Latest Entries »

totfalusiAz idei, 2015-ös Könyvfesztiválon jó néhány beszélgetésben előkerült a műfordítás kérdésköre, leginkább a Kolibri kiadó Magasfeszültség sorozatának bemutatója után, oda ugyanis majd’ minden kötet fordítója megérkezett.

A nyári szünet után Tótfalusi Ágnessel folytatjuk a beszélgetést.

A Max érdekes és nem könnyű olvasmány, sőt néhány szülő szerint, zsigerig hatolóan megrázó. Ahogy például Houellebecq is. Hogy állsz neki egy ilyen típusú műnek? Ugyanúgy?

A szöveg hatással van a fordítóra, de nem látható előre, vagy legalábbis én nem tudom felmérni előre, milyen hatással lesz rám. Tehát úgy állok neki, mint minden más szövegnek… View full article »

Erdős Pál, a XX. század egyik legkiemelkedőbb matematikusa volt. A korabeli matematikusok véleménye szerint egyénisége, közvetlensége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ egyik legismertebb matematikusává váljék. Különös ember volt. Nem illett bele a hétköznapok világába, mégis sikerült rájönnie, hogyan élhetne csodálatos és hasznos életet.
Páratlan pályát futott be, és rengetegen csodálták a munkásságát.

Különös életútját sokan megírták már, többek között Paul Hoffman (Prímember) és Bruce Schechter (Agyam nyitva áll). Egy nagyszerű dokumentumfilm is készült róla, N, az egy szám – Erdős Pál portréja címmel, melyben több percen keresztül láthatjuk, hallhatjuk a nagyszerű
matematikust. View full article »

Turbuly Lilla Locsolókannából elefánt című mesekönyve az idei Könyvfesztiválra jelent meg. Akárcsak a szerző korábbi Talált szívét, ismét a Manó könyvek gondozásában olvashatjuk Pepe, a kezdő óvodás kisfiú ovis kalandjait. Az illusztrátor személye is a folyamatosságot biztosítja: Horváth Ildi kedves képvilága – melynek gyerekfigurái kissé Agócs Írisz Maszat-illusztrációival rokonok – összhangban van a szöveggel, ahogy a Talált szívben is. Itt azonban egy pillanatra meg kell állnunk, hiszen a könyv egy kezdetben 3 éves kisfiúról szól, és végigkíséri egy évének, a kiscsoportos létének izgalmait. A könyv célközönsége tehát az ovis korosztály, Turbuly Lilla szövegét viszont tömören, kis betűkkel tördelték, amely nem kimondottan szerencsés ennél a korcsoportnál. Saját tapasztalatom szerint kevesebb szöveg és/vagy több illusztráció jobban támogatná az olvasást a 4-6 éves korosztálynál. Ezen felül kissé különös a felnőttes hangnem, egy kifejezetten érett kiscsoportos szemüvegén keresztül látjuk az ovis világot, Pepe empátiája a nagyobb gyerekekére jellemző. A könyv több kis humoros történetből áll össze, és komolysága segíthet szavakba önteni a hasonló eseményeket átélt kiscsoportos gyerekek élményeit, szükség van azonban a felnőtt magyarázó segítségére is. Ehhez a könyvhöz jól jön a kísérő beszélgetés.

Nagyon ötletes a locsolókannás cím, amely egy aranyos, minden óvodás életében sorsdöntő momentumra céloz, de erről most nem mesélhetek többet. Tessék olvasni, ízlelgetni ezt a nem hétköznapi, „komoly” ovis könyvet.

Szerző: Turbuly Lilla
Illusztrátor: Horváth Ildi
Manó könyvek, 2015
Korosztály: 4-6 év

MI Micsoda


Miért olvastassunk ismerettartalmú szövegeket a gyerekekkel?

MK: A hétköznapi életben elsősorban információszerzés vagy szórakozás céljából olvasunk. Az olvasási képesség fejlesztése céljából fontos, hogy az iskolában vagy otthon ilyen jellegű szövegeket is olvastassunk a gyerekekkel. Míg a szépirodalmi szövegeknek a célja a gyönyörködtetés, addig az ismerettartalmú szövegek rendeltetése az, hogy hasznos információhoz juttassák a tanulókat. Ez utóbbi képezi az ilyen típusú szövegek életszerűségét, real-life jellegét. View full article »

magikus_allatokA Könyvhétre jelenik meg a Tessloff-Babilon gondozásában Margit Auer Mágikus állatok iskolája című sorozatának első két kötete. A szerzőt Eszter kérdezte.

A sorozat német nyelven a hetedik kötetnél tart. Milyen érzés, hogy a sorozat még egy nyelven is elindul?

Egyszerűen hihetetlen! Görögországban és Törökországban épp kiat jelent meg az első kötet. Most Magyarországon jön, aztán Spanyolországban és Japánban. Amikor három éve elkezdtem a történeten gondolkodni, lehetelennek tartottam volna. Az elképzelés, hogy valahol Magyarországon egy gyerek lefekvés előtt a könyvemet olvassa, büszkeséggel tölt el. Boldog vagyok!

A gyerekek a nehézségeikhez passzoló állatot kapnak.Mi alapján dönti el, hogy melyik problémához melyik állatot rendeli?

Az állat karakterének muszáj a gyerekéhez passzolnia. Nem véletlen, hogy az okostojás Ida a ravasz rókát, Rabbatot kapja.  Vagy az álmodozó, lassú Benni a szintén álmodozó, lassú teknőst, Henriettát. Ez egyenes úton elvezeti az olvasót a kérdéshez. Milyen állat passzol hozzám? A szülők, akik a gyerekeikkel együtt olvassák a könyvet, mesélik, miféle csodálatos családi beszélgetésekbe torkollik a felolvasás.

Az osztályba 24 gyerek jár. Minden gyerek kap majd mágikus állatot?

Naná! Ismét kap egy lány és egy fiú mágikus állatot, épp a nyolcadik kötet ötleteit latolgatom ugyanis. Először Mr. Morrison üzenete érkezik, aztán ő maga az omnibusszal, átadni az állatokat. Egy denevér, egy krokodil, egy csimpánz, egy fóka – Miss Cornfield osztályterme kötetről kötetre lesz egyre jobban tele. Hogy Leonie a végén tényleg megkapja-e az áhított pónit, amire a kezdetektől vágyik, azt azért nem árulom el. View full article »

Miután elolvastam Standish Treadwell történetét (egyhúzóra, szinte pillanatok alatt, gyomorremegve, izgulva, sírva és megrendülten), az első gondolatom az volt, hogy szervezek egy felolvasóestet a helyi fiataloknak, mert ezt a történetet minél többüknek ismernie kell. Megszerveztem. Nem az a tipikus irodalmi est lett, ahol a kamillatea mellett merengünk egy-egy szép vagy izgalmas regényrészleten. Elkezdtem a könyvet felolvasni az elején, és amíg az idő engedte, olvastam nekik. A jelenlévő hatból egy kölcsönkérte, és egymásnak adogatva öten olvasták el a könyvet kevesebb mint két hét alatt. Ajánló vége.

View full article »

Sokat gondolkodtam, milyen könyvet lehet ajánlani egy tízévesnek, aki végigizgulta a Harry Potter kalandjait. (Ugyanis az sem jó, ha a gyerek leragad egy-egy sorozatnál). Liz Pichon Tom Gates-sorozatának első kötete (Az én csúcsszuper világom) az a könyv, amely életszerűségével megtörte Harry Potter több hónapos uralmát egy kiskamasz olvasó életében, visszacsábította a hétköznapi történetek világába, úgy, hogy közben szórakoztat és feledtet, önfeledt játékra hív és nevettet.

Bár hazai berkekben még nem ismert Liz Pichon neve, de Angliában és számos országban könyveinek megjelenését széles rajongótábor várja. Az év legjobb gyermekkönyv kiadója, 2014 elismerést magáénak tudó Kolibrinek, és az alig 13 éves Dragomán Gábor nagyszerű fordításának köszönhetően, a magyar olvasóközönséggel sem lesz ez másképp.

A Roald Dahl-díjas brit szerző a 2004-ben megjelent The Ugly Bug című képeskönyvével debütált Angliában, melyet ő maga is írt, nem csak illusztrált. Könyve a legkisebbeket célozta meg. Később még ugyanennek a korosztálynak készítette a Pingvinek című gyerekkönyvét. Az igazi elismerést és sikert a kiskamaszoknak szánt Tom Gates hozta meg, melynek első kötete: The Brillian World of Tom Gates, 2011-ben jelent meg, és az elmúlt négy év alatt még hat kötet követte. View full article »

Szeretek olvasni?

szeretek_olvasniMíg mi odahaza azon morfondírozunk, hogy a gyerekirodalom irodalom-e, és ha igen, miért nem, addig a német nyelvterületen azon megy a vita, hogy az első olvasásra szánt szövegek, ábécéskönyvek és olvasókönyvek irodalomnak számítanak-e.

A magyar olvasó és egyszeri szülő, sőt megkockáztatom, a szakember is rögtön rávágja, hogy dehogyis! Az nem irodalom. De ha nem, akkor miért igen?

Kezdjük néhány egyszerű ténnyel: a magyar olvasókönyvek szemelvényszövegei (jobb esetben) „botrányos“ kortárs költőktől vagy („rosszabb” esetben) klasszikusoktól származnak. (Akadnak persze üdítő kivételek, mint például egy ötödikes könyvben Danilo Kis szövegei — azóta sem értem, hogy kerültek bele, de több kellene ilyenekből is.)
Ebből szerintem egyenesen következik, hogy a magyar olvasókönyv igenis irodalom, erősen hasonlít egy antológiához, főleg ha nagyvonalúan eltekintünk az utóbbi időszak tankönyvbotrányaitól.

Nem szeretnék kitérni a német/osztrák kollégák töprengéseire, sokkal izgalmasabb ugyanis, hogy ennek ellenére, bár inkább épp ezért, nincs meg nálunk, ami a német nyelvterületen nagyon is megvan: a gyakorló, első olvasásra szánt szövegek, urambocsá‘ könyvek! View full article »

Könyvheti várós lista

csikmoni_zergetoll

Csík Mónika: Miféle zergetoll? zEtna

plakat_kufli

Dániel András: Szerintem mindenki legyen kufli! Pozsonyi Pagony

pendula

G. Szász Ilona: Álomszövő Pendula, Naphegy

Tigris_es_Motyo_B1_kicsi

Harcos Bálint: A Tigris és a Motyó, Pozsonyi Pagony

edina_állszakáll

Kertész Edina: Az Álszakáll, Naphegy

emma_tesla_borito

Lakatos István: Emma és Tesla, Kolibri

marek

Marék Veronika: A kék kerítés, Móra

Mészöly Ágnes: Sünimanó, Cerkabella

Miklya Zsolt: Végtelen sál, Móra

kinőtt

Szabó Imola Julianna: Kinőtt szív, L’Harmattan

Tóth Krisztina: Anyát megoperálták, Móra

Tove Jansson és Sami Malila: Múmin-szakácskönyv, Cerkabella

Aino Havukainen és Sami Toivonen: Tatu és Patu trükkös találmányai az idők során, Cerkabella

Koteltanc__vegleges

+1 Eszterünk elsője: Kötéltánc, Móra

A könyvheti teljes lista.

Marcsi web faceA Kolozsvári Gandhi Spirituális Központban ismertem meg nemrég egy mesepedagógiai alaptanfolyamon. Most is emlékszem, ahogy bejött, leült közénk egy matracra, és elkezdődött az órákon át tartó párbeszéd, mely mint az élet aranyfonala, ott szövődött a lelkekben láthatatlanul. Alázatot és végtelen bölcsességet éreztem a mondataiból. Úgy beszélt hozzánk, mintha évek óta ismerne, mint egy bölcs anya, kinek szavaiból rózsák teremnek.

Makkai Kinga Bajzáth Marcsival beszélgetett.

Az ELTE Pedagógia Pszichológia karán végeztél neveléstudományi bölcsészként, de tanári, tanítói oklevelet is szereztél. Ezt követően dolgoztál általános iskolákban, gimnáziumokban. Húsz éve kutatod, tapasztalod, hogyan lehet mesével nevelni, tanítani. Milyen „hiányérzet” sarkallt arra, hogy ezeket a meséket összegyűjtsd, és közzétedd?Miféle szükségérzet indított el a módszer kidolgozásának szerencsét próbáló útján?

A gyakorlat próbáját kiállt, használható eszközöket, igazán használható útravalót szerettem volna adni azoknak a pedagógusoknak és szülőknek, akik népmeséket akarnak mesélni a gyerekeiknek. Azt szerettem volna, hogy a mese életre keljen az intézményes nevelés falai között, ne csak olvasókönyvi feldolgozandó szöveg, olvasástechnikai gyakorlat vagy munkafüzetben szövegértési feladat legyen. Azt szeretném, hogy a pedagógusok mondják, meséljék, adják tovább, lássák meg a mesében és a hozzá kapcsolható játékokban rejlő rengeteg pedagógiai lehetőséget, hogy a mese a pedagógia táltos paripája, „univerzális segítő” lehessen. View full article »

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 2,240 követőhöz

%d blogger ezt szereti: