Latest Entries »

Sokrétű mesék

Az éves címszámot tekintve minden bizonnyal az egyik legkisebb kiadónk a Kisgombos Könyvek, ám kétségtelen, az eddig megjelent köteteiknek (Pipó utazása, Ahol a szív dobban) minősége igencsak kiemelkedő. Nincs ez másképp a legfrissebb megjelenésű könyvükkel sem.

A Kisgombos mesegyűjtemény hat, rövid, önálló mesét tartalmaz. A mesék eredetileg franciául jelentek meg, a célcsoport egyértelműen a legkisebbek: a kis történeteket rövidségük miatt már akár egy másfél-két éves gyerek is örömmel hallgathatja, ugyanakkor nagy előnye a szövegeknek, hogy igényes stílusuk, változatos szóhasználatuk nemcsak az egészen zsenge korú olvasók nyelvi fejlődését szolgálják, hanem az óvodás korosztály befogadói igényét is kielégíti. Sőt, a nagy és könnyen olvasható betűk, az egy oldalon található kevés szövegmennyiség kifejezetten alkalmassá teszi arra, hogy éppen olvasni tanuló gyerekeknek akár első, önállóan kiolvasott mesegyűjteménye legyen.

borito_gerinccel_kisgomb_mesegy (1)

A történetek első olvasatra igen egyszerűnek tűnnek: olyan alapvető, a kicsik által is jól ismert érzéseket, fogalmakat öntenek szavakba, és tesznek ezzel kézzelfoghatóbbá, megismerhetőbbé, feldolgozhatóbbá, mint például a félelem, a rosszkedv, az izgalom vagy akár az egymás iránti figyelmesség, az önzetlenség, a szeretet.

A szövegek azonban kivétel nélkül hordoznak mélyebb mondanivalót, üzenetet is, ami így tartalmassá teszi a meséket a nagyóvodások, kisiskolások számára is.

Az egyik legjobb példa ebből a szempontból a Kalap a vízen című mese, amelyben a három jó barát, a nyuszi, a béka és a kisegér egy hosszan tartó esőzésből fakadó áradásnak és egy talált kalapnak köszönhetően izgalmas, veszélyekkel, kalandokkal telt vízi utazáson vesz részt. A történet során a kicsik megtanulhatnak olyan alapigazságokat, mint az „egységben az erő” vagy a „minden jó, ha a vége jó”.

Ugyanakkor a mese egy csodálatos, szimbolikus bemutatása egy olyan útnak, melyet életünk során mindnyájunknak végig kell időről időre járnunk. Hiszen nem ritka, hogy egy kitűzött cél elérése előtt meg kell küzdenünk nehézségekkel. Hogy ha elered az eső, lehet, hogy rögtön megoldásként elénk sodor a véletlen egy kalapot, de korántsem biztos, hogy ennyivel megoldódott a gondunk, hiszen bármikor jöhet egy erős szélvihar, ami elfújja a fejünk fölül a biztonságot nyújtó menedéket. És persze, ez sem jelent mindig tragédiát, hisz gyakran ezek a rossznak látszó dolgok vezetnek rá arra minket, hogy más szemszögből vizsgáljuk meg a dolgokat, a bajból előnyt kovácsoljunk, jelen esetben a kalapból csónakot csináljunk, és valami egészen újba, izgalmasba vágjunk bele. Néha bizony elsodródunk egy-egy ígéretes lehetőség (málna) mellett, de ha megfelelően választunk társakat (családot, barátokat) az útra, és elég kitartóak vagyunk, biztos, hogy mindig lesz annyi segítségünk, hogy végül azt érezzük: egyetlen másodperc sem volt elvesztegetett, és ha nem akarjuk görcsösen, akkor mindig is lesznek újabb és újabb lehetőségeink, amikkel élhetünk.

KISGOMBOS-60-61

A Kalap a vízenhez hasonlóan valamennyi mese is több jelentésréteggel bír, ezt a rétegzettséget pedig tovább erősíti a kötet látványvilága. Minden mesét más illusztrátor illusztrált, különböző, ám igényes stílusban. Van olyan történet, ami a hagyományos, részletező látványvilágot részesíti előnyben (pl. Rob Lewis, Foltos csontja), van, amelyik több teret hagy a képzelet kibontakozásának (Madana Sadat, Kiscsipisz haragos napja vagy Ingrid Godon, A pusziverseny). Az élénk és a pasztell színvilágú illusztrációk mesénként váltják egymást, figyelemfelkeltő és egyben szemet gyönyörködtető látványt alkotva. Kivétel nélkül minden mesénél tökéletes összhang van a szöveg és a kép stílusa között.

A kötet a Kisgombos Kiadótól már megszokott igényes kiállítású darab, mérete épp gyerekkézbe való, a vastag papír könnyebbé teszi a lapozást, kevésbé sérülékennyé a könyvet. Erre az előrelátásra nagy szükség is van, hiszen minden bizonnyal gyakran lesz a kötet kiolvasva újra, meg újra , meg újra…

 

 

Kisgombos Mesegyűjtemény

Kisgombos Könyvek, 2017

 

Reklámok

Andrea Pásztor Csörgei fényképe.

–  Erős Antónia idén is a Kaméleon Olvasóklubban

A 2017/18-as tanévben hetedik évadját kezdi a Kaméleon Olvasóklub levelezős játéka alsós gyerekeknek. Az Olvasóklub fő partnere az Egy Csepp Figyelem Alapítvány, melynek alapítója, Erős Antónia híradós műsorvezető is támogatja az Olvasóklub célkitűzéseit, az olvasás és a kortárs irodalom népszerűsítését, a szövegértés fejlesztését, amely talán az egyik legfontosabb és egyben leghasznosabb készség, amivel a gyerekek rendelkezhetnek.

Andrea Pásztor Csörgei fényképe.
Erős Antónia (Egy Csepp Figyelem Alapítvány) Fotókredit: RTL Klub / Nánási Pál

A Kaméleon Olvasóklubban több ezer alsó tagozatos gyerek kortárs irodalmi alkotásokból olvashat majd részleteket, például a Vámpírtündérről, Gúfóról, a bagolyfiókáról, Fény Sebestyénről és a Jövőmenőkről, a nagyobbak Barniról, a szuperhősről vagy a Bolygóvadászokról is. A kortárs magyar irodalmi részletek alapján kisebb szövegértési feladatokat kell megoldaniuk, majd egy-egy klasszikus mesével, történettel kapcsolatban kapnak újabb feladványokat. Minden egyes forduló után ajándékot, év végén pedig jutalomkönyvet is kapnak azok a gyerekek, akik mind a négy forduló feladatlapjait megoldották – függetlenül attól, hogy minden feladatot hibátlanul töltöttek-e ki.

A szövegrészletek kiválasztásánál elsődleges szempont, hogy a téma, a nyelvezet olyan legyen, ami felkelti a figyelmet az adott könyv, író vagy illusztrátor iránt. A feladatok jelentős mértékben fejlesztik az olvasási készséget és a szövegértést. Ezek olyan hasznos és komplex készségek, melyek segítségével a gyerekek bármilyen tantárgyból jobban teljesítenek, könnyebben sajátítanak el idegen nyelveket és magabiztosabban tájékozódnak a világban.

A játék részvételi díja tartalmazza a feladatlapokat, a gyűjtőmappát, az összes postaköltséget, az év közbeni apró ajándékokat és az év végi jutalomkönyvet is. Az Olvasóklubban lehet egyénileg is játszani, de jellemzően iskolák, könyvtárak és baráti közösségek állnak össze és jelentkeznek a játékra, ezzel is erősítve az olvasás közösségi szerepét. A játékot szervezhetik pedagógusok, könyvtárosok és szülők is, és lehet akár csoportként regisztrálni, vagy egyénileg csoporthoz csatlakozva. A lebonyolító feladata, hogy a postán érkező feladatokat és ajándékokat kiossza, a feladatlapokat begyűjtve kijavítsa, vagy a határidőre visszaküldje javításra az Alapítványnak a mellékelt válaszborítékban.

Ajándék könyvcsomagok a legaktívabb iskoláknak

Erős Antónia nyolcéves gyerekei, Szonja és Matyi szintén részt vesznek a játékban, ahova idén minden eddiginél több gyereket várnak. A szervezők az alsósokat buzdító iskolák és könyvtárak között 50 könyvcsomagot osztanak szét minden évben, a játékban részt vevő kiadók által felajánlott és a feladatlapokon feldolgozott magas színvonalú, kortárs gyerekkönyvek formájában. Külön figyelmet fordítanak arra is, hogy a kistérségi iskolák és könyvtárak is részesüljenek az ajándék könyvcsomagokból, sőt segítenek író-olvasó találkozók lebonyolításában is.

Külföldön is az anyanyelvi kultúra megőrzéséért

A Kaméleon Olvasóklubbal számos külföldön élő magyar közösséget sikerült elérni, így évről-évre örömmel játszanak Európa különböző pontjain, sőt a tengerentúlon is indulnak Olvasóklubok, ahol a gyerekek külföldön élve is rutint szerezhetnek magyar nyelvű szövegértési feladatok megoldásában és magabiztosan olvasnak kortárs magyar szövegeket, ami nagy segítség az anyaországtól távol élők számára az anyanyelvi kultúra megőrzésében.

Minden szakmai szervezet támogatja

A Kaméleon Olvasóklub az egyetlen olyan olvasásnépszerűsítő játék, mely átfogja a legszínvonalasabb magyar gyerekkönyvkiadókat (Móra, Pagony, Cerkabella, Csimota, Kolibri, Vivandra, Naphegy, Manó Könyvek, Scolar, Ecovit kiadók), igyekszik sokféle könyvet bemutatni, és ugyanakkor élvezi minden témába vágó szakmai és civil szervezet támogatását. Szakmai támogatói többek között a Könyvtárostanárok Egyesülete, a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése, a Tanítók Egyesülete, az Ovi-Suli.hu, az OFOE és a Tanító Módszertani Folyóirat is, az Olvasásklinika, valamint az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete.

Jelentkezni 2017. október első hetéig lehet a www.konyvkozosseg.hu/olvasoklub oldalon.

www.facebook.com/olvasoklub

 

 

 

A fekete buborék

labulleHogyan lesz lelki észleléseink és tapasztalataink megértéséből, azok  feldolgozásából gyerekeknek szóló mese? Hogyan lesz a tudatos lelki munka folyamatából, a nyomasztó érzésekkel és gondolatokkal, traumákkal vagy lelki sebekkel való szembenézésből képeskönyv? Úgy tűnik, Timothée de Fombelle tudja a választ.

A nagy elbeszélőt lélegzetelállító, elegánsan szövevényes, filozófiai témákat feszegető regényeiről  ismerhettük eddig (Ágról szakadt Tóbiás I-II., Vango I-II., Perle könyve). A buborék (La bulle) című képeskönyvben, melyet a mesés és mitikus álomvilágokat láttatni tudó Éloïse Scherrer illusztrált, Fombelle azt mutatja meg, milyen mesteri módon tud tömör, végtelenül pontos, mégis költői érzékenységgel megformált mondatokból egyszerű, ugyanakkor mély történetet alkotni.

A képeskönyv egy kislányról, Misháról szól, aki, bár első pillantásra olyan mint a többi kisiskolás gyerek, valahogy mégiscsak más: a feje fölött ott lebeg egy fekete buborék. És ez a buborék túl nagy a kicsi és törékeny kislányhoz, ráadásul Misha, amióta az eszét tudja, mindig is ott lebegett a feje fölött a buborék, minduntalan ott volt a sarkában, lerázhatatlanul, pimaszul és nyomasztóan. Még olyankor is, amikor máskülönben szépnek és békésnek tűnt a világ Misha körül. Aztán egy napon történt valami. Sosem fogjuk pontosan megtudni sem az okát, sem a miértjét. Mert ahogy Fombelle írja, “az élet nagy pillanatai mindig meglepetésként jönnek”. Misha egyszerűen fogja magát, veszi kardját, plüssmackóját, és nekivág a buboréknak. A buborékban tett utazása során pedig lassan rájön az olvasó, hogy Misha tényleg olyan, mint a többi kisiskolás, illetve olyan, mint mi mindannyian, csak épp a mi fekete buborékjaink szabad szemmel nem láthatóak.

A buborékba érve Misha egy varázslatos világban találja magát. Lóháton indul el felfedezni a végtelen tájat, melyet, úgy érzi, mindig is ismert, hiszen ott lakott a szívében belül. Sokáig utazik, keresi a buborékbéli királyságban rejtőző ellenséget. Amikor végül rálel a szörnyetegre, rémült menekülésbe kezd, hogy saját és lova életét megmentse. Veszélyesebb vágtát elképzelni sem lehet. S bár lehet a lovunk csodálatos paripa, vannak szörnyetegek, akik elől nincs esélyünk elmenekülni. Ezt érti meg Misha is és rájön, hogy elég a veszedelmes szörnyeteggel szembefordulni, mélyen a szemébe nézni. A fenevad ekkor kezesbárányként kuporodik le a kislány előtt, a sötétség szerteszét oszlik, fénnyé válik.

Analitikus szemmel nézve több népmese cselekménye fordítható le hasonló mintára. Ezek a mesék félelmeink, szorongásaik, lelki vívódásaink megkövesedéséről, mozdulatlanná válásáról beszélnek szimbolikus nyelven, s mutatják meg a kiutat is belőlük, ami  nem a menekülés, elfutás, kiűzés, harag vagy hadakozás útja, hanem a szembenézésé, a szembenéző megismerésé (vö. Boldizsár Ildikó, Életválságok meséi. Mesekalauz útkeresőknek. Magvető, Budapest, 2017). Fombelle azt a reflektív, analitikus tudást fordítja vissza a narratíva nyelvére, amit például a mesék szimbolikájának értelmezéséből is leszűrhetünk. Misha buborékbéli útja a kislány belső dialógusának, lelki folyamatainak (esetleg tudatalattijának) narratív kivetítése egy olyan képi világba, ami a gyerekek számára is olvashatóvá, érthetővé válik. Fontos mese egy olyan korban, melyben az önismeretre törekvés nem a magától értetődő dolgok listáját gazdagítja.

A könyv hangulatába csábítóan vezet be ez a rövidfilm, ajánlom figyelmetekbe:  https://www.youtube.com/watch?v=-FMcvPHtIeM

(Timothée de Fombelle / Éloïse Scherrer, La bulle, Gallimard Jeunesse, Paris, 2015.)

Na, de ki a legfurcsább?

downloadHogy miért is lett egyik kedvencem a Cerkabella Könyvkiadó 2015-ben kiadott Fura állatok című Lotta Olsson svéd szerző gyerekkönyve? Egy ilyen imádnivaló történet még egy fásult felnőtt szívét is meleggé simogatja.  Adott egy jó alapsztori sok-sok humorral. A sörényes hangyász és barátja, az apró mogyorós pele addig morfondírozik, míg végül meghirdetnek egy versenyt, ahová a legfurább állatok jelentkezését várják. És lassan elkezdenek befutni a pályázatok a – mesénkben a világhálót megtestesítő – pókhálóba. A helyzet egyre komolyodik: furcsa és még furcsább jelentkezők mesélnek magukról az első díjban reménykedve.

Kimondom: ez a könyv gyakorlatilag hibátlan.  A Tiszavirág pályázata például vissza-visszatér hétköznapjainkba, emlegetjük, újraolvassuk, hogy újraéljük ezt a bölcs, szerénységről és életörömről tanúskodó vallomást.

„ (…) Mindig akad valaki, akinek rosszabb, mint nekem. Habár nincs senki, aki ugyanolyan rövid ideig él, mint én!

Csupán egy napig.

Ha úgy gondolják, hogy ez elég fura ahhoz, hogy a legfurcsább legyen – persze megértem, ha úgy gondolják, hogy ez nem elég, nem baj -, ha mégis úgy gondolják, akkor küldjék el a díjat a gyerekeimnek.

Vagy az unokáimnak.

Vagy a dédunokáimnak.

Vagy az ükunokáimnak.

Attól függ, milyen hosszú időbe telik. (…) ” (74. o.)download (1)

Maria Larssonnak – akire Könyvmutatványosként külön büszkék vagyunk! – kifejezetten életszerű, szép és árnyalt magyar verziót sikerült készítenie a svéd változatból. Friss a nyelvezet és fontos az üzenet: toleranciára nevel – mindannyian mások vagyunk és valamiben a legjobbak -, bölcsességre tanít: ha egy napig is, de fontos, sőt, kötelező boldogan élni. A szereplők közötti ellentéteket is finom humorral oldja fel a szerző.  A magyar kiadás megőrizte az eredeti, Maria Nilsson Thore által készített remek illusztrációkat, így esztétikailag is teljes a harmónia. A képek frappánsan illeszkednek a szöveghez, néhol egyenesen a szövegbe. A jó hír pedig, hogy hamarosan jön a folytatás!

 A könyvet elsősorban a 6 -10 éves korosztálynak ajánljuk és minden felnőttnek.

(Lotta Olsson – Maria Nilson Thore: Fura állatok, ford. Maria Larsson,  Cerkabella, 2015.)

DownloadA Cerkabella Kiadói Műhely ÍRÓDA névvel Gyerekirodalmi Íróképző tanfolyamot indít. A
képzéssorozat célja, hogy olyan felnőtt alkotóknak nyújtson szakmai segítséget, akik
valamilyen szinten már írnak gyerekeknek, illetve szándékukban áll gyerekeknek írni. A
kiadóhoz folyamatosan érkező kéziratok mennyiségéből és minőségéből látható, hogy
rengetegen írnak gyerekeknek, ám a szerzők lelkesedése még önmagában nem elég ahhoz, hogy értékelhető művek szülessenek. Az ÍRÓDA ismert szakemberek bevonásával kínál segítséget a (leendő) szerzőknek úgy, hogy a kreatív írás gyakorlataira helyezi a hangsúlyt, ám emellett a prózapoétikai, költészeti alapfogalmaktól kezdve, a pedagógiai, gyereklélektani szempontok kérdéskörén át, egészen az irodalmi marketing lehetőségeinek megmutatásáig nyújt bevezető alapinformációkat.
Az ÍRÓDA 48 órás tanfolyamának tervezett előadásai, workshopjai 6 hónapon keresztül
(2017 októberétől 2018 áprilisáig), kéthetente szombatonként zajlanak, 10.00-től 15.00 óráig: a 2 órás előadást 2 órás műhelymunka követi. A műhelymunka koordinátora Mészöly Ágnes író, Lovász Andrea gyerekirodalom-kutató, kritikus.

Az ÍRÓDA felkért előadói és tervezett témakörei:
Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola vezető tanára, a Magyartanárok
Egyesületének alelnöke – Bevezetés a gyerekirodalomba
Nyulász Péter, író, költő – Baba- és gyerekkönyvek
Berg Judit, író – Kalandregények
Mészöly Ágnes, író – Kamaszkönyvek
Mészáros Márton, a KGRE Modern Magyar Irodalmi Tanszékének adjunktusa – Digitális
nemzedék
Varró Dániel, író, költő – Gyerekköltészet
Dániel András, író, képzőművész, illusztrátor – Az illusztrációk világa
Kertész Erzsi, író, pszichológus – Gyereklélektan és gyerekirodalom
Bereczkiné Záluszki Anna, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar egyetemi adjunktusa –
Óvodák, iskolák, gyerekkönyvek
Boldizsár Ildikó, meseterapeuta – Meseterápia
Ágoston Alexandra, a Vivandra Kiadó vezetője, jogász – Szerzői jogok, jogdíjak
Kovács Zsanett, gyerekirodalom-marketing szakértő – Gyerekirodalmi marketing
Lovász Andrea, gyerekirodalom-kutató, kritikus – Gyerekirodalom-kritika

Az előadások, foglalkozások helyszíne: Parti Medve gyerekkönyvesbolt és kávézó,
Szentendre, Városház tér 4.
Jelentkezők száma: max. 16 fő
A tanfolyam ára: 120000 Ft (Három részletben fizethető.)
Jelentkezési határidő: 2017. szeptember 20.
Az első előadás időpontja: 2017. október 7. 10.00 óra
A jelentkezéshez egy önéletrajzot és egy motivációs levelet küldjön az alábbi címekre:
meszolyagi@gmail.com
lovaszandi@gmail.com

Képtalálat a következőre: „siko meseotthon”Balázs Imre József irodalomtörténész írja, hogy egy szerző írói stílusát érdemben megítélni legalább három önálló kötet alapján lehetséges[1]. Sikó-Barabási Eszter idén elérkezett a harmadik önálló kötetéhez, s ez lehetőséget ad számunkra, hogy elhelyezzük őt az erdélyi kortárs gyermekpróza vonulatai között.
A szerző korábbi köteteiben közölt mesék „különös gyöngédségről és érzékenységről” vallottak. A korábban felütött lírai hangvétel későbbi köteteiben is meghatározó stílusjegy marad: meséinek líraisága hol J. Ch. Andersen, hol Hervay Gizella prózastílusát juttatja eszünkbe. [2] A most megjelent harmadik kötetben (Meseotthon) is ugyanez a hang dominál mintegy a szerző kiforrott egyéni stílusára utalva.
Sikó-Barabási Eszter meséit a lírai mese kategóriába sorolhatjuk, amelynek műfaji sajátossága, hogy a gyermektörténet tartalmi, tematikai érdeklődéséből kölcsönöz témát, viszont a gyermektörténet élményszerű elbeszélésmódja helyett lirizált nyelvhasználatot alkalmaz. A mese és novella határán egyensúlyozó lírai mese szabadon válogat a két műfaj összetevőiből, a két szövegtípus különböző variációját teremtve meg általa.[3] Ezekben a szövegekben még kimutatható a mesére jellemző mágikus gondolkodás, a csoda, a csodálatosság, előtűnik a racionális‒irracionális tér-időábrázolás, viszont a hétköznapi élettér hétköznapi témái kerülnek előtérbe. A próza lírizálódásának megnyilvánulásai közül a legszembetűnőbb a hétköznapi tárgyak, természetei elemek (fő)szereplővé emelésével létrejövő antropomorfizálódás, animizálódás.  A hétköznapi tárgyak életre keltése során ismerkedhetünk meg mindjárt az első mesében Buborékával, a buborékfejedelemmel (Különös kívánság), majd a bálba készülődőmuti bútorokkal: S.P. Alettával, az emeleti ablakkal és Bükk Kázmérral, az ajtófiúval (Bútorok bálja), a kócokat kibogozó felmentő sereggel, Kuferenccel, a kefével, Ferkével, a fésűvel és Vével, az ollóval (Sej-haj!), vagy kicsit később Frank Záppal, a hímes tojások versenyének zsűritagjával (Ajándék), valamint a Sári zoknijába hímzett pillangókkal (A magasban).  A hétköznapi tárgyak megszemélyesítése mellett, az állatok vagy természeti jelenségek antropomorfizálása a gyermeki világlátást tükrözi: Berci, a nadrágjából kihízott mentaszínű bálna (Bálnabaj), Pipacsilla, a kis piros virág, aki nappal Samu játszótársává válik (Samu a réten), Balambér, a repülni vágyó jegesmedve (Balambér bánata), valamint Nagy Panna, a napleány (A nap ruhája) éppúgy szereplői ennek a csodálatos világnak, mely, akárcsak a címben kódolt üzenet,  a gyermek otthon- és világteremtő képzeletének köszönhető.
A kötet utolsó darabja (A bűvös pemzli) a klasszikus népmesei tradíciót, a hagyományozódás, a továbbmondás gesztusát idézi fel. A tradicionális tündérmesei elemekkel átszőtt történet bár klasszikus elemekkel operál, mégis kortárs olyan értelemben, hogy ezek az elemek funkciójukat vesztve, sajátos jelentéstartalommal telítődnek (pl. a boszorkány ármánykodása). Ugyancsak a tradicionális népmesével, annak egyik típusával, a novellamesével mutat rokonságot az Öten című mese, mely a kéz ujjairól mesél.
A 14 mesét egybegyűjtő kötet két kistestvér, Samu és Sára hétköznapjait elevenítik fel a mágikus világkép tudatos működtetésével. A valós és fikciós világok párhuzamos szerepeltetése többdimenziós, diffúz jelleget kölcsönöz a történeteknek, ez a prózai hagyomány rokonítja a szerző meséit Hervay Gizella meseköltészetével.  A világok (mese és valóság) közötti ingázás vagy többdimenzionalitás[4] sajátosságán túl ezeknek a meséknek egyik másik jellemzője a novella műfaji sajátosságainak betüremkedése épp a hétköznapiság, a csodás meseszereplők, illetve a gyermekszereplők (Samu és Sára) egyidejű szerepeltetésével.
Makkai Kinga fényképe.A hagyományos felnőtt elbeszélői pozíciót alkalmazó narratívumokból kikacsint a mindentudó elbeszélő, ez azonban nem teremt alá-fölérendeltségi helyzetet, sőt a sorok mögött ott érezzük gyermekekkel cinkos, a „csodák világában” otthonosan mozgó, a gyermeki világlátás sajátját még őrző narrátort. Ezek a szövegek ugyanis kiemelten érzékenyen rezonálnak a gyermekbefogadók pszichikai sajátosságaira. A művekben tetten érhetjük a gyermek hiányos ismereteinek képzelettel való feltöltését (pl. Samu nadrágot „rajzol” a bálnának), a környezet elemeinek nem rendeltetésszerű használatát, vagy a pszichológia nyelvén a gyermeki gondolkodás egyik tipikus jellemzőjét, az artificializmust (pl. az olló arra való, hogy megszabadítsa Sárát a makacs kócoktól ) a mágikus-csodás világ hétköznapi világba való beágyazódását (pl. Sára zoknijára hímzett lepkék megmentik a bolyhóktól), vagy a különböző szférák, az élővilág illetve a tárgyak képviselte materiális világ közötti átjárást, a köztük lévő határok egybemosását (pl. a pipacs nappal lánnyá lényegül (Samu a réten), a naplény Sára hajának aranyszínt kölcsönöz (A nap ruhája), a falra ragasztott állatképek mentik meg Samu álmában megjelenő szellemlényeket, a negatív érzéseket (Samunál az állatok).
A gyermeki és mesei mágikus világkép találkozásán túl az egymással rímelő mondatrészek, tagmondatok véletlenszerű felbukkanása fokozzák a szövegek zeneiségét. A lirizált nyelvhasználat érzékletesebbé teszi az értelmezői folyamatot, ami a gyermekek életkori sajátosságaival, kívánalmaival esik egybe.
A gyermeki gondolkodásmódot, nyelvezetet és világlátást tükröző meséket Karda Zenkő illusztrációi teszik érzékletessé, hangulatossá. A festővászon érdes felületét, textúráját is láttató képek finom szín és  formakezelése tökéletesen illeszkedik a mesék naiv szövegtartalmához, az “otthonteremtés” művészi szándékához.
Sikó-Barabási Eszterre illik a gyermekíró megnevezés, hiszen azok közé a szerzők közé tartozik, akik nem a „felnőttirodalomból érkeztek” a gyermekirodalomba, hanem akit már az első kötete megírásakor is a „gyermekek számára való írás” szándéka vezérelt. A most napvilágot látott kötet meséi arról győzik meg az olvasót, hogy a szerzőnek sikerült megtalálni sajátos, egyéni hangját, prózastílusát, mellyel kijelölte helyét az erdélyi kortárs gyermekpróza legújabb vonulatában.

Sikó-Barabási Eszter a Bihar megyei Szalárdon született 1981-ben, Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett angol tanári oklevelet (2005).  Négy évig tanítónőként dolgozott előbb Kolozsváron, majd később Sepsiszentgyörgyön. Írói munkásságára nagy hatással volt a munkája, illetve anyasága (négy gyermek édesanyja). Rendszeresen publikál meséket a Napsugár és Szivárvány gyermeklapokban. Első kötetete (Kabátvigasz, gombszomor) 2013-ban jelent meg a Koinónia Kiadó gondozásában, második kötete Csillagvándor  (2016) címet viseli. Legutóbb megjelent kötetét (Meseotthon) a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül mutatják be napjainkban.

(Sikó-Barabási Eszter: Meseotthon, ill. Karda Zenkő, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2017.)

[1] Balázs Imre József: Az új közép, (Tendenciák a kortárs gyermekirodalomban), Universitas Kiadó, Szeged, 2012.
[2] Makkai Kinga: Mesék párban, https://konyvmutatvanyosok.wordpress.com/2014/02/16/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz-gombszomor-mesek-parban/, Sikó-Barabási Eszter Kabátvigasz, gombszomor című könyvéről http://tunderorszag-meseorszag.blogspot.ro/2014/02/siko-barabasi-eszter-kabatvigasz.html
[3] Petres Csizmadia Gabriella: Kortárs lírai mesék, In: Ambroozia, VII. évf., 2017/1. http://www.ambroozia.hu/index.php/2017-1/86-2017-1-tanulmany/409-petres-csizmadia-gabriella-kortars-lirai-mesek [online: 2017. augusztus 17. ]
[4] Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom, Cerkabella Kiadó, Szentendre, 2015., p.32.

A 2017-es Könyvheti újdonságokból Nyulász Viki és Tasi Kata szemezgetett:

Viki: Nagyon nehezen tudtam választani a Könyvheti kínálatból, de ha hármat kell megnevezni, az egyik biztosan Fodor Veronika: Egy kiállítás képei című könyve a Holnap kiadótól – merthogy pont mostanában hallgattuk Bercivel Muszorgszkij festői zenéjét. Aztán David Walliams: A nagy szökésnagyon érdekel még Zalán Tibor: Háry – a rettentő magyar vitéz a Pozsonyi Pagony gondozásában, mert rettentően szeretjük a humoros izgalmakat, és éppen ezért akadt még meg a szemem David Walliams: A nagy szökés című meséjén is, amit a Kolibri Gyerekkönyvkiadó jóvoltából vehetünk majd kézbe. +1, a ráadás: Szintén a Kolibritől dr. Seuss: Kell egy kedvenc Szabó T. Anna fordításában, mert mostanában állatira megszerettünk minden jószágot, legyen az 2-8 lábú, tollas, bundás, vagy éppen pikkelyes.

 

 

Kata: Karácsony óta alig várjuk, hogy Mable Jones kalandjai folytatódjanak, és végre, végre, most megjelent a kalózlány kalandjainak második része is: Mable Jones és a tiltott város (Will Mabbit, Kolibri, 2017.) Ez lesz az első könyv, amit megveszek, ha kiérünk a térre.
A második pedig a Barna hajnal  lenne, hiszen a papírszínház évek óta szerelem, erre a műre pedig témájánál és aktualitásánál fogva már nagyon vártam, de ezt nem veszem meg, mert már megvettem előre a Könyvmecénás programon keresztül. Így csak várom, sőt, a gyerekekkel együtt várjuk, hogy átvehessük.
Megvenném még Ivy Pocket kalandjainak második, a Kepler 62. sorozat harmadik, és a Csajok és csokik negyedik kötetét, de minden jel szerint azokra még várni kell; sajnos nem láttam őket az újdonságok között.
Nem baj! Legyen az idei vásárfia spontán és meglepetésszerű! Meg persze az Ijesztő Kukac 2.0!

 

Amikor a dzsungel nagyon állat…

Download (3).jpgAz olvasás- és írástanulás során a helyesírási szabályok logikai összefüggései, kihívásai vagy olykor buktatói, netán útvesztői  egy ősliános, különleges élővilággal teli, titkait fokozatosan felfedő, sűrű dzsungelre emlékeztethetik az éppen e nagy kalandhoz érkező gyerekeket. Ehhez a rendkívüli utazáshoz nyújt segítséget a Cerkabella Kiadónál múlt ősszel megjelent Dzsungeldzsem című antológia. A hat-nyolc éves gyerekek számára szánt, olvasást és helyesírást gyakoroltató szórakoztató vers- és mesegyűjtemény címválasztása rámutat, hogy a kötet nemcsak új ismereteket kínál a „dzsungelbe” lépőknek annak bebarangolásán keresztül, miközben tájékozódni tanít a betűk világában, hanem – ahogy a címből a dzsem szó is utalhat erre – a választott gyerekirodalmi szövegek révén az esszenciát is igyekszik megragadni és irodalmi ínyencségekkel kényeztetni a legkisebb olvasókat. View full article »

A könyvek kultusza a mesékben

downloadSimon Réka Zsuzsanna Ahány király, annyi mese című könyvéből kedvencem A könyvgyűjtő király. ITT olvasható a könyvről írt ajánlónk.
A Majdnem egy tucat királylány meséiben olyan mai királylányokról olvasunk, akik szeretik a könyveket. Az utóbbit most ajánlom, mégpedig a könyv-, a könyvtár-, az olvasás- és mesekultusz megnyilvánulásaiból csemegézve.

Aranyos Fodorka vendéglény barátja, Zérikottya ugyanazt szereti, mint a királylány: többek között a könyveket, amelyeket ráadásul elemlámpával szeret olvasni az ágy alatt. Sajnos a királyi udvarból senki sem látja ezeket a vendéglényeket, ezért aztán Fodorkát gyanúsítják azzal, hogy a könyvtárszobában akkora tornyot épített könyvekből, hogy csak az ablakon lehetett bemenni.

Igazából Ubul és Pisszpössz építette azt a tornyot. Azt nem árulom el, hogy a király hogyan fogadta el lánya képzeletbeli barátait, de azt megsúgom, hogy az emlékláda segített végül megoldani a dolgokat.

A könyv a  témája Bakonyi Berkenye, a királylány, aki segített egy könyvtolvajnak című mesének is. A parkból eltűnnek a könyvek és a főszereplő Kakukktorma udvari bolond és Ragadós Galaj egyfejű sárkány segítségével kideríti, hogy ki lopta el a könyveket. A tettest, aki nem is tud olvasni, de azt gondolta, ha lesznek könyvei, olvasni is meg fog tanulni, végül fülön csípték. És tényleg megtanult. Berkenye tanította meg és Kakukktormával rendszeresen könyvtárba jártak, hogy ne lopja, hanem kölcsönözze a könyveket. View full article »

Kertész Erzsi: ÁllatkávéZoo

kertestKertész Erzsi mesekönyveit nem lehet csak úgy kiolvasni, vagy legalábbis nem sok értelme lenne átvágtázni a sorokon, oldalakon és gyorsan túllenni a köteteken. Nem lehet, mert Kertész Erzsi műveit élmény olvasni, meg-megállva, újból és újból visszatérve egy-egy figurához vagy jelenethez, hosszasan ízlelgetve a sziporkázó humorú, fordulatokban és izgalmas jelenetekben gazdag pezsgő történeteket, briliáns nyelvi megoldásokat és szójátékokat.

Kertész Erzsi ugyanakkor nemcsak az egyik legjobb humorú kortárs gyerekirodalmi szerző, hanem remek kísérletező is. Első köteteire is méltán kapták fel sokan a fejüket. A Labirintó (2012) több motívum találkozására és újragondolására épít: a népmesék ismert, de mégis többnyire elhanyagolt szereplőjének, a legidősebb királyfinak a történetére, aki itt végre főszereplővé válhat és megvalósíthatja önmagát. A történet váza pedig egy misztikus utazás, ami Odüsszeusz kalandokkal és veszélyekkel tarkított útját/bolyongását idézi fel. Mívesen ötvözi Kertész a görög mítoszok és a népmesék világát egy nagyon is mai történettel. Másrészről pedig a meglepő fordulatokban gazdag meseregényben a titok és az igazi tudás keresése közben a szereplők számára időnként töredékesen fel-fel sejlik a keresett ősi bölcsesség, de természeten csak töredékesen, hiszen birtokolni, vagy netalán kisajátítani azt lehetetlen. Ennek jegyében a tényleges/végleges megérkezés helyett folyamatos úton lét van, aminek nemcsak elviselésében segít, hanem majd minden pillanatát beragyogja a humor és a pengeéles irónia. View full article »

%d blogger ezt kedveli: