Egy opera igazi élvezetéhez nagyban hozzásegít, ha a történettel már az előadás előtt tisztában vagyunk. Ebben az esetben nem baj, ha  előre tudjuk, „ki a gyilkos“, – izgalmas élményekben így sem lesz hiány. Elmélyültebben figyelhetünk a zenére, az énekesekre, a színpadi játékra és a díszletre. Ám az, ha egy opera szövegkönyvét meseként ismerhetjük meg, valódi ajándék.

S lám, a nyitány után felgördül a függöny és egy impozáns mesekönyvet tarthat kezében az olvasó:  A bűvös vadász történetét. Gáspár Ágota meséli el nekünk Carl Maria von Weber operáját, Friedrich Kind szövegkönyve nyomán. Szalma Edit illusztrációi gondoskodnak a stílusos és ízléses “díszletről”. A belső borítón vadászkutyák futnak előttünk, kürt harsan, majd a szereplők bemutatása után belevethetjük magunkat az izgalmas és fordulatos előadásba. A kötet végén betekinthetünk egy kicsit a kulisszák mögé és a zeneszerző életébe is. A Papirusz Duola kiadó 2004 – ben Mesék a zene birodalmából címmel indított sorozatot, aminek egyik első tagja A bűvös vadász. A másik a Varázsfuvola.

Friedrich Kind mesekönyvbe illő szövegkönyvvé szelidítette az eredeti véres kimenetelű szellemtörténetet, August Apel egy régi cseh mondán alapuló novelláját. Weber is sokat igazított a szövegen, hogy  saját dramaturgiai elképzeléseinek megfeleljen.
Az opera berlini ősbemutatója után  egy idős zeneszerző – Weber egy ellenlábasa, Zelter – lekicsinylően így nyilatkozott a műről Goethének: ” Gyermekek és asszonyok bolondulnak érte […] Fekete ördög, fehér ifjúság, élénk színház, mozgalmas zenekar ” .
De kovácsoljunk erényt a konzervatív öregúr megjegyzéséből és máris elindulhatunk azon az úton, ami gyermekünkkel megszeretteti a legösszetettebb zenei műfaj, az opera világát! Ha hozzávesszük, hogy A bűvös vadász a weberi életmű kiemelkedő darabja s egyben az operatörténet – a német opera – egyik kulcsfontosságú műve, kiderül: tartalmas szórakozásban lesz részünk. ( S minő véletlen, hogy az operaismertetők bevezetése is éppen Weber nevéhez fűződik.) Gáspár Ágota “átirata” olvasmányosan és hűen közvetíti nekünk az opera cselekményét. Elolvasása után nagy kedvet kaphatunk megismerni magát a zenét is.

Nem mindennapi élmény lesz felfedezni, hogy  Weber milyen mesterien festi le hangokkal a természetet és az emberi karaktereket. Már a nyitányt meghallgatva is megízlelhetjük kicsiben a mű főbb motívumait: az erdő hangját, a vadászok vetélkedését, a gonosz Sámiel megjelenését, az Ördögkatlan veszedelmességét, a klarinét egyszerűen szárnyaló dallamában a szelíd menyasszony hangját, a gonosz erők és az erény viaskodását, végül a szerelem és a jó diadalmát. Az élénk szellemi életet élő Weber, aki romantikus „összművész”- ként az irodalomban és a képzőművészetben is jártas volt, nagyszerű érzékkel, kifejezően hangszerel. Dallamos áriái könnyen belopják magukat az ember szívébe. Hangvilága egyéniségéhez hasonlóan sokszínű – olykor szalonosan könnyed, csillogó, máskor pedig a legmélyebb érzelmeket jeleníti meg, szinte wagneri bölcsőként ringatja zenekarát.
Aprócska bökkenő számunkra, hogy Magyarországon élőben sajnos nem sok esélyünk van megnézni ezt a művet : ” […] Carl Maria von Weber Bűvös vadász című operáját évtizedek óta nélkülöznünk kell zenés színpadjainkon.” – panaszolta el 1998 – ban Batta András a Bartók rádióban. Ha jól tudom, ez azóta sem változott. Remélhetőleg nem lesz ez mindig így, addig is be kell érni a hangfelvétellel. Hála Weber drámai érzékének és Gáspár Ágota meséjének a karosszékben kényelmesen hátradőlve is magunk elé képzelhetjük a színpadot.
Mindazonáltal talán ez az új operafilm vetítésre kerül majd a magyar mozikban is: ( ez a film sajnos csak 12 éven felülieknek ajánlott, gondolom az Ördögkatlan – Ördögárok – jelenetek miatt )