Amikor először eszünkbe jutott az “Itt egy kritika, ott egy ajánló” ötlete, hamar ráébredtünk arra is, hogy nincs tökéletesebb választás Oliver Jeffers könyvénél, hiszen a vékony füzetecske, ahogy Nóri erre a prae.hu-n írt kritikában rá is mutat, az olvasóvá válásnak pontosan azt a momentumát ragadja meg, és ábrázolja, amikor a könyv (fizikai) tárgyból (szellemi) szubsztanciává lényegül. Azt a pillanatot, amikor az olvasó (gyermek) önmagára ébred.
Hogy zajlik az átváltozás? Olvass tovább!
Ha a metamorfózisra vagy kíváncsi kattints a prae.hu-ra!
Van nekem egy unokatestvérem (egy a sok kedves közül), aki mindig hatalmasakat szippant a könyvekbe, mielőtt olvasni kezdi őket. A papír és ragasztó egymásba simuló illatának megtapasztalása nyitja meg számára a könyv gondolati világát. Amolyan átmeneti rítusa ez, mely elsősorban nem új életszakaszba vezet, hanem egy textuális, esetleg képi valóságba. Egy alkalommal könyvet adott a kezembe: fejemet mélyen a lapok közé dugva szagoltam bele. “Jé, hát te is? – kapott rajta. Mosolygó szeme a szememben nem magyaráztunk semmit. Nem volt rá szükség.