLAT-OUT LOVE című könyvre.

A fülszöveg alapján könnyed, szirupos szerelmi történetre számítottam, írtam a kiadónak (ezúton is köszönöm a Könyvmolyképzőnek a könyvet).
A könyv úgy indít, mint egy rózsaszín lányregény. Julie Seagle, a vidéki lány neten foglal szállást, és amikor megérkezik Bostonba, az albérlet helyett egy étterem neonfeliratával találja szemközt magát. Hamarosan megérkezik a felmentő sereg anyuci bostoni barátnőjének fia, Matt személyében. A srác eszméletlen jóképű, okos, intelligens, humoros (mondjuk ezt eleinte még nem tudjuk, de sejtjük). Pólóján felirat: “Nietzsche a haverom.”

Milyen könyveket szeretnénk a fa alá? – Marika

Az én listám nagyon hosszú. Talán azért, mert könyvtárosként hozzászoktam, hogy sok új könyvet vehetek kézbe.

Satoe Tone: Pipó utazása. Kisgombos Könyvek, 2014.

Márciusban Bolognában jártam a Nemzetközi Gyerekkönyvvásáron, és ott fedeztem fel a japán Satoe Tone csodálatos illusztrációit. Örömmel vettem észre a neten, hogy a Pipó utazása magyarul is megjelent. Ez mindenképpen ott lesz a fa alatt.

Nógrádi Gábor: Emmike, nem semmike. Móra Kiadó, 2014.
Nógrádi Gábor: Láttam, mi történt. Móra Kiadó, 2014.

Szállodarejtély — Martin Widmark

A hazájában kedvelt svéd író, Martin Widmark Szállodarejtély című könyve igazi karácsonyi történet. A kötet a LasszeMaja Nyomozóiroda-sorozat második része. Az elsőt, a Gyémántrejtélyt 2013-ban adta ki a Könyvmolyképző Kiadó.

Kerstin Gier: Edelstein-trilógia: Rubinvörös, Zafírkék, Smaragdzöld

Ezúttal sem bántam meg, hogy Marikára hallgattam. Úgy kezdődött, hogy egyik este, amikor már halálosan untam a szép- és szakirodalmat egyszerűen csak valami szórakoztató „Nesze semmi,  fogd meg jól!“ típusú könyvet akartam. Ekkor próbáltam ki a Rubinvöröst.

Hajnal fél kettőre ki is olvastam, mert letehetetlennel bizonyult. Tökéletesen kikapcsolt, sőt, amivel mostanában valahogy ritkán találkozom egy ifjúsági könyvben, többször megnevettetett. Ezen felbuzdulva elolvastam a további részeit is, a harmadik kötetet, a Smaragdzöldet németül, vagyis meg tudom ítélni a fordítás minőségét.

Elmondhatom tehát, hogy Szakál Gertúd és Rubin Edina, a fordító és a szerkesztő alapos munkát végzett. Becsületesen megkeresték az idézeteket[1] magyarul, és ügyeltek arra is, hogy már az első részben bekússzon a történettel kapcsolatban Shakespeare Rómeó és Júliája.

A műfordítás rejtelmei – Kamper Gergely

Az idei Könyvfesztiválra jelent meg Cassandra Clare Az angyal (Clockwork Angel) című regénye. A kötetről és a szerző másik sorozatáról esett már nálunk is szó. Most a könyv fordítóját, Kamper Gergelyt kérdezte Marika. Ő ültette át magyarra Cassandra Clare “A Végzet Ereklyéi” (Csontváros, Hamuváros, Üvegváros, Bukott angyalok városa) című sorozatát is.

A Könyvmolyképző Kiadó számára te fordítod Cassandra Clare könyveit. Hogyan kerültél kapcsolatba a kiadóval?

Van nekem egy jóbarátom, Szélesi Sándor író, akitől a kiadó pár évvel ezelőtt egy szép napon megkérdezte, nem tud-e egy használható fordítót, és ő tudott. Innentől ment, mint a karikacsapás.

Mikor határoztad el, hogy fordító leszel, és hogyan tanultad meg a szakma fortélyait? Tanulmányoztad, hogyan csinálják mások?

Első gimnazista koromban kezdtem el angolt tanulni, és szerelem volt első látásra. A kezdetektől igyekeztem minél többet olvasni angolul, ami akkor, a 80-as években, amikor nemcsak hogy az internetet, de még a kaposvári idegen nyelvű könyvesboltot sem találták fel, nem volt egyszerű feladat. Aztán meg sokat néztem félig horvát anyanyelvű apukámmal a mindent feliratosan adó zágrábi tévében az angol filmeket meg sorozatokat, és egyszer csak azon kaptam magamat, hogy erősen foglalkoztat, hogyan lehetne a mindenféle szövegeket megfogalmazni magyarul. Idővel neki is álltam magamnak fordítgatni, és addig próbálkoztam, amíg végül valamikor a 90-es évek elején megkaptam az első munkáimat.
Léteznek fordítóképzések, vannak ismerőseim, akik így kezdték a szakmát, néha tanárokon keresztül kapták az első munkákat, de sok magamhoz hasonlót is tudok, akik elküldték a munkáikat kiadóknak, aztán sikerrel jártak.

Cassandra Clare: Az angyal + steampunk kisokos

 A beszélő írói álnevű Cassandra Clare könyve, Az angyal ( Clockwork[1] Angel)  már címében utal a műfajára. Az angyal sötét fantasy sok-sok humorral fűszerezve. Ráadásul romantikus. A könyvben utalás történik Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényére, s számomra Will Mr. Darcyra, Tessa pedig Elizabeth Benneth-re hasonlít. Az angyal a viktoriánus Angliában játszódik, és mechanikus szerkezeteket is felvonultat, műfaja  steampunk. Cassandra Clare kitűnően érti a cselekmény szövését. A történet váratlan fordulatokban gazdag, s ezért szinte letehetetlen.