A Holnap Kiadó két gyönyörű kiállítású verseskötetét ajánlom a figyelmetekbe.

Kiss Benedek (Költő, műfordító. Gyermekkora a Kiskunsághoz köti, iskoláit Kalocsán végezte. Az ELTE magyar-népművelés szakán szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt a Magyar Ifjúság és a Magyar Nemzet c. lapoknál volt újságíró. Később nevelőtanárként dolgozott, 1967-től jelennek meg versei, 1969-től szabadfoglalkozású író és műfordító. A bolgár költészet ismerője, tolmácsolója. Gyermekversei a népköltészet világát idézik. PIM, Wiki) verseit nagyalakú, keménytáblás, fényes, puhapapiros kötetben adták ki, Kass János  illusztrációival.

(Páratlanul gazdag, sokszínű művészetében jelentős helyet foglal el a könyvillusztrálás, ezen belül a gyermek- és ifjúsági irodalom remekeihez készített rajzok sokasága. Tíz éven át a Hegedűs András alapította Kincskereső munkatársa, művészeti vezetője. Kass János empatikus képessége pontosan tudja olvasói elvárásait. Rajzban, képekben jeleníti meg a könyvek szövegeit. Készített tusrajz illusztrációkatWass Albert meséihez és Nagy László verseihez. A Háry-lapok a Kass-i illusztrációs életmű legsikeresebb darabjainak egyike. Finom fekete tusrajzait gyakorta akvarellel színezi. Információ még itt és itt.)

A rajzok, – az igazán jó illusztrációknak megfelelően – nem csupán illusztrálják, de hozzá is adnak a versek jelentéstartományához. Néhol egyenesen az az érzésünk, hogy a kép a lényeg és a vers az illusztráció. (pl. Egeresdi, Fénnyel füttyel, 34. p.)

A rajzok finom vonásúak, árnyaltak, kifejezőek, oldalpáronként különbözőek, ám kötetszinten mégis egységesek. Élénk, de kellemes színvilágú akvarellképek. Sok helyen a finoman tussal rajzolt képekhez csak jelzésszerűen tesz egy kis színt. Az ember, de különösen a madárábrázolások (utóbbi a Fénnyel füttyel kötetben) olyan tökéletes jellem- és ornitológiai tanulmányok, hogy már csak ezekért érdemes a köteteket beszerezni, mert órákig lehet beszélgetni róluk.

A képekről, Kass János nagyon egyedi stílusából, helyenként kikacsint a kíváncsi szemű gyerek. A képek pedig nem csupán a gyerekverseskötetek illusztrációs  iskolapéldái, de azé is, hogyan kell a lehető legegyszerűbben tökéletes munkát létrehozni. Személyes véleményem, hogy a jelenkori gyerekkönyv illusztrációs trendek, sötét tónusú, sokszor komor, vagy ellenkezőleg, mozgalmas, színes világához szokott szemnek jól esik megpihenni a finom vonalú, finom tónusú, mégis éppoly dinamikus képeken. A vizuális neveléshez hozzátartozik ennek a stílusnak a megmutatása is, ehhez pedig keresve sem találnánk alkalmasabb köteteket.

A kötetek tartalma sem hagy kívánnivalót maga után.

Néhány vers talán helyet tévesztve került ide a felnőtteknek szánt kötetekből. A Húsvét (Színek vándorlása 11.p.) című vers szimbólum és metaforarendszere, vallási vonatkozásai a célcsoport számára nehezen befogadhatóak, a Gyámoltalan Pipitér című versben (uo. 13.p)  olyan kegyetlenül beszél a halálról, ami talán nem illik egy gyerekverses kötetbe.

Tetten érhető mindkét kötetben a természet, a természetben létezés szeretete, az a nagyon mély, ősi tisztelet, amely Fekete István verseiben és regényeiben is megjelenik. Ez a komoly, határozott, egyértelmű természeti törvényeken alapuló morális rend koncentráltan jelenik meg a Gyámoltalan Pipitérben. Meg lehet fogni az allegorikus parabola felől is az értelmezést, leegyszerűsítve: a nagyapa Sárát, az unokáját, – mert hisz hozzá szólnak a kötetek, – akarja figyelmeztetni a szelíd, Istennek tetsző életmódra, és az annak megtagadásával bekövetkező büntetésre. A kötetek egészén végigvonuló természeti képek sora azonban arra figyelmeztet, hogy van másik tartománya a vers értelmezésének. A magát mórikáló pipitér, aki addig izeg-mozog, forgolódik, míg a többiek közül kivált törékeny virágot el nem ragadja az ördögszekér (a mezei iringó megszáradt, ősszel leszakadó része). A természetben a kiválás, a különbség hibát jelez, gyengeséget, a hibás egyed sorsa a pusztulás.

A kötetek egységéből kiragyogó költemények egy csoportja Sára, mint lírai én, svéd gyerekvers mintájára írt verseiből kerül ki. A másik csoport a nyelvi játékokkal, leleményekkel játszó költeményeké, ezekből sok mindent megtudhatunk a víz és a víziló viszonyáról, vagy arról cineg-e a cinege. (Vízlió, Színek vándorlása, 51.p.; Nem fér a fejembe, Fénnyel füttyel, 47.p.)

A kötetek fejezetekre tagolódnak, a Színek vándorlásában a színek évszakról évszakra vándorolnak tavasztól télig. A Fénnyel füttyel kötetében a kert kicsiny világából a szobán, óvodán át jutunk ki a nagyobb térbe a Hegyek, puszták, rétek közé. A kitáguló világot tovább tágítja az egyre hosszabb versekben érkező mesék birodalma.

A versek rímesek, könnyen tanulhatók, rá-rájátszanak a nagy elődök, Kiss Benedek esetében inkább kortársak, Weöres, Tamkó-Sirató és a többiek verseire. Jól használhatók az óvodákban; az évszakokhoz, ünnepekhez, természethez kapcsolódó versek játékos, kedves, sokszor vicces, néhol csúfondáros hangjából mindenki megtalálhatja a leginkább kedvérevalót.

A Vonatozó című vers sokaknak ismerős lehet, az Alma együttes feldolgozásából. A már ismert szöveget a könyvben megmutatva megismertethetjük a gyerekeket a képvers fogalmával. (Fénnyel füttyel, 27.p.)

A Törökös játék a nonszensz-versek hagyományán alapul, amikor a halandzsanyelven írt vershez készít “fordítást” a költő. (uo. 29.p.) S hogy a fordítás mennyire ferdítés, forgatás, azt Kass János egy egyszerű ötlettel remekül szemlélteti.

Ádám és Sára az óvodában megmutatja, hogy zajlik egy óvodai lánykérés. (uo. 39.p.) A vers egyszerre játszik a nyelvi-, helyzet-, és jellemkomikummal kiválóan.

A gyerekolvasók könnyen belehelyezkednek az azonos szemmel látó lírai én világába, választ kaphatnak a saját, fontos kérdéseikre, például: Hol teremnek a gyerekek és az óvónénik? (Színek vándorlása, 46.p.)  Eb vagy hal-e az ebihal? (uo. 53.p.)

A szülők, nevelők a kötetek végén szómagyarázatban kapnak segítséget a különlegesebb szavak (bakfütty, ispiláng, kucséberek stb.) jelentéséhez.

A spenót és a szőlő

Ha a spenót érik,
nagyon olcsón mérik,
spenóttal van teli a ház,
főzeléktől tör ki a frász,
kell-e,
nem is kérdik.

Ha a szőlő érik,
igen drágán mérik,
egy-két szatyor ugyan mit ér,
egész nap azt szemezgetnénk,
kell-e még,
nem kérdik.

(Fénnyel füttyel, 43.p.)

A Holnap Kiadó két, példaértékűen szép kötetét szeretettel ajánlom mindenkinek, óvodáknak, kisiskolásoknak különösen.

(Köszönet a kiadónak a recenziós példányokért.)

Advertisements