Minden dolgok könyve – Guus Kuijer

„És tudod, mivel kezdődik a boldogság? Azzal, hogy megtanulsz nem félni.“

Thomas kilenc éves, és a sablonkérdésre: „Mi leszel, ha nagy leszel?”, azt válaszolja: boldog akarok lenni. Thomas Jézussal beszélget, mióta egy alapos verés után elvesztette Istent.
Thomas és Jézus, a két apa- és Istenvesztett fiú beszélgetései, ahogy A történet elé című bevezetőben a szerző állítja, tiszteletlenek. Ez a Jézus ugyanis kisfiú-nyelven beszél, szigorú Atyja van, de a legfontosabb, hogy korántsem tudja minden kérdésre azonnal a választ, ilyenkor azt mondja: káposzta a fejem.

A Minden dolgok könyvét író Thomas kilenc éves, a bevezetőben feltűnő Thomas Klopper úr, aki a szerzővel, Guus Kuijerrel beszélget, miután odaadta neki a Minden dolgok könyvét, nagyjából a szerzővel egyidős, tehát most a hetvenes éveiben jár. De a regény miliőjéből is gyorsan kiderül, hogy a történet az ötvenes évek Hollandiájában játszódik.

Hírdetés

“Szabad beszélgetés” Dóka Péterrel, a Tabu-sorozat szerkesztőjével

2011-ben indította útjára a Móra kiadó a Tabu-sorozatát, amely össztársadalmilag hallgatásra ítélt témákat dolgoz fel. Az eddig négy könyvből álló sorozat mindegyike fordításkötet. A megcélzott színvonalat mi sem mutatja jobban, mint Győri Hanna fordítói díja, amelyet Beate Teresa Hanika könyvének fordításáért kapott. Az idei Könyvfesztiválra azonban napvilágot lát a sorozaton belül Pacskovszky Zsolt ifjúsági regénye, a Szabadesés.

A szerzővel készített interjú után Dóka Pétert, a sorozat szerkesztőjét kérdeztem.

Péter, a Móra Kiadó célja az értékteremtő irodalom létrehozása, fordítatása, publikálása. Ez a sorozat például több szempontból is hiánypótló. Milyenek az olvasói visszajelzések?

Az olvasói visszajelzések nagyon jók, úgy tűnik, szükség van felzaklató történetekre. Az elmúlt két évben sok értő kritika jelent meg a sorozatról, igyekeztünk mindet elolvasni, s aztán egy estébe nyúló értekezleten arra jutottunk, hogy még radikálisabbnak kell lennünk: csak akkor lehet igazán népszerű a sorozat, és a küldetését is csak akkor töltheti be, ha a legkeményebb témákkal szembesíti az olvasót. Meg szeretnénk mutatni, hogy Magyarországon igenis van létjogosultsága a problémaközpontú ifjúsági regénynek, amely nemcsak szórakoztat, hanem olvasás közben ad néha egy-egy gyomrost is – de végül a katarzissal se marad adós.

“Szabad beszélgetés” Pacskovszky Zsolttal

2011-ben indította útjára a Móra kiadó a Tabu-sorozatát, amely össztársadalmilag hallgatásra ítélt témákat dolgoz fel. Az eddig négy könyvből álló sorozat mindegyike fordításkötet. A megcélzott színvonalat mi sem mutatja jobban, mint Győri Hanna fordítói díja, amelyet Beate Teresa Hanika könyvének fordításáért kapott. Az idei Könyvfesztiválra azonban napvilágot lát a sorozaton belül Pacskovszky Zsolt első ifjúsági regénye, a Szabadesés. A szerző egy kamasz fiú és tanárnője különös viszonyáról mesél. A könyv letehetetlen – jómagam a szó szoros értelmében egy ültő helyemben szinte moccanatlanul végigolvastam – és torokszorító.

Minden esély adott tehát, hogy Zsolt könyve új utakat nyisson, vagy inkább újranyisson – hiszen vannak hasonlóan torokszorító műveink elfeledve – az ifjúsági irodalmunkban.

Zsolt, sok – kedvelt és sikeres ifjúsági művet fordítottál az utóbbi években – elég csak a Fombelle-fordításokra gondolni. Többek között a Tabu-sorozatba is (Tűzkeresztség). Mi volt előbb? A Szabadesés alapötlete vagy egy ifjúsági regény megírásának, önmagad kipróbálásának a vágya?

Paola Zannoner: Célvonal

Emlékezet, ez a kulcsszó, amelyre a regény épül, s amely engem is a regényhez köt. Emlékszem, előszörre másfél-két óra alatt elolvastam a könyvet, míg a gyerekek aludtak, és emlékszem az azt követő a délutáni ténfergésre. Nem találtam a helyem, mert emlékeztem a sportosztályos tanítványaimra, s egy szerencsétlen balesetre, amit én már csak hallottam, akkoriban ugyanis éppen Zsófiztam otthon. Emlékszem a hitetlenkedő sokkra, a tenni akarásra, ami a könyv kapcsán újra felhorgadt bennem. És emlékszem a megnyugvásra, mely akkor áradt szét bennem, amikor a kötet másodszori elolvasása után újra ránéztem (a social network-ön) a volt tanítványom képére, és láttam a mosolyt az arcán, és azt, hogy a megbízható, jelenlévő barátai veszik körbe.

Célra tarts! – Stéphane Servant: Tűzkeresztség

Harmadik köteténél tart a Móra Kiadó Tabu könyvek sorozata. Így a harmadik kötet után kijelenthető, hogy megvalósulni látszik a szerkesztők célkitűzése, olyan könyveket találni, és a sorozatként az ifjú olvasók elé bocsátani, amelyek témája, ha nem is kimondottan tabu, de semmiképpen sem közbeszéd tárgya.
Olyan rövid ifjúsági regényekről beszélünk, amelyek egy-egy jelenlévő, fontos, néha periferiális témáról szólnak, ami mellett hajlamosak vagyunk a korunkra jellemző elidegenedés és embertelen közönyösség miatt elsétálni.
Olyan ifjúsági regényekről beszélünk, amelyek a szülők, pedagógusok, osztályfőnökök magas helyiértékkel besorolt eszközei lehetnek, a diákok véleményének megismeréséhez, az őszinte, érték- és véleménygeneráló kommunikáció elősegítéséhez. Ezeket a könyveket  nem csupán magyartanárok forgathatják haszonnal, hanem más tanárok is, hiszen olyan problémákat érintenek, mint a toleranciára nevelés,  integrált-inkluzív nevelés stb., amely modern didaktikai felfogásban interdiszciplináris feladat. A könyvek első olvasata is  nyitott, őszinte, érdeklődő és főképp rugalmas hozzállást feltételez annak a pedagógusnak a  részéről, aki kézbe veszi.

A műfordítás rejtelmei – Győri Hanna fordító, Dóka Péter szerkesztő

Nemrégiben olvashattátok Beate Teresa Hanika Soha senkinek című, nem éppen könnyű témájú kötetének recenzióját. Mivel abban a rendkívül szerencsés helyzetben vagyok, hogy mind a szerkesztővel, mind a fordítóval beszélgethettem a munkáról, mi több, mind a ketten szerkesztők és fordítók is, így A műfordítás rejtelmei sorozatunk apropóján megkérdeztem őket erről.

Győri Hanna – a kötet fordítója, a Pagony szerkesztője
Dóka Péter – a kötet (és a Móra) szerkesztője, író, fordító

Beate Teresa Hanika: Soha senkinek

Az osztrák Jugendbuchpreis 2010. nyertese Carolin Philipps könyve és a Móra Kiadó által gondozott Beate Teresa Hanika kötete ugyanarról a témáról beszél, a gyerekek, fiatalok ellen elkövetett szexuális zaklatásról.

A téma tabunak számít, ezért is a Tabu könyvek sorozatban jelentette meg a Móra.

Érdekes, hogy külföldön milyen gyorsan reagál a könyvpiac (is) a társadalmi problémákra. Még el sem csendesedett a német egyház körüli (pedofília) botrány, már jó színvonalon megírt kötetek segítik a trauma feldolgozását, és a későbbi esetek megelőzését. Hogy nálunk mennyire hallgatás övezi a témát, azt az is jól mutatja, hogy a késztetésemnek engedve magam is zárójelbe tettem a pedofília szót.