Latest Entries »

MI Micsoda

Miért olvastassunk ismerettartalmú szövegeket a gyerekekkel?

MK: A hétköznapi életben elsősorban információszerzés vagy szórakozás céljából olvasunk. Az olvasási képesség fejlesztése céljából fontos, hogy az iskolában vagy otthon ilyen jellegű szövegeket is olvastassunk a gyerekekkel. Míg a szépirodalmi szövegeknek a célja a gyönyörködtetés, addig az ismerettartalmú szövegek rendeltetése az, hogy hasznos információhoz juttassák a tanulókat. Ez utóbbi képezi az ilyen típusú szövegek életszerűségét, real-life jellegét. View full article »

magikus_allatokA Könyvhétre jelenik meg a Tessloff-Babilon gondozásában Margit Auer Mágikus állatok iskolája című sorozatának első két kötete. A szerzőt Eszter kérdezte.

A sorozat német nyelven a hetedik kötetnél tart. Milyen érzés, hogy a sorozat még egy nyelven is elindul?

Egyszerűen hihetetlen! Görögországban és Törökországban épp kiat jelent meg az első kötet. Most Magyarországon jön, aztán Spanyolországban és Japánban. Amikor három éve elkezdtem a történeten gondolkodni, lehetelennek tartottam volna. Az elképzelés, hogy valahol Magyarországon egy gyerek lefekvés előtt a könyvemet olvassa, büszkeséggel tölt el. Boldog vagyok!

A gyerekek a nehézségeikhez passzoló állatot kapnak.Mi alapján dönti el, hogy melyik problémához melyik állatot rendeli?

Az állat karakterének muszáj a gyerekéhez passzolnia. Nem véletlen, hogy az okostojás Ida a ravasz rókát, Rabbatot kapja.  Vagy az álmodozó, lassú Benni a szintén álmodozó, lassú teknőst, Henriettát. Ez egyenes úton elvezeti az olvasót a kérdéshez. Milyen állat passzol hozzám? A szülők, akik a gyerekeikkel együtt olvassák a könyvet, mesélik, miféle csodálatos családi beszélgetésekbe torkollik a felolvasás.

Az osztályba 24 gyerek jár. Minden gyerek kap majd mágikus állatot?

Naná! Ismét kap egy lány és egy fiú mágikus állatot, épp a nyolcadik kötet ötleteit latolgatom ugyanis. Először Mr. Morrison üzenete érkezik, aztán ő maga az omnibusszal, átadni az állatokat. Egy denevér, egy krokodil, egy csimpánz, egy fóka – Miss Cornfield osztályterme kötetről kötetre lesz egyre jobban tele. Hogy Leonie a végén tényleg megkapja-e az áhított pónit, amire a kezdetektől vágyik, azt azért nem árulom el. View full article »

Miután elolvastam Standish Treadwell történetét (egyhúzóra, szinte pillanatok alatt, gyomorremegve, izgulva, sírva és megrendülten), az első gondolatom az volt, hogy szervezek egy felolvasóestet a helyi fiataloknak, mert ezt a történetet minél többüknek ismernie kell. Megszerveztem. Nem az a tipikus irodalmi est lett, ahol a kamillatea mellett merengünk egy-egy szép vagy izgalmas regényrészleten. Elkezdtem a könyvet felolvasni az elején, és amíg az idő engedte, olvastam nekik. A jelenlévő hatból egy kölcsönkérte, és egymásnak adogatva öten olvasták el a könyvet kevesebb mint két hét alatt. Ajánló vége.

View full article »

Sokat gondolkodtam, milyen könyvet lehet ajánlani egy tízévesnek, aki végigizgulta a Harry Potter kalandjait. (Ugyanis az sem jó, ha a gyerek leragad egy-egy sorozatnál). Liz Pichon Tom Gates-sorozatának első kötete (Az én csúcsszuper világom) az a könyv, amely életszerűségével megtörte Harry Potter több hónapos uralmát egy kiskamasz olvasó életében, visszacsábította a hétköznapi történetek világába, úgy, hogy közben szórakoztat és feledtet, önfeledt játékra hív és nevettet.

Bár hazai berkekben még nem ismert Liz Pichon neve, de Angliában és számos országban könyveinek megjelenését széles rajongótábor várja. Az év legjobb gyermekkönyv kiadója, 2014 elismerést magáénak tudó Kolibrinek, és az alig 13 éves Dragomán Gábor nagyszerű fordításának köszönhetően, a magyar olvasóközönséggel sem lesz ez másképp.

A Roald Dahl-díjas brit szerző a 2004-ben megjelent The Ugly Bug című képeskönyvével debütált Angliában, melyet ő maga is írt, nem csak illusztrált. Könyve a legkisebbeket célozta meg. Később még ugyanennek a korosztálynak készítette a Pingvinek című gyerekkönyvét. Az igazi elismerést és sikert a kiskamaszoknak szánt Tom Gates hozta meg, melynek első kötete: The Brillian World of Tom Gates, 2011-ben jelent meg, és az elmúlt négy év alatt még hat kötet követte. View full article »

Szeretek olvasni?

szeretek_olvasniMíg mi odahaza azon morfondírozunk, hogy a gyerekirodalom irodalom-e, és ha igen, miért nem, addig a német nyelvterületen azon megy a vita, hogy az első olvasásra szánt szövegek, ábécéskönyvek és olvasókönyvek irodalomnak számítanak-e.

A magyar olvasó és egyszeri szülő, sőt megkockáztatom, a szakember is rögtön rávágja, hogy dehogyis! Az nem irodalom. De ha nem, akkor miért igen?

Kezdjük néhány egyszerű ténnyel: a magyar olvasókönyvek szemelvényszövegei (jobb esetben) „botrányos“ kortárs költőktől vagy („rosszabb” esetben) klasszikusoktól származnak. (Akadnak persze üdítő kivételek, mint például egy ötödikes könyvben Danilo Kis szövegei — azóta sem értem, hogy kerültek bele, de több kellene ilyenekből is.)
Ebből szerintem egyenesen következik, hogy a magyar olvasókönyv igenis irodalom, erősen hasonlít egy antológiához, főleg ha nagyvonalúan eltekintünk az utóbbi időszak tankönyvbotrányaitól.

Nem szeretnék kitérni a német/osztrák kollégák töprengéseire, sokkal izgalmasabb ugyanis, hogy ennek ellenére, bár inkább épp ezért, nincs meg nálunk, ami a német nyelvterületen nagyon is megvan: a gyakorló, első olvasásra szánt szövegek, urambocsá‘ könyvek! View full article »

Könyvheti várós lista

csikmoni_zergetoll

Csík Mónika: Miféle zergetoll? zEtna

plakat_kufli

Dániel András: Szerintem mindenki legyen kufli! Pozsonyi Pagony

pendula

G. Szász Ilona: Álomszövő Pendula, Naphegy

Tigris_es_Motyo_B1_kicsi

Harcos Bálint: A Tigris és a Motyó, Pozsonyi Pagony

edina_állszakáll

Kertész Edina: Az Álszakáll, Naphegy

emma_tesla_borito

Lakatos István: Emma és Tesla, Kolibri

marek

Marék Veronika: A kék kerítés, Móra

Mészöly Ágnes: Sünimanó, Cerkabella

Miklya Zsolt: Végtelen sál, Móra

kinőtt

Szabó Imola Julianna: Kinőtt szív, L’Harmattan

Tóth Krisztina: Anyát megoperálták, Móra

Tove Jansson és Sami Malila: Múmin-szakácskönyv, Cerkabella

Aino Havukainen és Sami Toivonen: Tatu és Patu trükkös találmányai az idők során, Cerkabella

Koteltanc__vegleges

+1 Eszterünk elsője: Kötéltánc, Móra

A könyvheti teljes lista.

Marcsi web faceA Kolozsvári Gandhi Spirituális Központban ismertem meg nemrég egy mesepedagógiai alaptanfolyamon. Most is emlékszem, ahogy bejött, leült közénk egy matracra, és elkezdődött az órákon át tartó párbeszéd, mely mint az élet aranyfonala, ott szövődött a lelkekben láthatatlanul. Alázatot és végtelen bölcsességet éreztem a mondataiból. Úgy beszélt hozzánk, mintha évek óta ismerne, mint egy bölcs anya, kinek szavaiból rózsák teremnek.

Makkai Kinga Bajzáth Marcsival beszélgetett.

Az ELTE Pedagógia Pszichológia karán végeztél neveléstudományi bölcsészként, de tanári, tanítói oklevelet is szereztél. Ezt követően dolgoztál általános iskolákban, gimnáziumokban. Húsz éve kutatod, tapasztalod, hogyan lehet mesével nevelni, tanítani. Milyen „hiányérzet” sarkallt arra, hogy ezeket a meséket összegyűjtsd, és közzétedd?Miféle szükségérzet indított el a módszer kidolgozásának szerencsét próbáló útján?

A gyakorlat próbáját kiállt, használható eszközöket, igazán használható útravalót szerettem volna adni azoknak a pedagógusoknak és szülőknek, akik népmeséket akarnak mesélni a gyerekeiknek. Azt szerettem volna, hogy a mese életre keljen az intézményes nevelés falai között, ne csak olvasókönyvi feldolgozandó szöveg, olvasástechnikai gyakorlat vagy munkafüzetben szövegértési feladat legyen. Azt szeretném, hogy a pedagógusok mondják, meséljék, adják tovább, lássák meg a mesében és a hozzá kapcsolható játékokban rejlő rengeteg pedagógiai lehetőséget, hogy a mese a pedagógia táltos paripája, „univerzális segítő” lehessen. View full article »

wekerleLassan négy éve már, hogy abbamaradt a műfordítókat bemutató sorozatunk, ami a múlt héten Pék Zoltánnal indult újra. Másodikként Wekerle Szabolccsal beszélgettünk.

A Magasfeszültség egyik, ha nem a legnehezebb kérdéseket feszegető könyvét fordítottad. A Minden dolgok könyve volt számomra eddig a sorozat legerősebb kötete. Milyen volt a fordítása? 

Egyike volt legélvezetesebb fordítói munkáimnak. Viszonylag rövid, de rendkívül jól felépített könyv, egyetlen fölösleges szó, sor nélkül. Lehet egy szöveg bármilyen nehéz, a fordítása sosem az, ha következetesen és jól megírt a szöveg. Egy-két szójátékkal bajlódtam sokat – de ez a bajlódás sem volt terhes, sőt. A fordítás egyik legjobb része, amikor alakul egy szöveg, megy minden a maga útján, de van egy-két nehéz, megoldandó kérdés, ami úgy befészkeli magát az agyamba, hogy szinte folyton azon gondolkodom, míg végül rájövök a – nem mindig százszázalékos, de azt legalább közelítő – megoldásra.

A regény rövidsége ellenére nagyon összetett, sokrétű. Mennyire mélyen értelmezi a fordító a művet? Hány lépcsős ez a művelet?

Nem vagyok nagy értelmező. Elolvasom a könyvet, igyekszem megérteni, aztán magyar szöveget csinálni belőle. Előfordul, hogy végzek egy regénnyel, megjelenik, és aki olvassa, elmondja, hány rétege, hány értelmezési lehetősége van, amin én meglepődöm. View full article »

11018810_919788224732646_8946454802409190296_n

Fotó: Kőrössy Ruki

 

Négy éve már, hogy hivatalosan útjára indult a Könyvmutatványosok. Lázár Ervin születésének 75. évfordulóján.
Azóta mutinak vagy könyvmutinak becézik a portált. Négyszáz körül jár a cikkek, interjúk száma, ami éves szinten úgy százat jelent. 103 hozzászólást írtatok, és több mint kétezer követőnk van a FB-on.

Köszönjük!

De nem ez az igazi lényeg.
Az elmúlt négy – nekünk, tizennégyünknek már öt – évben nem egy gyerekirodalmi portál született, hanem egy közösség.
Nekünk a könyvmuti, a szorosabb és tágabb közösség: otthon. Biztonságos, meleg, befogadó, megtartó, elbocsátó és visszaváró.
Reméljük, nektek is!
Köszönjük a rengeteg e-mailt, tanácsot, játékot, nevetést, megosztást!
Köszönjük, hogy vagytok!
Vagyunk, legyünk a következő négy évben is!

Boldog születésnapot!

pek_varga

Fotó: Kolibri Kiadó/Németh Dániel

Lassan négy éve már, hogy abbamaradt a műfordítókat bemutató sorozatunk. Az idei, 2015-ös Könyvfesztiválon azonban jó néhány beszélgetésben előkerült a kérdés, leginkább a Kolibri kiadó Magasfeszültség sorozatának bemutatója után, oda ugyanis majd’ minden kötet fordítója megérkezett. 

Elsőként Pék Zoltánnal beszélgettünk.

A Hold legsötétebb oldala tartozik a Magasfeszültség sorozatába. A beszélgetésen elhangzott, hogy a szöveg világa miatt kértek fel erre a munkára. Mesélnél egy kicsit erről nekünk is?

Az ember nem csak vidám vagy csak vicces könyveket fordít, ennyire nem tudunk szakosodni, még ha akarnánk sem. Mindazonáltal elég sok komor hangulatú regényt fordítottam már, elég, ha csak Philip K. Dicket említem. Szeretem ezeket, pontosabban ezeket is, bele tudom élni magam, a jó ég tudja, miért. Ez a könyv, A Hold szintén meglehetősen súlyos hangulatú, egy diktatúrában játszódik, és az elnyomás, főleg pszichikai értelemben nagyon megüli a történetet. Amikor elolvastam, nekem ez bejött.

Mi volt a legnagyobb kihívást A Hold legsötétebb oldalának a fordítása során? Elég nyomasztó a világa. View full article »

Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 2,228 követőhöz

%d blogger ezt szereti: