hátamonNemrég mutatták be a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával Gál Andrea második gyerekkönyvét Hátamon a zsákomat.

A szerző alig egy éve megjelent első kötete (Fecske utca 12.) egy 2. osztályos fiú életének hétköznapi epizódjait mesélte el. A lazán egymásba kapcsolódó történetek a klasszikus gyermektörténetek műfajához köthetők. Előzményeit tekintve az erdélyi gyermekprózában a klasszikus Benedek Elek Istike-történeteihez, a modern klasszikus Hervay Gizella Kobakjához, a kortársak közül pedig Zágoni Balázs Barni-meséihez áll közel. A gyermektörténetek vagy gyermekelbeszélések legtipikusabb jegye, hogy általuk a szerző a valósághoz kapcsolódva, a gyermekek hétköznapi eseményeit, történéseit meséli el. Komáromi Gabriella ún. életmeséknek nevezi ezt a műfajt, hiszen szerkezetileg lazák és egyszerűek, mint az életbeli élmények. Az író beszédmódja a mindentudó elbeszélő, ez a sajátosság rokonítja a meséhez. Tartalmi, strukturális, nyelvi szempontból azonban nem sorolhatóak szűk műfaji értelmében a mesékhez.

A nagysikerű Fecske utca 12. után, Gál Andrea nemrég bemutatott második gyerekkönyve hasonlóképpen a gyermektörténet műfaji sajátosságait viseli magán, a korábbi kötethez képest kisebbeknek szól, ezért terjedelmében is ehhez a korosztályhoz igazodik.

A történet alaphelyzete sok gyerek számára ismerős életeseményt idéz fel: egy kiscsalád városról falura költözik. Miközben az édesapa egész napját az új ház csinosításával tölti, a költözés előtti nap Pintyőke édesanyjával végigsétálják a lakótelep legkedvesebb helyszíneit, búcsút intenek az ismerős néniknek, bácsiknak, lakótársi gyerekeknek. A búcsúzás kellemetlen élményét azonban hamarosan kárpótolja a sok kaland, játék és felfedezés, mellyel a cóványfalvi kis birtok várja őt. Először az udvar kincseit és állatlakóit fedezi fel, majd kimerészkedve az utcára és a közvetlen környékre, a szomszéd néni baromfiudvara kínál felejthetetlen élményeket. A kacsákkal való barátkozásnak köszönhetően még a bürkösi piacra is elkíséri a szomszéd Mária nénit és Pista bácsit. Csakhogy a vásárban Pintyőkének pillanatok alatt nyoma vész. A könyv hátralévő részében kiderül, hová tűnt Pintyőke, és milyen következményei lettek annak, hogy elcsatangolt.

A könyv vonzereje a történet tartalmi jellegéből fakad. A hasonló élethelyzetbe kerülő gyerekek könnyen azonosulnak a hasonló korú szereplővel. Erénye, hogy a hétköznapi történetbe beleszőtt kis vásáros kaland azoknak a gyerekeknek is vonzóvá és könnyen befogadhatóvá teszi a történetet, akik még nem élték át a költözéssel járó kellemes vagy épp kellemetlen élményeket.

A kötet gazdag illusztráltsága miatt inkább képeskönyv, mint mesekönyv. Bódi Kati kedves illusztrációi nemcsak a történet jelentésgazdagításában játszanak szerepet, hanem a kisebbek szövegértését is támogatják a vizuális nyelvi minták segítségével.

untitledGál Andrea: író, kutató, szerkesztő, egyetemi tanár. 1978-ban Brassóban született. Szülővárosában végezte alapfokú, majd középiskolai tanulmányait. Ezt követően a kolozsvári BBTE Bölcsészkarán szerzett magyar-német szakos oklevelet (1996-2000). 2001-2009 között a BBTE Magyar Irodalom Tanszékének doktorandusz hallgatója. Doktori disszertációját Virtualitás és utópia a közelmúlt irodalmában címmel dr. Cs. Gyimesi Éva vezetésével 2009-ben védte meg. 2005-től a brassói Áprily Lajos Főgimnázium magyar szakos tanára, 2006-2012 között a Brassói Lapok Lurkó gyermekoldalának szerkesztője. Óraadó oktatóként több egyetemen is tanított: a brassói Transilvania Tudományegyetem Magyar Nyelv és irodalom szakán, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi , illetve Újságírói Tanszékén. 2002 – 2003 között a Krónika napilap kultúra rovatának szerkesztője.Gyermekeknek szóló írásai különböző antológiákban, folyóiratok gyerekrovatában jelentek meg.

Önálló gyerekkötetei: Fecske utca 12. (Koinónia, 2016., ill. Bódi Kati), Hátamon a zsákom (Koinónia, 2017., ill. Bódi Kati)

Reklámok