Mit olvastunk a nyáron? – 2015

Négy éve, 2011 nyarának végén írtuk az első mit olvastunkot, természetesen megírtuk most is, elsőként Kinga és Eszter számolnak be.

Kinga:

A nyár elején közösön választottuk ki fiaimmal a nyári olvasmányokat.

Hírdetés

MI Micsoda

Miért olvastassunk ismerettartalmú szövegeket a gyerekekkel?

MK: A hétköznapi életben elsősorban információszerzés vagy szórakozás céljából olvasunk. Az olvasási képesség fejlesztése céljából fontos, hogy az iskolában vagy otthon ilyen jellegű szövegeket is olvastassunk a gyerekekkel. Míg a szépirodalmi szövegeknek a célja a gyönyörködtetés, addig az ismerettartalmú szövegek rendeltetése az, hogy hasznos információhoz juttassák a tanulókat. Ez utóbbi képezi az ilyen típusú szövegek életszerűségét, real-life jellegét.

Mágikus állatok írónője – Margit Auer

A Könyvhétre jelenik meg a Tessloff-Babilon gondozásában Margit Auer Mágikus állatok iskolája című sorozatának első két kötete. A szerzőt Eszter kérdezte.

A sorozat német nyelven a hetedik kötetnél tart. Milyen érzés, hogy a sorozat még egy nyelven is elindul?

Egyszerűen hihetetlen! Görögországban és Törökországban épp kiat jelent meg az első kötet. Most Magyarországon jön, aztán Spanyolországban és Japánban. Amikor három éve elkezdtem a történeten gondolkodni, lehetelennek tartottam volna. Az elképzelés, hogy valahol Magyarországon egy gyerek lefekvés előtt a könyvemet olvassa, büszkeséggel tölt el. Boldog vagyok!

A gyerekek a nehézségeikhez passzoló állatot kapnak.Mi alapján dönti el, hogy melyik problémához melyik állatot rendeli?

Az állat karakterének muszáj a gyerekéhez passzolnia. Nem véletlen, hogy az okostojás Ida a ravasz rókát, Rabbatot kapja.  Vagy az álmodozó, lassú Benni a szintén álmodozó, lassú teknőst, Henriettát. Ez egyenes úton elvezeti az olvasót a kérdéshez. Milyen állat passzol hozzám? A szülők, akik a gyerekeikkel együtt olvassák a könyvet, mesélik, miféle csodálatos családi beszélgetésekbe torkollik a felolvasás.

Az osztályba 24 gyerek jár. Minden gyerek kap majd mágikus állatot?

Naná! Ismét kap egy lány és egy fiú mágikus állatot, épp a nyolcadik kötet ötleteit latolgatom ugyanis. Először Mr. Morrison üzenete érkezik, aztán ő maga az omnibusszal, átadni az állatokat. Egy denevér, egy krokodil, egy csimpánz, egy fóka – Miss Cornfield osztályterme kötetről kötetre lesz egyre jobban tele. Hogy Leonie a végén tényleg megkapja-e az áhított pónit, amire a kezdetektől vágyik, azt azért nem árulom el.

Amitől hétfőn is nő a fű

Pletyka, anekdota, városi legenda – tulajdonképpen ugyanannak a jelenségnek a megjelenési formái. Hihetően előadott képtelen történetek, vagy van valóságalapjuk, vagy nincsen.

A városi legenda főleg a városi közösségek történeteinek gyűjtőneve. A hihetőnek hangzó (soknak van valóságalapja), ám szokatlan, sőt néha morbid történetek főbb vonásai állandóak, de terjedésük során a szereplők, a helyszín, az időpont stb. legtöbbször cserélődnek. A pletykában ugye minden változik, kivéve a szereplőket.

Beszélő babakezek – Menjünk sétálni!

Új partnerünk, a Minivilág, rögtön  meg is lepett bennünket egy interjúval, amit Soós Anita készített Zentai Katával, Pap Katával és Nyulász Péterrel.  Fogadjátok őket szeretettel!

A babajelbeszédhez nem kell eszköz, sem rengeteg idő, mégis fantasztikus ereje van. Ha a kicsi kezek visszajelelnek, bepillantást nyerhetünk a beszélni még nem tudó babánk világába, gyermekünk pedig magabiztosabb lesz, ahogy jelek segítségével közölni képes akaratát vagy gondolatát. Sok, a jelelést fontolgató anyuka aggódik, hogy gyermeke esetleg később kezd el beszélni a sikeres jeleléses kommunikáció folytán. Rengeteg tudományos kutatás született, amely azt támasztja alá, hogy a jelelés hatására a babák nemhogy később, hanem hamarabb kezdenek el beszélni, sőt gazdagabb szókinccsel.

A Beszélő babakezek egy piciknek szóló látványos mesekönyv, kitűnő rímekkel és művészi grafikával. A könyv alkotói Zentai Kata, szakértő, Pap Kata illusztrátor és Nyulász Péter költő, akik mindhárman szülők és örömmel vettek részt a feladatban.