A beszélő írói álnevű Cassandra Clare könyve, Az angyal ( Clockwork[1] Angel)  már címében utal a műfajára. Az angyal sötét fantasy sok-sok humorral fűszerezve. Ráadásul romantikus. A könyvben utalás történik Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényére, s számomra Will Mr. Darcyra, Tessa pedig Elizabeth Benneth-re hasonlít. Az angyal a viktoriánus Angliában játszódik, és mechanikus szerkezeteket is felvonultat, műfaja  steampunk. Cassandra Clare kitűnően érti a cselekmény szövését. A történet váratlan fordulatokban gazdag, s ezért szinte letehetetlen.

Az írónő másik, A Végzet Ereklyéi című sorozatának korábbi köteteihez hasonlóan, Az angyalban is szerepel a Pandemonium klub, és felbukkan a New Yorkban játszódó sorozatból jól ismert boszorkánymester, Magnus Bane is. Hamarosan pedig megjelenik magyarul Az angyal folytatása, a Pokoli Szerkezetek címet viselő sorozat újabb darabja, a Clockwork Prince is.

Minden látszat ellenére a steampunk magyarul is létező, populáris és szubkulturális műfaj, amit Marika írása kapcsán körüljárunk egy kicsit. Aki tehát az ajánlót írta és a könyvet olvasta: Larsson Marika, akik pedig beleszerkesztettek, lábjegyzeteltek: Rét Viki és Eszter.

A steampunk műfaja az 1980-as években és az 1990-es évek elején jött létre, és mivel a gőzenergia felhasználásával teremt alternatív világot, egy a viktoriánus korszakban más irányban alakult történelmet ír felhasználja a fiction, a fantasy, a sci-fi és a horror elemeit. Jellemzően a viktoriánus Angliában vagy a Vadnyugaton játszódnak a történetek, illetve poszt-apokaliptikus időben. A steampunk alkotások gyakran tartalmaznak  – a victoriánus korszakból eredő -anakronisztikus technológiát vagy futurisztikus innovációt. A technológia magában foglal olyan fiktív gépeket, amelyekhez hasonlók megtalálhatók például  H. G. Wells, Jules Verne, vagy kortárs szerzők Philip Pullman, Scott Westerfeld műveiben is. A divat, kultúra, építészeti stílus és művészet kiindulópontja is a viktoriánus perspektíva.

Cassandra Clare Az angyal (Clockwork Angel) című regényében is árnyvadászok szerepelnek, mint ahogy “A Végzet Ereklyéi” c. sorozat többi kötetében (Csontváros, Hamuváros, Üvegváros, Bukott angyalok városa). Ez a történet azonban nem a mában, hanem 1878-ban játszódik Londonban[2]. Az embereket itt is, mint a korábbi kötetekben, mondénoknak hívják.
Therese Gray és nagynénje Amerikában él, amikor a nagynéni elhalálozik, a lánynak pedig el kell adnia a házat, hogy kifizethesse a temetést. Therese (Tessa) szülei  ugyanis autóbalesetben haltak meg, amikor ő még csak három éves volt. Az édesanyja egy nyakláncot hagyott rá egy angyalt ábrázoló, órához hasonlóan ketyegő medállal. A bátyja, Nathaniel, aki  Londonban vállalt munkát a szüleik korábbi munkaadójánál, Mr. Axel Mortmainnél,  hajójegyet küld neki, amivel Londonba utazhat.
A kikötőben a testvére helyett a Sötét Nővérek (Mrs. Black és Mrs. Dark) várják, akik elrabolják, és a Sötét Házban tartják fogva. Felfedik a lány előtt, amit eddig nem tudott: hogy különleges képességekkel bír,  és megtanítják neki, hogyan használja a képességeit, például hogyan változhat át más emberré.
Tessa tehát eidolon, vagyis alakváltó, azaz egyfajta boszorkánymester, de különös módon nem visel démonjelet. (A boszorkánymesterek ember és démon leszármazottai, s mint félvérek, nem tudnak utódot a világra hozni.)
A nővérek szolgálója, Miranda automaton, vagyis mechanikus lény. (Mi robotnak hívnánk.) Mint később kiderül, a  ház egy eldugott részében embereken és robotokon végzett kísérletek folynak.
A Sötét Nővérek egy nap közlik a lánnyal, hogy kiképzése befejeződött, és a Magiszter feleségül veszi. (Nos, hogy ki is a Magiszter valójában, az csak a regény végén derül ki.) Tessa azon töpreng, hogyan tudna megszökni, amikor egy felettébb jóképű fiatalamber, Will lép be a szobájába, és társai segítségével kimenti a lányt házból.

“A kódexből Tessa megtudta, hogy minden árnyvadász egy Raziel[10] nevű arkangyaltól származik, aki átadta az első nephilimnek a Szürke Könyvet, tele “a Mennyek nyelvével” – azaz fekete rúnajelekkel, amelyek Willhez és Charlotte-hoz hasonlóan az összes árnyvadász testét borították. A Jeleket egy irón nevű eszközzel festették a bőrre – azzal a különös, tollra emlékeztető tárggyal, amivel Will az ajtóra is rajzolt a Sötét házban. A Jeleknek a nephilimek számos területen hasznát vették: gyógyítani lehetett velük, emberfeletti erőt és sebességet kölcsönöztek nekik, és az álca nevű varázslat segítségével akár el is rejthették őket a mondénok szeme elől.” (Cassandra Clare: Az angyal. Könyvmolyképzö Kiadó, 2012. p. 103.)

Eközben elkészül a robotokból épített hadsereg, s a Magiszternek már csak az árnyvadászok által az Intézetben őrzött démonenergiát kell megszereznie, hogy a robotokat életre tudja kelteni. Vajon sikerül neki?

Egyébiránt létezik magyar steampunk blog is.
A magyar wikipédián pedig a következőket találtuk:

steampunk (gőzpunk) az 1980-as évek végétől megjelenő, elsősorban kortárs stílus és tematika[1] , másodsorban alternatív művészeti szubkultúra, amely a legkülönbözőbb magas művészeti formákban (szépirodalom, képzőművészet, művészfilmek stb.), az alacsonyabb rangúnak tekintett populárisabb művekben (ponyvairodalom, popzene, számítógépes játékok, képregény stb.), a mindennapi tárgykultúrában és formatervezésben  egyaránt megmutatkozik.[2]

  • steampunk mint stílus az ún. neoviktoriánus stílusból (viktoriánus éra) meríti formáit, ezeknek egyfajta újraromantizálását vagy jelenkori dekadenciáját adja.
  • steampunk mint tematika (és nem műfaj) a sci-fi egyik altematikájának is tekinthető, amely az időbeli anakronizmus (kortévesztés) harmadik formájából, az elképzelt jövő tematikai elemeiből alkotja meg tartalmát[3] (paleo-futurizmus). Ilyen elem a steampunkban az elképzelt technológiai vívmányok és találmányok szerepeltetése, amelyek Cory Gross nyomán Celeste Olalquiaga giccselméletének megfelelően a steampunk két alapvető típusát adja:[4]

A szakirodalom azokat a műveket tekinti proto-steampunknak, amelyek a 19. századi tudományos fantasztikus románcokhoz nyúlnak vissza (Jules Verne, H. G. Wells, Mark Twain, Mary Shelley), esetleg ezeknek adaptációi, újraírásai, olvasatai. Nyugaton ilyennek tekintik Mervyn Peake Titus Alone (1959) c. művét, a CBS Wild Wild West című televíziós sorozatát (1965-1969), Thomas Pynchon Under The Rose c. novelláját (Slow Learner kötetben, 1969), Keith Laurmer World of Imperium c. alkotását (1962), Ronald W. Clark 1967-es regényét, a Queens Victoria Bomb’sot, és ide sorolják még Michael Moorcock steampunk trilógiájának első darabját is.

A proto-steampunk nemcsak a nyugati kultúrákban éreztette hatását. A csehszlovák filmművészetben Karel Zeman animációi és Oldřich Lipský Várkastély a Kárpátokban (1980), Nick Carter, a szuperdetektív (1977) c. filmjei mutatnak erős korai steampunk hatásokat.

Erre az időszakra tehető a steampunk körökben híressé vált kiadvány, a Leonard de Vries által szerkesztett, a 19. század képtelen találmányait tartalmazó Furcsa találmányok (Victorian Inventions) c. könyv megjelenése is 1971-ben. (Hasonló kezdeményezés ekkoriban Magyarországon Greguss Ferenc Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok c. munkája és a csehszlovák Ladislav Svirhan Hallgatag barátaink c. műve.)

A proto-steampunk értelmezéséhez hozzátartozik, hogy mivel az irodalomban, a 19. századi szerzők munkáinak olvasása közben nem tudunk elvonatkoztatni saját korunk olvasási normáitól, így a steampunk elődeinek tekintett szerzők műveit (Jules Verne, H. G. Wells, hazánkban Jókai Mór, Jósika Miklós, Tóvölgyi Titusz tudományos fantasztikus regényeit stb.) szintén tekinthetjük proto-steampunk alkotásoknak.

Tovább a wikipédiára>>>


[1]Clockwork asszociál a clockpunk műfajra, amelyet a steampunk variációjaként tart számon a szakirodalom

[2] I. Viktória 1837. június 20. – 1901. január 22., viktoriánus korról bővebben: http://countcainhungary.comxa.com/viktorianus.html

[4]Az Énokh három könyve címen ismert apokrif gyűjteményben fordul elő, amelyről az Ószövetség is említést tesz. Eszerint Isten az angyalok egy kiválasztott csoportját bízta meg azzal, hogy segédkezzenek az Arkangyaloknak az Édenkert létrehozásánál. Ezt a csoportot Felvigyázóknak hívták. Amikor a Felvigyázók leereszkedtek a földre, meglátták az emberek leányait és szerelembe estek velük. Felfedték az ember előtt a mennyek néhány titkát, mint az égitestek mozgását (asztrológia), a fegyverkészítés művészetét (páncélkészítés), és az arcfestés és a parfümök használatát. Néhányuk még feleséget is vett magához és utódokat nemzett, óriásokat, akiket Nefilimnek hívtak. Isten úgy megharagudott ezek után, hogy kitiltotta őket a mennyekből, halandóvá tette és démonokká változtatta. Majd özönvizet küldött rájuk, hogy elmossa az óriások pusztításának nyomait. A történetről a vízözön előzményeként a Teremtés Könyve(6:1–4) is említést tesz, ott azonban nem angyalok, hanem „Isten fiai” szerepelnek. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bukott_angyal

[6] Az első ilyen sztereotíp figura Thalesz, aki annyira elgondolkodott, hogy beleesett egy kútba.  A valóságtól elrugaszkodott figura a műfaj állandó, jellemző szereplője, gonosz megfelelője az „őrült tudós“, általában tőlük származnak vagy velük vannak kapcsolatban a műfajra jellemző sorsfordító találmányok, amiket legtöbbször véletlenül, „melléktermékként“ találtak fel.

[7] Város a South Lanarkshire-i Skóciában vagy a kanadai Albertában. (Mindkét helyen létezik ilyen nevű város.)

[8] Augusta Ada King, sz. Byron, Lovelace grófnő (1815. december 10. – 1852. november 27.): a költő, Lord Byron törvényes gyermeke, az első analitikus matematikusként  és íróként tartják számon, az előbbit sokan vitatják, de a Microsoft-termékek eredetiségét jelző hologramon az ő képe látható.

Richard Lovelace (1618-1657) – a királypárti „gavallér költők” egyike. Oxfordban tanult, és már tizenhat évesen drámát írt. 1642-ben egy politikai vitairata miatt bebörtönözték. Elszánt királypárti volt, a polgárháborúban a franciákkal harcolt, 1648-ban újra bebörtönözték. Tekintélyes vagyonát politikai céljai érdekében áldozta föl; szegényen és elfeledve halt meg. Költészete egyenetlen színvonalú; leghíresebbek a börtönben írott versei.

Advertisements