Tag Archive: Móra


Milyen könyveket szeretnék A FA alá? – Kata

raptorElsősorban időt. Együtt töltött, emlékezetes, nevetős, egymásra hangolódott időt. És biztos, hogy ennek az időnek egy jelentős részét olvasásra szentelnénk.
Lehetne diavetítés is, ezért kívánok magunknak A FA alá sok-sok diafilmet. Az Óvoda az őserdőbent, mert ez az egyik gyerekkori kedvencem, de sajnos elveszett. Laci és az oroszlánt, mert bár klasszikus, még sosem láttuk dián. És a Raptormesét, mert új, és izgalmasnak hangzik, és dinoszauruszos.

Biztosan töltenénk időt papírszínházzal is. A FA alá csak egyet kérnék, a Violetta és Rigolettót, mert a többit már ismerjük, olvastuk, nem is egyszer. olvasásának folytatása

Inverz habcsók

szabadesésZavarban vagyok. Régen olvastam jó könyvet úgy, hogy közben gyűlöltem minden sorát.

Azt hittem, hogy a Jane Teller-féle Semmiben leírt hiányt, elszigeteltséget nem lehetfokozni, aztán tessék, jön Pacskovszky Zsolt, és ideborítja a félfolyékony, nyúlós nihilt a küszöböm elé. Nem tudom elkerülni, és túl nagy ahhoz, hogy átlépjek rajta.

Mert a Semmi legalább a messzi Dániában. A Szabadesés meg itt, a névtelenségbe takart kisvárosban, ami lehetne Szolnok, Eger, Pestszentlőrinc akár. Ózd nem, ott még pocsékabb a helyzet.

Agysebészi pontossággal kimetszett karakterek a könyvben. Egytől-egyig híján vannak mindenféle pozitív tulajdonságnak, de, és ez a legbosszantóbb az egészben, mégis mindannyian elég összetettek ahhoz, hogy ne lehessen papírízűnek vagy elnagyoltnak mondani őket. Szívesen hánynám a szerző szemére a szereplők egymáshoz való viszonyainak kidolgozatlanságát vagy következetlenségét is, de a fenébe is, jól előkészítetten és logikusan gyűlölik, veszik semmibe, teszik tönkre egymást a regényben feltűnő figurák – akik között nincs egy sem, aki legalább esendőségében szerethető lenne. olvasásának folytatása

Nógrádi Gábor: A gonosz hét napja

nogradiNógrádi Gábor éppen 30 éve kezdte a pályát. Első ifjúsági regénye, a Gyerekrablás a Palánk utcában 1983-ban jelent meg. Azóta számos kiváló gyerekkönyvvel örvendeztette meg az ifjú olvasókat.
Nógrádi Gábor legújabb könyve, A gonosz hét napja, kétségkívül a 2012. év legmerészebb magyar ifjúsági regénye a 13+ kategóriában. A műfaji meghatározása nem könnyű. Talán realista regénynek nevezném fantasy elemekkel.
Egy neves svéd gyerekkönyvkritikus azt írta egy megjegyzésben a Facebookon, hogy a svéd ifjúsági regényeket úgy különböztetik meg külföldön más országok regényeitől, hogy azokban szex van. A magyar ifjúsági irodalomban nincs hagyománya a szexnek, ezért tűnik Nógrádi Gábor regénye szokatlannak magyar viszonylatban. olvasásának folytatása

LOL1Napok óta zuhog az eső hosszabb-rövidebb megszakításokkal. Ráadásul egy totálisan unalmas tanfolyamon múlatom a napjaimat. Szerencsére eszembe jutott, hogy behajítsak a táskámba egyet a Könyvfesztválon  kapott könyvek közül. Talán a vidám színek meg a vicces borító – na meg hogy tagadhatatlanul sutyiban, a pad alatt készültem olvasni – okozta, hogy Marni Bates Segítség, Youtube-sztár lettem! című könyvét sikerült a táskába hajigálni, a firkálásra alkalmas cerkák mellé.

A firkálásra, jelentem, végül nem került sor. A 272 oldal szerencsésen kitartott egész délután – időnként muszáj volt beszállni a csoportmunkába -, csak azt nem értették egy darabig a többiek, hogy a csoportos ásítozás közben miért kell időről időre köhögésnek álcázni a röhögésemet. Mikor rájöttek, előkerült még pár könyv a táskákból… Hiába no, egy bolond százat csinál. olvasásának folytatása

pimpare„Fekete-fehér. A Mesélj nekem sorozat 12. részét ez jellemzi.” Így kezdtem egyik ajánlómat, most ugyanannak az ellentétpárnak a szinonimájával kezdhetném: sötét- világos. És folytathatnám ugyanúgy: nem a sötét pólus képviseli a negatív erőt. Szóval ezért választott engem ez a könyv.

A Csodás szárnyasokból ide átrepült a varjúkirály, magával hozta fiát, Vakvarjúcskát, aki a nőrablással és az ezt követő próbákkal átrendezte a népmesék párkereső stratégiáját. Erdős Virág népmesei motívumokból építkező, ütemhangsúlyos verselésű drámája szívszorítóan gyönyörű. Miközben lenyűgözött a szövegnek a rímbe szedett szlengben rejlő nyelvi humora, egyik döbbeneteből a másikba vetett a történetformálás, akárcsak a szerző novelláskötetének[i] olvasása közben.

Van egy királylány, Pimpáré, akit így mutat be a szerző: „aranyhaja copfba/ fonva,/ hogy ne legyen/ boglya/forma/ ajka rubin,/ bőre márvány,/ pici fogkrém van az/ állán”.
Ilyennek látja őt édesapja, Pitypang király: „Hú, de szép vagy! „És a rucid!/ Nagyon király!” olvasásának folytatása

nogradiNógrádi Gáborral A gonosz hét napja című regényéről Marika beszélgetett.

Miért írtad meg ezt a regényt, miért éppen ezt a regényt írtad?
Sok könyvtervet dédelgetek. Volt olyan, amelybe bele is kezdtem, mert egy sorozat része. (A nagyikám zseni). De egyik sem volt ilyen fontos, mint ez. Fontosnak éreztem, hogy ma megfogalmazzam egy történetben: rosszaságunk, gonoszkodásaink mindenkinek ártanak, aki körülöttünk él. Még szeretteinknek is. Persze legfőképpen saját magunknak ártunk a “szemétkedéseinkkel”. A regény ugyan csak egy regény, egy mesés történet, de a valóságban naponta elkövetünk valami komiszságot, valami ördögi dolgot, ami ront a világon. Ami bajt hoz ránk és azokra, akik a legközelebb állnak hozzánk. Aki például gyűlöl egy másik népet, és háborúba is indulna ellene, az a saját gyermekeinek az ellenségét, esetleg majdani gyilkosukat teremti meg.

Mi a műfaja ennek a regénynek?
Kérdésedre nehéz válaszolni. Irodalomelmélettel, kritikával foglalkozók cédulázzák fel a műveket. Utoljára akkor határoztam meg én az alkotás műfaját, amikor szonettet írtam. (No, ez inkább tréfa.) Apropó! Vajon milyen összefüggés van egy szerző versei, novellái, regényei, és ifjabbaknak szánt művei között? Kästner, Csukás, Mark Twain, Lázár, Nógrádi… Szerves egység az életmű?

Tovább>>>

szabadesés2011-ben indította útjára a Móra kiadó a Tabu-sorozatát, amely össztársadalmilag hallgatásra ítélt témákat dolgoz fel. Az eddig négy könyvből álló sorozat mindegyike fordításkötet. A megcélzott színvonalat mi sem mutatja jobban, mint Győri Hanna fordítói díja, amelyet Beate Teresa Hanika könyvének fordításáért kapott. Az idei Könyvfesztiválra azonban napvilágot lát a sorozaton belül Pacskovszky Zsolt ifjúsági regénye, a Szabadesés.

A szerzővel készített interjú után Dóka Pétert, a sorozat szerkesztőjét kérdeztem.

Péter, a Móra Kiadó célja az értékteremtő irodalom létrehozása, fordítatása, publikálása. Ez a sorozat például több szempontból is hiánypótló. Milyenek az olvasói visszajelzések?

Az olvasói visszajelzések nagyon jók, úgy tűnik, szükség van felzaklató történetekre. Az elmúlt két évben sok értő kritika jelent meg a sorozatról, igyekeztünk mindet elolvasni, s aztán egy estébe nyúló értekezleten arra jutottunk, hogy még radikálisabbnak kell lennünk: csak akkor lehet igazán népszerű a sorozat, és a küldetését is csak akkor töltheti be, ha a legkeményebb témákkal szembesíti az olvasót. Meg szeretnénk mutatni, hogy Magyarországon igenis van létjogosultsága a problémaközpontú ifjúsági regénynek, amely nemcsak szórakoztat, hanem olvasás közben ad néha egy-egy gyomrost is – de végül a katarzissal se marad adós. olvasásának folytatása

“Szabad beszélgetés” Pacskovszky Zsolttal

szabadesés2011-ben indította útjára a Móra kiadó a Tabu-sorozatát, amely össztársadalmilag hallgatásra ítélt témákat dolgoz fel. Az eddig négy könyvből álló sorozat mindegyike fordításkötet. A megcélzott színvonalat mi sem mutatja jobban, mint Győri Hanna fordítói díja, amelyet Beate Teresa Hanika könyvének fordításáért kapott. Az idei Könyvfesztiválra azonban napvilágot lát a sorozaton belül Pacskovszky Zsolt első ifjúsági regénye, a Szabadesés. A szerző egy kamasz fiú és tanárnője különös viszonyáról mesél. A könyv letehetetlen – jómagam a szó szoros értelmében egy ültő helyemben szinte moccanatlanul végigolvastam – és torokszorító.

Minden esély adott tehát, hogy Zsolt könyve új utakat nyisson, vagy inkább újranyisson – hiszen vannak hasonlóan torokszorító műveink elfeledve – az ifjúsági irodalmunkban.

Zsolt, sok – kedvelt és sikeres ifjúsági művet fordítottál az utóbbi években – elég csak a Fombelle-fordításokra gondolni. Többek között a Tabu-sorozatba is (Tűzkeresztség). Mi volt előbb? A Szabadesés alapötlete vagy egy ifjúsági regény megírásának, önmagad kipróbálásának a vágya? olvasásának folytatása

mora_palyazt1

mora_palyazt2

Megbízható Móra

Az eddigi kiadványok között, amiket karácsonyi mustra alá vettünk nem szerepeltek lapozók. És amikor Nóri barátnője feltette a provokatív kérdést ugyan milyen lapozót ajánlanánk tanácstalanul meredtünk egymásra. Szerencsére a Móra kiadó ezt a gondunkat is megoldotta. Sőt, örömmel fedeztem fel, hogy az ismeretterjesztő sorozatok is folytatódnak töretlenül. Lássuk hát! Külön Magdinak szeretettel és természetesen várjuk a híradást a tengeren túlról tőle, milyenek az amerikai gyerekkönyvek!

Ezt a könyvet a Fülelő gazdájának, Vikinek kellene ajánlania, tekintve, hogy pl. engem is ő ismertetett meg Forrai Katalin munkásságával. A könyv olyan dalokat tartalmaz, amelyeket még én is el tudok énekelni, márpedig akkor bárki más is!

Forrai Katalin: Katalinka
Dalok és játékok gyerekeknek

Bármelyik gyerek lehet gyertya, diófa, kiskacsa vagy éppen csóka – nem kell ehhez más, csak az éneklés, a mozgás és a játék felszabadító ereje. Forrai Katalin, a legendás zenepedagógus
olyan könnyen énekelhető dalokat válogatott egybe, amelyek a hozzájuk kapcsolódó játékok segítségével fejlesztik a kicsik ritmusérzékét, hallását, mozgáskultúráját és fantáziáját. S
közben mindenki remekül szórakozik! A gazdagon illusztrált kötet egyaránt hasznos segítség szülőknek és óvodapedagógusoknak.
A kötet hanganyaga letölthető a Móra Kiadó honlapjáról: www.mora.hu olvasásának folytatása

%d blogger ezt szereti: